Komárom-Esztergom Megye és a Nyitrai Kerületi Önkormányzat 2003. november 13-án kötött együttmûködési megállapodást, melyben a felek fõ célként a területi tervezést, a regionálisan integrált gazdaságfejlesztést és a kapcsolódó szolgáltatások összehangolását határozták meg, ezzel segítve elõ a határ menti térségek fejlõdését, a fejlesztési együttmûködés ösztönzését. A megállapodásban rögzítettek szerint a felek közös tevékenységüktõl azt várják, hogy javul a térségi együttmûködés, a régió infrastrukturális ellátottsága, a szolgáltatások köre bõvül, minõsége javul, megélénkül a piaci és gazdasági szerkezet átalakítása, bõvülnek az aktív munkahelyek, erõsödik a térségek gazdasági, idegenforgalmi lehetõségeinek hasznosulása és javul a területi érdekek érvényre jutásával a gazdaságszervezõ döntések végrehajtásának regionális összehangolása és szervezése. A két önkormányzat között létrejött együttmûködést a szakbizottságok közötti megállapodások megkötése, majd a közösen meghatározott szakfeladatok együttes ellátása követte. Így a kulturális kapcsolatok területén 2004-ben a Nyitra megyei múzeumok és galériák munkatársainak látogatására került sor Komárom-Esztergom megyében, majd a megye múzeumai mutatkoztak be Nyitrán a REGIONTURE  kiállításon, ezt követõen pedig a Nyitra megyei múzeumok a VÉRTES EXPÓ-n. A könyvtári szakterület munkatársai 2004. áprilisában a József Attila Megyei Könyvtárban szeminárium keretében határozták meg Magyarország és Szlovákia könyvtárügyének stratégiáját az EU-hoz való csatlakozás utáni idõszakra, majd októberben a két megye könyvtáros-bibliográfusai a közös kiadványokról és a 2005. évi programok elõkészítésérõl egyeztettek a révkomáromi Duna Menti Könyvtárban. „Dunán innen és Dunán túl” – kultúra és média elnevezéssel került sor Nyitra és Komárom-Esztergom megye közmûvelõdési szakembereinek találkozójára a komáromi Monostori erõdben tavaly áprilisban, novemberben pedig „Önmenedzselés, intézményi menedzselés” címmel tanácskoztak a két megye szakemberei Érsekújváron. Ez év márciusában, tízezer példányban, négy nyelven (magyar, szlovák, angol, német) jelent meg a két megye közös határszakaszát bemutató, a „Kirándulások a Duna két partján a Vág-Duna-Ipoly Eurorégióban“ c. kiadvány.
A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Területrendezési Osztálya, valamint a Nyitrai Kerületi Önkormányzat Hivatalának Régiófejlesztés és Határon Túli Együttmûködés Fõosztálya Területrendezési Részlege folyamatosan, kölcsönösen egyezteti készülõ területrendezési terveit. Nyitra kerület helyzete e szempontból hasonló Komárom-Esztergom megyéhez, mivel elsõsorban észak-déli kapcsolatai fejlesztendõk, így a Komárom – Nyitra, illetve a Párkány – Léva fõút gyorsforgalmi úttá történõ fejlesztését szorgalmazzák.
Az Esztergom – Párkány közötti híd helyének meghatározásában is egyezik a két fél elképzelése a Komárom-Esztergom megyei területrendezési tervben szereplõ hellyel. A kölcsönös egyeztetés eredményeként esély van arra, hogy az Országos Területrendezési Tervben feltüntetett két helyszín (Vámosszabadi és Komárom) közül Komáromban épüljön új közúti híd a Dunán.
Az együttmûködõ felek elnökeinek hétfõi ünnepélyes találkozóján Doc. Ing. Milan Belica és Agócs István a  Helsinki V/C korridor páneurópai folyosó nyomvonalára tett javaslatok összehangolásáról is egyeztetett. Mivel Magyarország gazdasági fejlõdésének egyik fontos elõsegítõje a megfelelõ infrastrukturális kapcsolat kialakítása, cél az észak-dél irányú transz-európai közúti folyosók Magyarországon történõ átvezetése. A folyosók – részben – az 1997-es, Helsinkiben megtartott Harmadik Összeurópai Közlekedési Konferencián lettek kijelölve, a teljes észak-dél irányú közúti tengely kialakulásához mintegy 80-100 km hosszú szakasz hiányzik. A most folyó döntés-elõkészítõ munka – melyben részt vett többek között Milan Belica, Agócs István, valamint dr. Farkas Károly a Komárom-Esztergom Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója – a közlekedési tengely hiányzó szakaszát keresi meg és jelöli ki. Az egyeztetés elõzményeként 2004. decemberében Tatabányán a nyomvonal kialakításában érintett magyarországi települések polgármesterei deklarációt tettek közzé, melyben a Gdansk – Czêstochowa – Katowice – ®ilina – ©túrovo – Budapest – Osijek – Sarajevo – Mostar – Ploce útvonal megépítését preferálják. (Az útszakasz megépítésével a Balti tenger és az Adriai tenger között olyan közúti kapcsolat alakulna ki, amely biztosítaná az EU országok és a Balkán közötti közvetlen összeköttetést, szállítási útvonalat.) A hétfõi, nyitrai egyeztetés eredményeként a két elnök megyei szinten erõsítette meg a polgármesterek nyilatkozatában foglaltakat, valamint határoztak arról is, hogy hasonló rendezvényre kerül sor 2005. júliusában a szlovákiai Zselizen, ahol a szlovák közlekedési és területfejlesztési szakemberek, valamint a területileg érintett polgármesterek szakmai konferencia keretében teszik közzé a nyomvonal támogatását rögzítõ deklarációjukat.
-kemöh-