A legsikeresebben a Kisbéri kistérség pályázott a tavalyi esztendõben, az elnyert támogatásainak összértéke meghaladja a 3,5 milliárd forintot. A nyertes pályázatok tekintetében a második helyen az Esztergomi kistérség áll, mely közel 2,5 milliárd forintos külsõ forráshoz jutott, a Tatabányai kistérség 1,6 milliárd forintos támogatással a harmadik a rangsorban.
A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Fõosztályának összesítése szerint 12.180.714.671 forint összegben ítéltek meg 2004-ben uniós és hazai forrású támogatásokat a döntéshozók Komárom-Esztergom Megye önkormányzatai, civil szervezetei, gazdasági szereplõi számára. Az uniós források közül a gazdasági versenyképesség növelését célzó operatív programon belül 740,8 M forint támogatáshoz jutottak megyénk kis- és középvállalkozásai mûszaki-technológiai fejlesztéseikre. Az ún. e-Önkormányzatok program keretén belül Esztergom és Kisbér térsége 586,25 M forintot nyert el, míg Bábolna és környezete 76 M forintos támogatással fejlesztheti a szélessávú Internet hálózatát. A Humán Erõforrás és Infrastruktúra Operatív Program hat alrendszerébõl ítéltek megyénkben az intézmények, alapítványok, közhasznú társaságok és önkormányzatok számára a különbözõ feladatok magasabb szintû ellátására összesen 2.384.654 E Ft támogatást. Ezek a programok elsõsorban Tatabánya és Esztergom városokban hoztak sikert 2004-ben. A PHARE programon belül az Európai Szociális Alapból 272,5 millió, az Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése (ORPHEUS) programon belül pedig 1.032,6 millió forint támogatáshoz jutottak a megyebeli pályázók. A két programban Kisbér és szövetséges települései, mint a Bakonytérségi Önkormányzatok Szövetsége, Oroszlány, Nyergesújfalu és Esztergom városok szerepeltek sikeresen. A SMART programból környezetvédelmi technológiaváltás céljára 178,2 M forintot nyertek el a megyei vállalkozások. A hazai források jelentõs része, több mint 4,5 milliárd forint centralizált, kb. 570 M forint decentralizált keretbõl érkezett a megyébe. A centralizált forrásokból címzett támogatást a megyei önkormányzat és Kisbér városa egészségügyi beruházása nyert el 2,119 milliárd forint összegben. Munkaügyi támogatásokra, munkahelyek megõrzésére, létrehozására, hátrányos helyzetûek, vagy romák foglalkoztatásának támogatására, önkormányzatok közmunkaprogramjaira illetve át- és továbbképzésekre, munkanélküliek különféle támogatására összesen 1.038.054 E Ft-ot nyertek el a szervezetek. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Célelõirányzatának (KÖVICE) Zöld Forrás pályázatából 56.542.400 forint támogatás érkezett a megyébe. A decentralizált források terhére a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 359 M Ft, a Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács 201,5 M Ft, a Velencei-tó, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács közel 10 Millió forint támogatást ítélt meg Komárom-Esztergom megye önkormányzatai, civil szervezetei, gazdasági szereplõi részére.
A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által kiírt pályázatok közül a települések hulladék közszolgáltatására és a települések közösségi intézményeinek fejlesztésére kiírt pályázatain szerepeltek leginkább sikerrel megyénk önkormányzatai: hulladék közszolgáltatásra 102,554 millió, közösségi intézmények fejlesztésére 156,368 millió forint támogatást ítélt meg az önkormányzatok számára a tanács.
A Komárom-Esztergom Megye önkormányzatai, civil szervezetei, gazdasági szereplõi számára 2004-ben megítélt támogatások kistérségenként jelentõs eltérést mutatnak.
A legeredményesebb pályázó a Kisbéri Kistérség, mely 36 %-ban, 3,6 milliárd Ft-os összegben részesedik a megye egésze által elnyert támogatások mértékét tekintve. A kistérség eredményességét nagyrészt Kisbér városának köszönheti, ahol két uniós és egy hazai forrásra pályázva sikerült jelentõs támogatásokat elnyerni. Kisbér városa eredményesen szerepelt a Gazdasági Versenyképesség növelését célzó operatív program e-Önkormányzatok alrendszerében benyújtott pályázatával, a megítélt támogatás 306,25 M Ft. Az ORPHEUS programra – a környezõ településekkel közösen – benyújtott pályázatával 879 M forintos támogatáshoz jutott a komplex belváros-fejlesztési koncepció megvalósítására. Hazai címzett támogatás keretén belül a kisbéri kórház megépítése 2,0985 milliárdos támogatásban részesült.
A megyébe érkezõ külsõ források 24 %-a az Esztergom-Nyergesújfalu Kistérségbe érkezett. Esztergom városa több mint 2 milliárdos támogatáshoz jutott, melybõl 1 milliárdot meghaladó összeget nyert el öt különbözõ pályázaton humán erõforrás-fejlesztésre. Jelentõs támogatásokhoz jutott Esztergom a Regionális Operatív Programon és a Gazdasági Versenyképesség növelését célzó operatív programokon is. Az esztergomi kis- és közepes vállalkozások csaknem 40 millió forintos támogatással valósíthatják meg mûszaki-technológiai, valamint integrált vállalati irányítási rendszereik fejlesztéseit. Esztergom 280 M Ft támogatáshoz jutott a Gazdasági Versenyképesség növelését célzó operatív program e-Önkormányzatok alrendszerében benyújtott pályázatával. Mivel a megyei önkormányzat Pszichiátriai Otthonának fejlesztése is helyileg Esztergomban történik, a város támogatottsága 2004-ben több mint egymilliárd forinttal magasabb összegre nõ, azaz meghaladja a 3 milliárd forintot.
A Tatabányai Kistérség az elnyert 1,6 milliárd forintos összegével (16 %) harmadik a kistérségek eredményes pályázatait illetõen. Tatabánya Megyei Jogú Város a humán erõforrás-fejlesztési pályázatokon négy eredményes pályázattal 1,15 milliárd forintot nyert el. A kistérségben a gazdasági szereplõi és a civil szféra bizonyult a legsikeresebbnek a különbözõ pályázatokon 2004-ben. A Gazdasági Versenyképesség növelését célzó Operatív Programokon mûszaki-technológiai fejlesztésre 181,38 M Ft-ot nyertek a tatabányai kis-és közepes vállalkozások, a SMART környezetvédelmi technológiaváltás programon pedig 100 milliót. A tatabányai civil szervezetek több mint 40 millió forintos támogatáshoz jutottak, mely összeg legalább a kétszerese a megye területén bármely más városban elnyert támogatásnak.
A Komárom-Bábolna Kistérsége egymilliárdot meghaladó eredménye 11%-os részesedést jelent megyei szinten. Komáromban a Gazdasági Versenyképesség növelését célzó operatív programokon mûszaki-technológiai fejlesztésre közel 100 millió forintot nyertek a kis- és közepes vállalkozások. A kisigmándi szélerõmû-program 86,7 millió forintos támogatással valósulhat meg, míg Mocsán a SMART környezetvédelmi technológiaváltás programon 44,5 millió forintot nyert pályázatával egy helyi vállalkozó. A Gazdasági Versenyképesség növelését célzó operatív programokon mûszaki-technológiai fejlesztésre Mocsán 10, Bábolnán 13,3, Almásfüzitõn 4 millió forintot nyertek el a kis- és közepes vállalkozások 2004-ben.
A Tatai Kistérség megyei részesedése 7%, amely 705.408 ezer forintos támogatási összeget jelent, Tata vezetõ szerepe a pályázatok eredményességében is megmutatkozik. Kiemelkedõ a város önkormányzatának eredményes ROP pályázata (336 M Ft), valamint a humán erõforrás-fejlesztésre nyert 59,5 millió forintos támogatása. A tatai kis- és közepes vállalkozások a Gazdasági Versenyképesség növelését célzó operatív programokon mûszaki-technológiai fejlesztésre közel 150 millió forintos támogatást nyertek el 2004-ben.
Az Oroszlányi Kistérség települései összességében 256,57 M Ft-os támogatáshoz jutottak 2004-ben, ami a megyei fõösszeg 3 %-ának felel meg. Oroszlány, Szákszend és Kecskéd pályázati eredményei a legeredményesebbek a kistérségben, uniós forrásból csak Oroszlány jutott támogatáshoz.
A Dorogi Kistérség szereplõi számára összességében 281.977 e forint támogatást ítéltek meg a döntéshozók, ami megyei vonatkozásban 3 %-os részesedést jelent. A települési hulladékszolgáltatás fejlesztésére kiírt régiós pályázaton a kistérség összességében több mint 60 M Ft-ot nyert, melybõl kimagasló Dorog közel 50 millió forintos támogatása.
-kemöh-
12 milliárd forint Komárom-Esztergom megyének
Több mint 12,18 milliárd Ft-hoz jutottak 2004-ben sikeres pályázataik révén Komárom-Esztergom Megye önkormányzatai, civil szervezetei és gazdasági szereplõi. Az elnyert támogatások 58 %-a uniós, míg 42 %-a hazai forrásokból érkezett a térségbe.