A sümegi Fehérkövek Néptáncegyüttes újra arany minõsítésre készül. Balatonberényben a Nyírettyû Népi Zenekarral kívánják megvédeni a tavaly megszerzett címet. A helyi hagyományok õrzõi Magyarországon hõsnek számítanak. A településen és esetleg megyei rendezvényeken mutatkozhatnak be. A Fehérkövek Néptáncegyüttes még sosem járt külföldön, bár szívesen megmutatnák értékeiket. Természetesen a pénz hiánya az oka a szûk mozgástérnek. Sefkovics Attilával, az együttes egyik koreográfusával beszélgettünk március végén, húsvét elõtt.

– Debrecenbõl költöztek át Sümegre. Mióta várják a Fehérkövek Néptáncegyüttesbe a táncolni vágyókat?
– Feleségemmel, Erikával 2002 novembere óta toborozzuk Sümegrõl és környékérõl a táncos lábúakat. Kétéves az együttes, és az elmúlt idõszakban komoly eredményeket értünk el. Minden év szeptemberében tagtoborzást tartunk, amelyek nyilvánosak. Je-lenleg több korcsoportban 70 fõ táncol a Fehérkövekben. A közeli iskola diákjaiból csaknem 50 gyermek tagja az együttesnek.

– Aki csatlakozik a táncosokhoz, mennyi idõt tölthet színpadon?
– A próbák minden korcsoportban heti egyszer adnak lehetõséget a gyakorlásra. Ezek általában tréning jellegû bemelegítéssel kezdõdnek mai zenére. Az ezt követõ sza-kaszban jöhetnek a technikai részek, gyakorlatok, ahol az ugrásokat, forgatásokat és a helyes testtartást lehet elsajátítani. Csak ezt követi a koreográfiák csoportos tanulása, ami igazi mûhelymunka: minden felmerülõ ötletet kipróbálunk, aztán szép lassan összeáll a koreográfia. Összességében a négy korosztály heti négy próbán vehet részt, ezen kívül várnak ránk a fellépések.

– Hol lesz a legközelebbi fellépésük?
– Áprilisban, a mûvelõdési központban lépünk fel tavaszköszöntõ mûsoron. Ez az elsõ jelentõs fellépése ebben az évben az együttesnek. Ez szerencsés, hiszen a folyamatos fellépések gyakorlatot is adnak a táncosoknak. Meg tudjuk magunkat mutatni a település kö-zössége elõtt, és reméljük, ilyenkor a gyerekek szülei is tapasztalhatják, hogy az áldozatos munkának gyümölcse is van.

– Milyen táncokat láthatunk az együttestõl, illetve milyen népviseletet hordanak a táncosok?
– A Dunántúltól Kelet-Magyarországon át egész Erdélyig szerepelnek táncok a palettán, mindet egyedi viseletben adjuk elõ, valamennyi táncosnak megvan ehhez a teljes garnitúrája, ruhástul, cipõstül, csizmástul.

– Ez rengeteg ruhát jelent! Nem lehetett olcsó mulatság!
– A ruhákat népviselet-készítõként feleségem varrja, önkormányzati támogatásból vesszük az anya-gokat, felújítjuk a régi viseleteket. Az ezüst minõsítés megszerzésekor a zsûri meg is jegyezte, hogy biztosan nagyon jó szponzorunk van, mert gyönyörûek a ruhák! Je-lenleg tánconként 12 garnitúránk van. Ezek tisztántartását-mosását, vasalását, keményítését is Erika végzi. A mûvelõdési központ igazgatója, Szerencs Károlyné jóvoltából már saját öltözõben tárolhatjuk a ruhákat a mûvelõdési központban.

– Nem lehet könnyû három gyerek mellett ilyen lelkiismeretesen dolgozni az együttes érdekében.
– Nekünk a néptánc, a népi kultúra teljesen az életünk részévé vált. Nagyon jó dolog, ha a gyerekek már egészen kicsi koruktól kezdve közel kerülnek a magyar hagyományokhoz, néptánchoz, népdalhoz, népzenéhez. Fontos a hagyományok tiszteletére nevelés, ebbe talán az iskolák is bekapcsolódnak lassan. Most, hogy az unióhoz csatlakoztunk – elhangzott már számtalan fórumon – még nagyobb szükség lesz kultúránk megismertetésére.