– Az elmúlt idõszakban milyen eredményekrõl tudunk beszélni Tatával kapcsolatban?
– A városrendezés, -fejlesztés és -üzemelés területén a legfontosabb feladatunk az volt, hogy Tatán teljes körûvé tegyük a szennyvízcsatorna-hálózatot, ugyanis e tekintetben sokáig messze a legrosszabbul ellátott város voltunk a régi-ónkban, és ráadásul a területünk alatti karsztvízbázisnak, valamint az Öreg-tó vízminõségének a védelme is szükségessé tette ezt. Mára elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag 100%-os a város lakott területeinek csatornázottsága. Nagy jelentõségû fejlemény volt az is, hogy az 1990-es évek közepén bevezettük városunkba a vezetékes gázt. Útjaink, járdáink karbantartására az 1990-es évek végéig nem irányult kellõ figyelem, de az azóta eltelt idõszakban je-lentõs elõrelépést tettünk ezen a téren. Minden évben felújítunk egy korábban elhanyagolt parkfelületet, és 1999-ben megdupláztuk virágágyásaink területét. A sok munkának meg is lett az eredménye: 1998-ban elsõ helyezést értünk el a Virágos Magyarországért versenye, és 1999-ben az Entente Florale nemzetközi virágosítási versenyében ezüstérmet nyertünk. A Virágos Magyarországért verseny kiírói pedig Az ezredforduló legvirágosabb települése címet adományozták városunknak.

– Az eredményekbõl mit ta-pasztalt meg a tatai polgár?
– Az ezredforduló óta több korszerû, az európai szabványoknak megfelelõ játszóteret létesítettünk a tatai gyerekek nem csekély örömére. Városüzemelési feladataink végrehajtásában nagy segítségünkre voltak a pályázatokon elnyert közmunkaprogramos támogatások, amelyekkel számos, tartósan munkanélküli embertársunkat is hozzásegítettünk több hónapig tartó foglalkoztatottsághoz. Megterveztettük a városi energiakoncepciót, jelentõsen korszerûsítettük a városi fûtõmûvet. Elkészítettük Tata új, a városunk arculatát hosszú távra meghatározó településszerkezeti tervét. A Széchenyi-terv kínálta lehetõséget megragadva bérlakás-építési programot indítottunk. Az Öreg-tó rehabilitációja terén sajnos nem sikerült eddig áttörõ sikert elérni kormányzati szinten, ezért a „kis lépések taktikájával” igyekezünk e komoly és szerteágazó környezeti problémát megoldani. Tata egyedülálló természeti értékeinek megóvása érdekében elkészítettük a kezelési terveket védett területeink többségére.

– Milyen elõrelépések történtek Tatán humán területen?
– Fontosnak tartom megemlíteni, hogy folyamatosan és következetesen igyekezünk támogatni óvodáinkat, iskoláinkat tárgyi feltételeik javításában, bõvítésében, korszerûsítésében. Tata iskolavárosi jellegére utal, hogy az idejáró nappali tagozatos hallgatók össznépességhez viszonyított aránya megközelíti a 20%-ot. Az elmúlt csaknem másfél évtized kimagasló eredménye két iskolai tornacsarnok megépülése: az Eötvös József Gimnáziumé és a Vaszary János Általános Iskoláé. Nem számolunk közoktatási intézményeink bezárásával, összevonásával, más fenntartónak történõ átadásával és létszámleépítéssel sem.

– Fantasztikus rendezvényeknek is helyet ad Tata.
– Különösen büszkék vagyunk a június végi Víz, Zene, Virág Fesztiválra, melynek szervezõje napjainkban egy civil szervezet, valamint a millennium óta minden júniusban sorra kerülõ folklór ren-dezvényre, a Sokadalomra és az augusztusi Tatai Barokk Fesztiválra, melyet szintén a millennium hívott életre. A Magyar Millenniumnak, illetve az abban az idõszakban meghirdetett pályázatoknak köszönhetõen több jelentõs tatai mûemlék épület is megújult. Ezek között elsõsorban a tóparti Zsigmond-kori várat kell megemlítenünk. Az 1990-es évek közepének nagy kórházbezárási hulláma városunkat sem kerülhette el: az osztályok túlnyomó része megszüntetésének következtében napjainkban egy erõteljesen megcsonkított, új profilú intézmény, egy ún. rehabilitációs szakkórház szolgálja városunkat. Szociális területen erõteljesen törekedünk arra, hogy ne készpénzsegéllyel próbájuk – ideig-óráig – megoldani a problémákat, hanem a természetbeni segítségnyújtásra, emberi közremûködésre alapuló támogatási rendszert építsünk ki.

– Az elmúlt másfél évtizedben hozott önkormányzati intézkedések milyen hatással voltak Tata egésze, az itt élõk életére?
– Városunk gazdasági fejlõdését jól tükrözi, hogy az 1990-es évek második felében egyre több gazdasági szervezet kezdett mûködni városunkban, számuk 2002 végén meghaladta a háromezret. Ezek több mint 90%-a társas és egyéni vállalkozásként folytatta tevékenységét. A vál-lalkozási aktivitás a megye városai közül Tatán kimagasló, meghaladja a megye és a megye városainak az átlagos aktivitását is. Számos vál-lalkozás külföldi érdekeltséggel is rendelkezik, minden tizedik ilyen vállalkozás a megyében városunkat választotta székhelyéül. A város népességének nemek szerinti összetétele a megye települései közül Tatán a legkiegyenlítettebb. Tata a fiatalabb korösszetételû városokhoz sorolható, az itt élõk átlagéletkora alacsonyabb a megyei átlagnál. A város a megyeszékhely és Esztergom után a harmadik legnagyobb iskolaközpont a megyében. Ebbõl adódik, hogy a helyben lakó és tanuló mintegy 3300 diák mellett naponta több mint 1600-an más településekrõl járnak ide tanulni. A jelek szerint tehát Tata a népességét hosszú távon is megtartani képes, korszerû és emberléptékû város.

– Milyen elképzelésekkel indul a következõ évtizednek Tata?
– Tata Város Önkormányzata 2003-ban elfogadott, a ciklusra szóló gazdasági terve az önkormányzat tevékenységének középpontjába a következõ általános célokat állítja: a város mûködõképességének korunk színvonalán való biztosítása, az önkormányzat szolgáltató szerepének erõsítése, és az „intelligens város” alapjainak lerakása. Ami az uniós tagságot illeti, nem titkoltan abban bízunk, hogy az ehhez az óriási gazdasági potenciálú közösséghez való tartozásunk kézzel fogható elõnyökkel jár majd a nagyobb tõkeigényû fejlesztési elképzeléseink megvalósításában. Reméljük, hogy amennyiben sikerül értelmes, életképes projekt ötletekkel elõállnunk, a politikai kurzusoktól remélhetõleg független uniós támogatás sem marad el.