Elbúcsúzott a megyei parancsnok

Négy évtized angyalbõrben

Egy esztendõ híján négy évtizedet töltött el Komondi Márton honvéd ezredes a Magyar Honvédség különbözõ helyõrségeiben, alakulatainál, különbözõ beosztásokban. Az ötvenhat esztendõs, legmagasabb tiszti rendfokozatot viselõ Komondi ezredes rengeteg szállal kötõdik a megyéhez, noha Törökszentmiklóson látta meg a napvilágot, ám az érettségit már Tatán szerezte meg. Az 1971-es ruházati szaktisztté avatását követõen különbözõ szolgálati he-lyeken dolgozott – egyebek mellett Tatán is –, majd még néhány speciális képzés (Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem vezérkari tanfolyama, stb.) után a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Logisztikai Csoportfõnök helyettese is volt, egészen 2003. augusztus 31-éig. A következõ naptári nap már Tatabányán, a Komárom-Esztergom Megyei Hadkiegészítõ Parancsnokság élén találja a vitalitástól duzzadó, remek kondícióval bíró fõtisztet, aki eme beosztását 2005. február 1-jével adta át utódjának. Egy közel négy évtizeddel ezelõtt kezdõdõ katonai pályafutás, amely gyakorlatilag Tatán kezdõdött, a megyeszékhelyen fejezõdik be, de az ezredes Tatán él továbbra is, s talán a következõkben több ideje jut majd a hosszú évtizedek alatt kialakult barátságok ápolására is.

Nyugdíjas évek aktívan

Feltételezzük, hogy a szellemileg és fizikailag is abszolút topon lévõ ezredes nyugállományba he-lyezését követõen sem fog lakása falai között gubbasztani, annál is inkább sem, mivel csak az elmúlt két esztendõben két diplomával szaporította képzettségeinek je-lentõs számú okmányait. Egyebek mellett közigazgatási szakvizsgát szerzett államigazgatási és általános szakon, valamint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem vállakozásbiztonsági szakán is megszerezte oklevelét. Mindezek ismeretében feltételezzük, hogy a közel féltucat felsõfokú végzettséget igazoló okirat birtokában talál még hasznos elfoglaltságot az augusztus 1-jétõl végleg nyugállományba vonuló ezredes úr.

Horgászat, vadászat, utazás

Mint az megtudtuk Komondi Mártontól, a horgászat és a vadászat mindig is vonzotta, ám ezekre a hobbi tevékenységekre eleddig szinte semmi ideje nem jutott, de majd ezekután… Már ha a tervezett utazások nem veszik el az idõt innen is! Mert ha felesége, Matild asszony is úgy két év múlva eléri a nyugdíjkorhatárt, utazni is szeretnének. Elsõsorban London és Párizs a szíve csücske Komondi ezredes úrnak, de ezeken kívül szeretné testközelbõl megmutatni Európa „fõvárosát”, Brüsszelt is élete párjának.