Borbála kultusz Magyarországon
Európa csaknem minden országában évszázadok óta megünneplik december 4-én a bányászok védõszentjének, Szent Borbálának napját. Borbála életének ugyan egyetlen mozzanata sem kapcsolódott a bányászathoz, ennek ellenére már a középkorban sokoldalú védõszentként tartják számon: oltalmaz a hirtelen halál, a sebesülés, a villámcsapás, az égiháború és a tûzvész ellen. Kultuszának elterjedésében és fennmaradásában fontos szerepet játszott az, hogy a bányászok természettel vívott harca közös hagyományokat, szokásokat alakított ki a szakma mûvelõi kö-zött. Az erre utaló elsõ írásos emlékek szerint 1350 körül Németalföldrõl, Kuttenbergbõl indult el tisztelete. Hazánkban 1945 elõtt minden bányánál többé-kevésbé megünnepelték Borbála napját. Ezen a napon a bányászok templomba mentek, szentbeszédet hallgattak, utána nagy ünnepség, mulatság következett. Magyarországon a Borbála-nap megünneplése 1945 után megszakadt, majd a nyolcvanas években, az újabb bányanyitások idején ismét ünnepé vált a bányászok körében. Ezt a hagyományt ápolja és eleveníti fel a tatabányai rendezvénysorozat.
Kiállítások
A háromnapos Szent Borbála napi rendezvény a Szent Miklós gyermekrajzpályázat-kiállítás megnyitójával kezdõdött. A pályázatra 7 és 14 év közötti általános iskolás gyermekek alkotásait várták. Pályázni technikai megkötés nélkül adventi, bibliai és a szentek életével kapcsolatos témákban lehetett. A Szent Miklós püspökrõl elnevezett rajzpályázat elsõ három-három he-lyezettjét Szent Miklós Diplomával és egyéb ajándéktárgyakkal jutalmazták a szervezõk.
Pogány Ö. Gábor, A Közmûvelõdés Háza Kortárs Galériájában nyitotta meg a Szentek és Madonnák címû képzõmûvészeti kiállítást. A XX. és XXI. századi mûvészettörténészei és elméleti szakemberei hajlamosak az egyházi tematikájú mûveket nem venni figyelembe. Éppúgy „alkalmazott mûvészet”-nek tekintik, mint az egykor volt diktatúrák mûvészetét vagy a reklámgrafikát.
A kiállításon szereplõ mûvészek közül többen már jó ideje e témában is otthon vannak. Giczy János szárnyasoltárait jól ismeri a hazai kiállítás-látogató. Néha ugyan az oltárok tábláin profánabb, olykor személyesnek tûnõ képeket látunk, de ezek sem mentesek az áhítattól. Bráda Tibor nem csak hazai templomokat díszített üvegablakokkal, de Mária-oltára a dél-francia Mougin város katolikus templomának ékessége.
A Tatabányán jól ismert Tenk László is több egyházmûvészeti kiállítás sikeres résztvevõje volt korábban. Szent Kristófot sem elõször festette meg. A tárlaton látható képén mintha népmesei változatot látnánk, amidõn a kis Jézuska súlya hatalmas teherként nyomja Kristóf vállát.
A „Szén–Kor-Kép” címû fotókiállításnak a városi múzeum adott helyet. A tárlatot P. Tóth Enikõ mûvészettörténész ajánlotta az érdeklõdõk figyelmébe. A Szent Borbála napi tárlaton a Kép-Szín-Tér Fotómûvészeti Mûhely tagjai szerepelnek alkotásaikkal. A fotómûvészetet kedvelõ közönség tíz fotómûvész több mint száz munkáját ismerheti meg.
Gyermekprogramok, könyvpremier
A karácsony méltó megünneplésének elengedhetetlen része az advent. Az ünnepet megelõzõ négy hét, a várakozás a Kisjézus megérkezésére. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében rendeztek A Közmûvelõdés Háza aulájában adventi kézmûvesvásárt és játszóházat a gyermekeknek és szüleiknek. Pénteken moldvai csángó táncház színesítette a programot a Cserszömörce együttessel. Szombaton a pécsi Márkus Színház Betlehemi történet címû bábelõadása szórakoztatta a vásárba látogatókat.
Hiánypótló, fontos helytörténeti kiadvány könyvpremierje volt december 3-án a Tatabányai Múzeumban. A Gyüszi László szerkesztésében megjelent munkát Bencsik János polgármester ajánlotta az érdeklõdõk figyelmébe.
A helytörténész-szerkesztõtõl megtudhattuk, hogy a két kötetesre tervezett Tatabányai történelmi olvasókönyv elsõ kötete a kezdetektõl a 19-20. századig tartalmaz válogatott forrásszemelvényeket, dokumentumokat, leírásokat, tanulmányrészleteket, statisztikai adatokat. A szövegekhez tartozó jegyzetek megkönnyítik azok értelmezését, s az olvasók és kutatók figyelmét további forrásokra is felhívják.
A Növekvõ Életfa Egyesület gálamûsora
Pénteken a Növekvõ Életfa Egyesület jótékonysági gálamûsort rendezett a Jászai Mari Színház, Népházban. Az est bevételét a Bányász fürdõ melletti világháborús emlékmû felújítására fordítják. Murányi Ferenc, az egyesület elnöke elmondta: a közösség fontosnak tartotta a város gazdaságát meghatározó bányászatra és a bányászokra való emlékezést. Ezért született meg négy évvel ezelõtt a védõszent napjának elõestéjén minden évben megrendezendõ gálaest ötlete. Ezen alkalmakkor a Tatabányán élõ vagy innen elszármazott mûvészek lépnek a színpadra. A mostani gálán a közönség többek között a Bárdos Lajos Kórust és Tatabánya Város Vegyeskarát, Tóth Zsóka és Schmidt Magda elõadómûvészeket, Marosvölgyi Ágnes népdalénekest, Vörös Gyula hegedûmûvészt, Téri Sándor színmûvészt, a Tatabányai Bányász Táncegyüttest, a Show Formációs Tánccsoportot, a Tatabányai Big Bandet és Darabos Balázs mesemondót láthatta.
Ünnepi közgyûlés Szent Borbála napján
December 4-én ünnepi közgyûlést tartott Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata. A hagyományoknak megfelelõen Bencsik János polgármester ekkor adta át a díszpolgári címeket, az Ezüst Turul díjat és Tatabánya Fejlesztéséért díjat az arra érdemeseknek. Az ünnepi közgyûlést követõen, a megjelentek a Szent Borbála téren a bányászhimnusz közös eléneklésével és gyertyagyújtással tisztelegtek a bányászok védõszentje elõtt.
Este az óvárosi Szent István templomban ünnepi szentmisét tartottak. A Szent Borbála Napokat az Országos Magyar Bányász és Kohász Egyesület Tatabányai Szervezetének bálja zárta az Árpád hotelben.
T.O.