Balatonfüred Város Önkormányzata a „Balaton-part ékköve: a reformkori városközpont felvirágoztatása Balatonfüreden” c. pályázatával mintegy 379 millió forint vissza nem térítendõ támogatást nyert el az Európai Unió társfinanszírozásában, az Európa Terv keretében. A Közép-Dunántúli Régió elsõ nyertes ROP pályázatának szerzõdéskötésére 2004. december 10-én, Balatonfüreden kerül sor.
A támogatásról szóló szerzõdést Dr. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter adja át Balatonfüred városának.

A pályázat
címe: Balaton-part ékköve: a reformkori városközpont felvirágoztatása Balatonfüreden
teljes költségvetése: 388 570 900 Ft
támogatás: 378 856 627 Ft
saját erõ: 9 714 273 Ft
A ROP második, a régió elsõ szerzõdésre kerülõ pályázata
hivatkozási száma: 1/2004 ROP 1.1 komponens
regisztrációs száma: KD-1.1-009-0405
beérkezése: 2004. május 7.
befogadása: 2004. május 27.
DeB ülés idõpontja: 2004. július 15.

A pályázó
neve: Balatonfüred Város Önkormányzata 
címe: 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1.
partnerei:
Vásárcsarnok Balatonfüred Kft.
Balatonfüred és Környéke Borút Egyesület
Széchenyi Ferenc Kertészeti Szakképzõ Iskola
Városi Mûvelõdési Központ
Probio Rt.

A projekt
A projekt Balatonfüred mûemlékekben gazdag, de leromlott állapotban lévõ fürdõtelepi városközpontjának rehabilitációját és fejlesztését kívánja megvalósítani. A rehabilitációs beruházások eredményeként megújul a vízpart és a Tagore sétány mentén elhelyezkedõ leromlott állapotú történelmi városközpont. A fejlesztés a szezonalítás meghosszabbítását célozza meg a megújult környezet, új szolgáltatások és szabadidõs programok elérhetõségének megteremtésével.
A pályázatban leírt fejlesztések szorosan kapcsolódnak a regionális akciótervben megfogalmazott célokhoz, vagyis a turisztikai potenciál fejlesztéséhez, egyedi attrakciókhoz kapcsolódó vonzerõ fejlesztéséhez és leromlott állapotban lévõ településközpont kialakításához. Balatonfüred Fürdõtelep városrészén találhatók nagyrészt a mûemléki épületek, melyek meghatározzák a városképet, ezért indokolt a terület rehabilitációja.
A megvalósítandó beruházások hozzájárulnak az idegenforgalmi szezon meghosszabbításához és elõsegítik település és térsége turizmusának fellendülését.
A város fürdõtelepi településközpontjára integrált, magánforrásokat is bevonni szándékozó, partnerségen alapuló településközpont fejlesztési stratégiát dolgozott ki, az önkormányzat központi szerepvállalásával.  A megvalósítandó rehabilitációs fejlesztések révén Balatonfürednek jó esélye van idegenforgalmi pozíciója megerõsítésére, adottságainak jobb kihasználására.

A projekt tárgyát képezõ beruházások:
Két helyi védettségû, leromlott állapotú kihasználatlan épület felújítása és bennük új, a településrészen hiánypótló korszerû turisztikai-közösségi funkció kialakítása a minõségi szolgáltatás és programkínálat bõvítése, valamint a helyi foglalkoztatás javítása érdekében. A beruházás következtében új, hiánypótló közösségi funkciók valósulnak meg.

Blaha u. 5. Szám alatti épület felújítása
A lepusztult épületben a tervezett felújítás eredményeként a Balatoni Borok Háza kerül kialakításra. Az új funkcióval létrejön a térségi borászati szakma térségi szervezõ központja, bormúzeuma, a szõlõtermesztés és borgazdálkodás múltját feldolgozó állandó kiállítása, borkóstolója, látogatóközpontja, illetve különterme a szakképzések, szakmai tanácskozások, borversenyek és borfelismerõ bajnokságok részére, széles összetételû célcsoport számára, egész éves üzemeltetésben. Üzemeltetése többlet munkahelyeket teremt a térségben, továbbá az itt megrendezendõ színvonalas szakmai képzési programokon keresztül közvetetten is hozzájárul a térség borászati munkaerõ fejlesztéséhez. Az új szolgáltatás jelentõs térségi hatása mind a borászati szakma (foglalkoztatás, képzés), mind a helyi lakosság (identitás, kultúra, szolgáltatóhely), mind pedig az idelátogató turisták (kultúra, élmény, szolgáltatás) vonatkozásában mérhetõ.
A fejlesztések eredményeként létrehozott Balatoni Borok Háza az egész életen át tartó tanulást és a régió munkaerõpiaci igényeihez való igazodást innovatív módon szolgálja.

Kisfaludy u. 1. Szám alatti épület felújítása
A jelenleg funkciójában kihasználatlan és leromlott állapotú volt mozi épület felújítását követõen Galéria elnevezéssel közösségi funkcióknak ad helyet. A beruházás eredményeként olyan funkciók, szolgáltatások kapnak helyet az épületben, melyek eddig hiányoztak a területrõl. A létrehozandó kiállító teremben képzõmûvészeti kiállítások kerülnek megrendezésre, amely egyúttal irodalmi és zenei kamaraprogramok elõadására alkalmas teremként is szolgálhat majd, ezzel hozzájárulva a kulturális programkínálat bõvítéséhez. Az emeleten vetítõ terem is kialakításra kerül. Nyilvános WC kialakításával régi igény kielégítésére kerül sor a kikötõ közelében. Az épület további új funkciójaként a szomszédban kialakítandó szabadtéri színpad szereplõi számára kiszolgáló helyiségek (öltözõk, raktárak) is kialakításra kerülnek, ezáltal megteremtve a szabadtéri nagyrendezvények technikai háttérét. A Galéria a szabadtéri színpaddal szerves egységben, színvonalas környezetet teremt minõségi bel- és kültéri kulturális programokhoz és rendezvényekhez.
A Galéria toldaléképületében jelenleg és a fejlesztést követõen kávézó mûködik, melyet az önkormányzat bérbe ad.
A rehabilitációs terület belsõ két elavult, rossz felületi állapotú utcájának felújítása infrastruktúra felújítással, a városközpont vonzerõinek és szolgáltatásainak kulturált megközelítése érdekében.

Blaha utca és Kisfaludy utca fejlesztése
Az utcák teljes felújítása és forgalmi rend átalakítása a gyalogosok elsõbbségét biztosító forgalomcsillapított zónák kialakításával, közvilágítás megoldásával, díszkõ burkolat borítással, egyedi kõszegélyekkel, és út menti parkolósávok létesítésével.

Parkrész felújítása, esztétikus környezet kialakítása
A rehabilitáció keretében felújításra kerülõ épület és utca elemekhez szorosan kapcsolódik a Galéria szomszédságában lévõ parkrész felújítása, és esztétikus környezet kialakításával.

Illeszkedés a Regionális akciótervhez
A tervezett fejlesztés a hanyatló történelmi városrész rehabilitációján (épület-, út- és közterületfelújítások) és minõségi szolgáltatások kialakításán (Balatoni Borok Háza, Galéria) keresztül több ponton is hozzájárul az akcióterv ismertetett céljaihoz, mindenekelõtt a szezonális hatások csökkentéséhez, az egyedi attrakciókon alapuló vonzerõk kiépítésé funkcióját vesztõ romló állapotú településközpontok megújításához, és az esztétikus településkép kialakításához.

A pályázathoz kapcsolódó háttér-információk

Leromlott állapotú Fürdõtelep városrész a vízpart és a Tagore sétány mentén
A Fürdõtelep településközpontban koncentráltan jelennek meg történelmi építészeti mûemlékek, amelyek ma is meghatározzák a városrész hangulatát. Az idegenforgalom leszûkült szezonális jellegéhez nagyban hozzájárult a történelmi városközpont mára leromlott környezete, és a funkciójukat vesztett kihasználatlan épületek. Ezért indokolt a településrész egészének rehabilitációja, a védettség alatt álló épületek felújítása és bennük új, a településrészen hiánypótló turisztikai, közösségi célú funkciók kialakítása a minõségi szolgáltatás és programkínálat bõvítése, valamint a helyi foglalkoztatás javítása érdekében. A kialakítandó szolgáltatásoknak – a hely jellegébõl adódóan – célszerû a kultúra, a borászat és az egészség, mint fõ témák köré csoportosulniuk.
A rehabilitálandó terület belsõ két utcája rossz állapotban van, leromlott infrastrukturális háttérrel. A településközpont vonzerõinek és szolgáltatásainak kulturált megközelítése érdekében szükséges az utcák alatt elhelyezkedõ vonalas infrastruktúra felújítása, és az utcák felületeinek felújítása.
A rehabilitáció keretében felújításra kerülõ épület és utca elemekhez szorosan kapcsolódó közterület rendezése park építésével, és esztétikus környezet kialakításával szintén indokolt, különösképpen a Vitorlás tér közelmúltban lebontásra került korszerûtlen pavilonjainak helyén.
A város jövõképében és városfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fejlesztések eddig több okra visszavezethetõen elmaradtak a fejlesztés célterületén, ezáltal a terület folyamatos leromlása következett be. Balatonfüred történelmi üdülõközpontja felkerült a Világ Mûemléki Alap minõsítése alapján a világ legveszélyeztetettebb mûemlékeinek listájára. A célterület további romlásának megállítása nem halogatható.
A közszféra által kezdeményezett fejlesztés következményeként a magánberuházások aktivizálódása valószínûsíthetõ a célterületen, elsõsorban a gyógy- és egészségturizmus területén.

Erõsen szezonális turizmus
Jelenleg a balatoni turizmus erõsen a nyári hónapokra koncentrálódó szezonális jelleggel bír.
A fejlesztések során olyan egész éves üzemelésû minõségi szolgáltatások valósulnak meg, melyek elõsegítik az idegenforgalmi szezon meghosszabbítását, és egyes szegmensek esetében holtszezonban történõ üzemeltetését (pl. az egészségturizmus és a kulturális turizmus esetében)
Kiegészítõ kínálati elemek fejlesztése lemaradásban van a napfény-víz-re épülõ szolgáltatásokkal szemben
Jól eladható turisztikai termékek fejlesztése kifejlesztése és marketingje hangsúlyozottan fontos egy olyan városnak mint Balatonfüred, ahol a megélhetés legfõbb forrása a turizmus. A borturizmushoz és a kulturális kínálathoz kapcsolódó fejlesztések nagy lehetõséget hozhatnak a turizmus fellendítésében, különösen, ha az az érintett szereplõk összefogásán alapuló minõségi kínálatbõvülést eredményez.

A városban hiányzik a minõségi borászati szolgáltató központ
Balatonfüred 1987 óta rendelkezik a „Szõlõ és Bor Nemzetközi Városa” kitüntetõ címmel. A 22 magyar történelmi borvidék illetve az 5 balatoni borvidék egyike a Balatonfüred-Csopak borvidék. A Balatonfüred és Környéke Borút Egyesület komoly összefogó szerepet vállal a környék borászati szereplõinek koordinálásában. A város hagyományosan kiemelt figyelmet fordít a történelmi borvidék hagyományainak ápolására és a borral kapcsolatos rendezvények szervezésére. Jelenleg még hiányzik a városban egy állandó minõségi borászati szolgáltató központ, melyet a helyi önkormányzat és a borszakma képviselõi egyaránt felismertek, így közös céljuk a helyzet orvoslása.
A város kulturális kínálatából hiányzik a képzõmûvészeti kiállítás és szabadtéri színpad
Balatonfüred város évente elkészíti rendezvénytervét. A rendezvények között egyre több híres, ismert és vonzó kulturális rendezvény kerül megrendezésre, mint az Anna Bál, vagy a Füredi Borhetek, melyek fõleg a Fürdõtelepen és környékén koncentrálódnak.

ROP aktuális

ROPpant nagy érdeklõdés
Az Európai Unió társfinanszírozásával és az Európa terv keretében megvalósuló Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) elsõ évében a 2004-2006 idõszakra rendelkezésre álló keret 45%-át is meghaladja az eddig jóváhagyott és finanszírozható pályázatok támogatási igénye.
2004. november 9-én ünnepélyes keretek között aláírásra került az elsõ ROP szerzõdés. A ROP elsõ nyertes pályázója a Pécs/Sopianae Örökség Kht „Pécs világöröksége, turisztikai vonzerõ fejlesztése” c. pályázatával 1,5 milliárd Forint vissza nem térítendõ támogatást nyert el. Az év végéig további hét pályázóval köt szerzõdést a ROP Irányító Hatósága nevében a VÁTI Kht, mint a ROP közremûködõ szervezete. Támogatást nyer Balatonfüred Város Önkormányzata a reformkori városközpont felvirágoztatásához, a Hortobágyi Nemzeti Park a Pásztormúzeum fejlesztéséhez, Mezõcsát Város Önkormányzata a mezõcsáti Egressy Béni Általános és Alapfokú Mûvészeti Általános Iskola bõvítéséhez, Bodony Község Önkormányzata a 24118. sz. bodonyi bekötõút felújításához és Boldva Község Önkormányzata óvoda-felújításra, Dombóvár Város Önkormányzata város-rehabilitációra és óvoda felújítására.
2004. november 18-án elindult a ROP elsõ központi programja. A 3.1.2 „A területfejlesztésben érintett intézmények valamint a civil szereplõk kapacitásépítése” c. intézkedés célja akkreditált képzési programok, tanfolyamok megvalósítása. A képzések között kiemelten szerepelnek a regionális fejlesztéshez, az uniós támogatások felhasználásához, a közszféra jobb mûködéséhez, a horizontális témákhoz illetve a projekt-menedzsmenthez kapcsolódó ismeretek elsajátítására vonatkozó programok. A projekt támogatási összege 2 milliárd forint.
A központi programmal együtt, 2004 év végéig a ROP keretében leszerzõdött támogatások összege meghaladja a 4,8 milliárd forintot. 
A Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) átfogó célja a régiók belsõ erõforrásainak fenntartható hasznosítása és hozzájárulás a területi fejlettségbeli különbségek mérsékléséhez. Ezt a célt a program megvalósítása során úgy kell elérni, hogy a fejlesztési pénzeszközök 75%-át a négy legkevésbé fejlett régióban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl) kell felhasználni. A programot az EU strukturális alapjai közül az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), illetve az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatja. A magyar költségvetés társfinanszírozása 25%-os.
A 2004. február 17-én és április 7-én meghirdetett ROP pályázati kiírásaira beadott munkák közül 57 esetében, összesen 19,5 mrd HUF értékben történt forráslekötés a 2004. évi kötelezettség-vállalási keret terhére. További 119 elbírált és támogatható projekt ügyében, az eljárási szabályok szerint a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóságától (KTK IH) 24 milliárd forint lekötésére engedély beszerzése szükséges, mert ezek már csak a 2005-2006-os kötelezettségvállalási keret terhére finanszírozhatók. Az engedélyt a ROP IH megkérte, ezekkel a pályázókkal a szerzõdéskötési eljárás az engedély megérkezte után kezdhetõ meg.
Párhuzamosan folyik a jelenleg még a rendszerben lévõ pályázatok értékelése a regionális fejlesztési ügynökségeknél, illetve minõségbiztosítása a VÁTI Kht-nál. Az értékelések december és január folyamán várhatóan befejezõdnek, amely után lehetõség lesz a pályázati rendszer áttekintésére és finomhangolására, amely után a ROP IH az igényekhez jobban alkalmazkodó pályázati kiírásokat elõreláthatólag 2005 tavaszán, újból meghirdeti.

A pályázatok minõségének hatása a feldolgozottságra
Az EU Bizottság elõírásainak megfelelõen kialakított pályázatkezelési (bírálati) rendszer 2004. évi mûködését jelentõsen lelassította, hogy a pályázatok túlnyomó többségénél kiigazításokra, hiánypótlásokra van szükség. Az IH és a munkáját segítõ közremûködõ szervezetek (KSZ-ek) munkatársai a támogatandó fejlesztési célt kitûzõ pályázatok esetében lehetõséget is adnak ezekre a hiánypótlásokra, azonban az ennek érdekében eltöltött idõ lassítja a folyamatot. A DeB ülésein nem döntés, csupán támogatási javaslat és lista születik a szakmailag támogatható és nem támogatható projektekrõl. Ezen a listán a régiók által adott pontozással alakul ki a sorrend a pályázatok között. A finanszírozhatóság az adott régióra és intézkedésre rendelkezésre álló keretösszeg nagyságán múlik.
Szükséges megemlíteni, hogy a ROP megvalósítási rendszere a pályázati követelményeket korrekt módon teljesítõ projekt javaslatok értékelésére került kialakításra, régebbi EU tagországok tapasztalata alapján becsült, elvárható pályázati beérkezési ütemet feltételezve. Az elsõ félév intenzív kommunikációja következtében azonban nagy mennyiségû, jó színvonalon kidolgozott, ugyanakkor a pályázati kritériumokat hiányosan teljesítõ pályázat került a rendszerbe.
A lényegében folyamatos pályáztatási idõszakot az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által támogatott pályázatok esetében a ROP IH 2004. november 5-i határidõvel felfüggesztette. Erre azért volt szükség, mert a pályázati rendszerbe bekerült munkák forrásigénye elérte a régiónként és intézkedésenként elõzetesen megállapított allokáció mértékét. Az Európai Szociális Alap (ESZA) által támogatott, humán-erõforrás fejlesztési pályázatok továbbra is nyitottak. Az ún. központi projektek (3.1 és 3.4) végsõ kedvezményezettjét a program dokumentumai eleve kijelölték, így ezek nem kerültek pályáztatásra.
A pályázatok felfüggesztése következtében a rendszer egyrészt le tudja dolgozni az eddigi lemaradásokat, másrészt lehetõség nyílik arra, hogy a támogatott projektek várható hatását az IH összemérhesse a program dokumentumaiban megfogalmazott mutatókkal, indikátorokkal. Ennek az elemzésnek az eredménye mutatja majd meg, hogy a ROP a kívánt irányba halad-e, és hogy szükséges-e jövõ tavasszal a pályázatok újraindítása során változtatni a kiírási feltételeken. Az elemzés folyamatban van, eredményét az IH december 9-én a Monitoring Bizottság elé terjeszti, majd az EU Bizottsággal egyezteti december 15-16-i éves értekezleten Brüsszelben.

Forrás: KDRFÜ