SZÍNHÁZI ELÕADÁSOK
DECEMBER 3. 1900  – NAGYSZÍNPAD:
-PRO ARTE HUNGARICA Díj átadása
–Arnold Wesker: A konyha – színmû két készben
„Itt és most konyha az egész világ…
A helyszín egy londoni étterem, ahol napi ezerötszáz adag étel készül õrületes hajszában. Évõdések és otromba tréfák, szerelmes fellobbanások és féltékenységi jelenetek, pattanásig feszült idegek és sértõdések, okkal és ok nélkül kirobbant balhék…”
Arnold Wesker 1962-ben írt darabja az egész világot bejárta. A szerzõ 1981-ben átdolgozta mûvét. Az új változatot mutatja most be –Magyarországon elsõként– a Jászai Mari Színház.
DECEMBER 4. 1900 – NAGYSZÍNPAD: 
Eisemann-Szilágyi: Én és a kisöcsém – egy vidám társasutazás története zenével, két részben.
„Az Én és a kisöcsém az egyik legkedvesebb és legszellemesebb magyar operett. Nincs olyan színház, amelyik legalább egyszer ne ajándékozná meg magát a darab színrevitelével. Remek humor, pimaszság, erotika, az ötletek tobzódása, miközben a szerzõk elegáns iróniával fejet hajtanak a mûfaj szigorú szabályai elõtt. Mély emberismeret sejlik föl a bohózat mögül és egy csipetnyi bölcsesség: hogy néha egyetlen tétova pillanaton áll vagy bukik a sorsunk. „
DECEMBER 4. 1930  – STÚDIÓ SZÍNPAD:
Kárpáti Péter: A negyedik kapu – klezmerjáték két részben – a Jászai mari színház és a Móricz Zsigmond Színház bemutatója
„Kelet-Európában élt valaha egy titokzatos nép: a haszidok. Agyafúrt humor, néhány legenda és a részegítõ klezmerzene maradt utánuk. Hõsünk, Írele boldogan él feleségével, mégis elszökik, hogy megkeresse az õ Mesterét. Vándorol egyik bölcstõl a másikhoz, az egyiktõl megtanul nevetni, a másiktól megtanul enni, az erdõben egy lánytól megtanulja a szerelem sötét titkait. És vándorol tovább. Egy bölcstõl megtanul amúgy istenigazából lerészegedni, másiktól megtanulja milyen bölcs dolog a butaság. Írele addig keresi az õ egyetlen és igazi tanítóját, amíg végül csodálatosképpen õ maga válik Mesterré. Jíde Hers, a falu bolondja ismeri fel benne a „Mestert”, akitõl „nagy és misztikus titkokat” tanulhatunk, például azt, hogy hogyan kell befûzni a cipõfûzõt.”

KIÁLLÍTÁSOK
DECEMBER 3.  1800:
A megyét reprezentáló kiállítások megnyitója a Nemzeti Színház Balkonján
-Az Esztergomi Várhegy és történelmi környezete, a Komáromi-Rév-Komáromi erõdrendszer: a Világörökség cím esélyesei Komárom-Esztergom megyében
-Mudrák Attila és Szamódy Zsolt fotómûvészek képei az Esztergomi Várhegyrõl és a Monostori erõdrõl
Bejárati fogadó tér:
-Plakátok a Jászai Mari Színház bemutatóiról
Földszinti kiállító tér:
-Válogatás az Esztergomi Mûvészek Céhe alkotóinak mûveibõl
Nézõtéri Kávézó:
-Lévai Ádám – Szamódy Zsolt és Wehner Tibor: „A szellem láthatatlan lénnyé válása”
Karzat:
-Nyikus Anna: „Gyöngyképek”
Stúdiószínpad:
-Szunyogh László szobrászmûvész (Tatabánya) kisplasztikái és Ölveczky Gábor grafikusmûvész (Komárom) plakátjai
-Wehner Tibor: Módosulások, átváltozások, torzulások
Stúdiószínpad (második szint):
-„Amit látni kell” képek Komárom-Esztergom megye múzeumaiból:
KUNY DOMOKOS MEGYEI MÚZEUM – TATA, VÁR
BALASSA BÁLINT MÚZEUM (Esztergom, Pázmány Péter u. 13.)
TATABÁNYAI MÚZEUM (Tatabánya, Szent Borbála tér 1.)
KOMÁROM: KLAPKA GYÖRGY MÚZEUM (Komárom, Kelemen L. u. 22.)
ÉRTÉKTEREMTÕ, ÉRTÉKÖRZÕ SZELLEMI MÛHELYBESZÉLGETÉSEK
DECEMBER 4. 1100 – NÉZÕTÉRI KÁVÉZÓ:
Az Esztergomi Várhegy a Világörökségi cím várományosa. TERVEK és ESÉLYEK kerekasztal beszélgetés. Résztvevõk: Meggyes Tamás Esztergom Város polgármestere, dr. Erdõ Péter bíboros, prímás Esztergom-budapesti érsek, dr. Fejérdy Tamás a Magyar Világörökség Nemzeti Bizottságának tagja, Horváth Béla a Magyar Nemzeti Múzeum esztergomi Vármúzeumának igazgatója, dr. Horváth István az esztergomi Balassa Bálint Múzeum igazgatója, Cséfalvay Pál a Keresztény Múzeum igazgatója. Moderátor: Tétényi Éva
DECEMBER 4. 1500  – NÉZÕTÉRI KÁVÉZÓ:
Az Új Forrás folyóirat felolvasó délutánja (Irodalmi, mûvészeti és társadalmi folyóirat, 1969 óta jelenik meg; elõször a Komárom Megyei Tanács, majd a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat, 2002-tõl pedig a József Attila Megyei Könyvtár kiadásában. Célja, „profilja” több mint három évtized után is következetesen azonos: a megyében és a régióban (Dél-Szlovákia) született szellemi értékek közvetítése és figyelemmel kísérése, továbbá az országban bárhol íródott színvonalas alkotások közlése.) Jelenlegi szerkesztõi: Monostori Imre József Attila-díjas irodalomtörténész, fõszerkesztõ (Tatabánya); Jász Attila József Attila-díjas költõ, fõszerkesztõhelyettes (Tata); Kovács Lajos ifjúsági író, szerkesztõ (Dorog); Németh Zoltán Madách Imre-díjas kritikus, szerkesztõ (Szlovákia); Wehner Tibor Munkácsy Mihály-díjas mûvészettörténész, szerkesztõ (Budapest).
DECEMBER 5.  1400 – STÚDIÓSZÍNPAD:
A komáromi erõdrendszer a Világörökségi cím várományosa. TERVEK és ESÉLYEK kerekasztal beszélgetés. Résztvevõk: Varga István a Monostori Erõd Kht. ügyvezetõ igazgatója, Pintér Tamás a Magyar Világörökség Nemzeti Bizottság titkára, Ráday Mihály a Város és Faluvédõk Szövetségének elnöke, Gráfel Lajos Procastellum Közhasznú Társulás ügyvezetõ igazgatója (Sk)  Moderátor: Kiss Péter Ernõ
-kemoh-