Tájékoztató a közgyûlés két ülése közötti idõszak fontosabb eseményeirõl, beszámoló átruházott hatáskörben hozott döntésekrõl, a lejárt határidejû határozatok végrehajtásáról
A Komárom-Esztergom Megyei Közgyûlés 2004. szeptember 30-ai ülésén hozott  határozata értelmében a Bábolna Rt. megszûnése során felmerülõ térségi gondok megoldásának elõsegítése érdekében az érintett képviselõ-testületek és polgármesterek részvételével tanácskozást hívott össze Agócs István, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyûlés elnöke október 13-ára, Tárkány községbe. A tanácskozás résztvevõi úgy határoztak, hogy levélben fordulnak Csizmár Gábor Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Miniszterhez, valamint Draskovics Tibor Pénzügyminiszterhez, melyben többek között az alábbiakat fogalmazták meg: a pénzügyminiszter a térséget érintõ hátrányos hatások enyhítésére hasson oda, hogy a Bábolna Élelmiszeripari Rt. székhelye valóban Bábolna településen legyen, a Magyar Államkincstár hosszú távon biztosítsa a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft mûködõképességét, kezdõdjön egyeztetés az érintett települések helyi iparûzési adó kiesésének pótlásával kapcsolatban, s a Bábolna Rt. megszûnésével kapcsolatos gondok megoldására a  Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Miniszter nevezzen ki miniszteri biztost. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyûlés elnökéhez 2004. november 17-én megérkezett Draskovics Tibor Pénzügyminiszter, valamint  Csizmár Gábor Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Miniszter válaszlevele.

Rendeletalkotás a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat vagyongazdálkodásáról (I. forduló)
2004. májusában fogadta el a megyei közgyûlés az új vagyonrendeletét. Az eltelt hat hónap gyakorlati tapasztalatai alapján vált indokolttá a vagyongazdálkodással kapcsolatos szabályok felülvizsgálata, valamint az Állami Számvevõszék által is többször hiányolt kapcsolódó szabályzatok megalkotása. Az új szabályozás alapvetõen a vagyongazdálkodásra helyezi a fõ hangsúlyt, s számos olyan rendelkezést is tartalmaz, amely lényegesen befolyásolja a következõ évek költségvetésének struktúráját, a költségvetési koncepció és a költségvetés elkészítésének eljárási szabályait. A rendeletben az önkormányzat az „üvegzseb” törvénybõl adódó vagyongazdálkodási feladatai, illetve kötelezettségei is szabályozásra kerülnek. A rendelet elõkészítésekor a rendezõ elv az intézmények gazdálkodási önállóságának és a  megyei önkormányzat fenntartói felelõsségének együttes érvényesítése volt. A rendelet-tervezetet a megyei fenntartású intézmények, valamint azok a gazdasági érdekképviseleti szervezetek is véleményezik, melyekkel a megyei önkormányzat együttmûködési megállapodást kötött.

A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetési koncepciójának megalkotása
Az önkormányzat – a költségvetési törvénytervezet adatainak ismeretében – 2005-re számított bevételei, illetve az elõzetes felméréseken alapuló mûködési és felhalmozási kiadásainak egyenlege a korábbi évek koncepcióihoz hasonlóan komoly hiányt mutat. Mind a mûködési kiadások teljesítéséhez, mind a felhalmozási tervek megvalósításához jelentõs többletbevételre lenne szükség. Az önkormányzat gazdálkodási mozgásterére jelentõs hatással van a költségvetési törvény, a benyújtott tervezet azonban nagyon sok bizonytalansági tényezõt tartalmaz, mind a bevételekre, mind a kiadásokra vonatkozóan. A jelenlegi információk alapján számított hiány több tényezõbõl ered: a bevételi oldalon az állami támogatásnál összességében jelentõs csökkenés várható, ugyanakkor az illetékbevétel nehezen kalkulálható az illetéktörvény módosításának hatása miatt; a kiadási oldalon még nem tisztázott az illetményemelés módja és mértéke, de a várható emelésbõl a közalkalmazottakét részben, a köztisztviselõkét pedig nem finanszírozza a központi költségvetés; a várható infláció (4,5 %) hatásának ellentételezését az elmúlt évekhez hasonlóan a jövõ évben sem tartalmazza az állami támogatás. Ezeket a többletkiadásokat az önkormányzatnak kell kigazdálkodnia. Mindezek hatására a megyei önkormányzat 2005. évi költségvetési rendeletének elõkészítése során a kötelezõ feladatellátás, valamint a már vállalt szerzõdéses kötelezettségek prioritásának biztosítását kell figyelembe venni. Folytatódik mind a hivatal mûködésének, mind az intézményhálózat racionalizálása a szakmai színvonal szem elõtt tartása mellett. A kiadások pontosabb tervezése érdekében a jövõ évi költségvetés kétféle módon készül el. Az elõzõ években megszokott metodikán túl készül egy ún. nullbázisú költségvetés is.

Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2004. I-III. negyedévi gazdálkodásáról
2004. szeptember 30-áig a megyei önkormányzat tervezett bevételeinek 84,5 %-a, azaz 13.519.738 E Ft realizálódott. A visszafogott gazdálkodást tükrözi, hogy a teljesített kiadások összege 12.069.273 E Ft, a tervezett elõirányzat 75,4 %-a. Az önkormányzat gazdálkodása a munkabérhitel havonkénti igénybevétele mellett kiegyensúlyozott volt. A szigorú és fegyelmezett gazdálkodásnak köszönhetõen a mûködési hitel felvételére eddig nem került sor. A harmadik negyedévben változás következett be a fenntartott intézmények körében. A települési önkormányzatoktól – korábbi testületi döntéseknek megfelelõen – 2004. július 1-tõl kilenc oktatási intézmény került át a megyei önkormányzat felügyelete alá. Ebbõl egy a továbbiakban társulási keretek között mûködik. Három tatabányai középfokú oktatási intézményt 2004. szeptember 1-vel a megyei önkormányzat átadott a Tatabánya Megyei Jogú Város részére. Az intézmények átvilágításának eredménye alapján hozott közgyûlési döntés értelmében megszûnt a dorogi Gyermekrehabilitációs Intézmény. A feladatellátást a késõbbiekben szintén társulási keretek között biztosítja az önkormányzat.

Beszámoló Komárom-Esztergom megye idegenforgalmi stratégiai programja megvalósulásának állásáról, tájékoztató a 2004-ben végzett idegenforgalmi feladatokról
A közgyûlés 2002. június 27-én fogadta el Komárom-Esztergom megye középtávú idegenforgalmi stratégiai programját. Az abban megfogalmazott feladatok teljesítésérõl készült beszámoló szerint 2004-ben: 
·az önkormányzat létrehozta a Megyei Turisztikai Érdekegyeztetõ Szakmai Fórumot,
·a stratégiai programról áprilisban prezentációt tartott Kisbéren,
·kétfordulós pályázatot tett közzé Komárom-Esztergom megye marketing munkájának fejlesztésére,
·turisztikai kiadványok készültek három nyelven: Komárom-Esztergom megye turisztikai térképe (10 e példány), Komárom-Esztergom megye szálláshely katalógusa (8 e példány), Komárom-Esztergom megye rendezvénynaptára (5 e példány),
·turisztikai kiállításokon jelent meg a megye kínálatával (Utazás Kiállítás, Brnoi Nemzetközi Idegenforgalmi Kiállítás, Wächtersbachi Vásár, Nyitrai Regiontour Kiállítás).
A folyamatban levõ projektek közül a legjelentõsebb Komárom-Esztergom megye komplex turisztikai információs rendszerének kialakítása, valamint az aktív turisztikai kiadvány, megyei szállás és gasztronómiai kalauz, „Magyarország bölcsõje” c. invitatív kiadvány megjelentetése és a turisztikai térkép utánnyomása. A megyében 2003-2004. között  65 turisztikai fejlesztés valósult/valósul meg, 10 program jelenleg elõkészítés alatt áll. A legtöbb program (19) a „Turisztikai információs rendszer fejlesztése” keretében valósult meg, de jelentõs volt a „Tájkép-, településkép tervezése, természetvédelem alatt álló területek hasznosítása” (10), valamint a „Turisztikai fogadó helyszínek közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése” programhoz kapcsolódó fejlesztések száma (8).

Beszámoló a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2004. évi nemzetközi kapcsolatairól
A megyei önkormányzat a kétoldalú kapcsolataiban a korábbi évek hagyományait követve  idén is erõteljesen koncentrált a hagyományos rendezvénysorozatokon való részvételre, programok szervezésére. A Main-Kinzig-Kreissel fennálló kapcsolat legjelentõsebb eseményére július 6-11-e között megyénkben került sor, amikor a  Könnyûatlétikai Hét rendezvénysorozat keretén belül olasz, horvát, szlovák, német és magyar fiatalok mérték össze sporttudásukat. Az önkormányzat idén is részt vett a Wächtersbachi Vásáron, melyen a megye és a régió turisztikai kínálatával mutatkozott be. Heinsberg Kreissel az idei évben bõvült az együttmûködési terület: két alkalommal érkezett delegáció a Heinsberg Kreis CDU frakciójától, valamint 2004. áprilisában megyénk röplabdás diákjai vettek részt a 12. Euro Jugend Találkozón. A skóciai Midlothian Councillal fennálló együttmûködés keretében az idei évben csoportok érkeztek a térségbõl. Aktív és eredményes évet zárt a megye és Rajna-Pfalz-Tartomány között fennálló sportkapcsolat, melynek eredményeként számos program  valósult meg. A Megyei Sportigazgatóság megszûnésével a feladat átkerült az Önkormányzathoz. Jövõre a német fél kérésére új együttmûködési megállapodást köt a megyei önkormányzat, a Komárom-Esztergom Megyei Sportszövetségek Szövetsége és a Landessportbund Rheinland Pfalz. A Henan Tartománnyal fennálló együttmûködés keretében kétoldalú látogatásokra került sor, valamint a megye részt vett a III. Kínai Henani Nemzetközi Befektetési és Kereskedelmi Vásáron. A Nyitrai Kerületi Önkormányzattal 2003-ban megkötött együttmûködés idén a két terület illetékes bizottságai között fejlõdött tovább. A megyei önkormányzat felmérte a települések nemzetközi kapcsolatrendszerét, melybõl megállapítható, hogy a 76 településbõl 50 ápol nemzetközi kapcsolatokat, melyek fõként német, szlovák, erdélyi, osztrák és olasz együttmûködések. Az intézményi kapcsolatrendszerben végzett felmérésbõl megállapítható, hogy az önkormányzat 19 intézménye tart fenn kétoldalú kapcsolatokat fõként német, szlovák, francia, olasz, lengyel, erdélyi társintézményekkel.

Partnerkapcsolat kialakítása a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és a franciaországi Seine et Marne megyében található Melun Val de Seine Agglomerációs Körzettel
A megyei önkormányzat 2005-ben partnerkapcsolat kialakítását tervezi a franciaországi Seine-et-Marne megyében található Melun Val de Seine Agglomerációs Körzettel. A francia kormány célja elsõsorban a helyi igazgatás területén szerzett francia kapcsolatok átadása fõképp az önkormányzatok tisztségviselõi rétegének továbbképzése területén, rövidtávon pedig az európai támogatási alapok megszerzése és felhasználása és az európai programokkal kapcsolatos munka témakörében.

A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat közoktatási intézkedési tervének felülvizsgálata
A megyei intézkedési terv 2004. évi felülvizsgálatát a közoktatási törvény 2003. évi módosítása rendelte el, amely a minõségirányítási program elkészítésének kötelezettségét is elõírta az önkormányzatok számára. Ezért is tekinthetõ természetes követelménynek, hogy a két dokumentum – az önkormányzati intézkedési terv és minõségirányítási program – összhangban álljon, s az intézkedési tervben megjelenjenek a kitûzött minõségcélokból eredõ feladatok. A törvényi kötelezettség mellett a megyei önkormányzati intézkedési terv felülvizsgálatát indokolják még:
-a volt egyházi ingatlanok miatti átszervezések;
-a települési önkormányzatoktól átvett, illetve részükre átadott intézmények okozta változások;
-a már középfokon is jelentkezõ tanulólétszám-csökkenés (megyei szinten 1990 és 2003 között 2 288 fõ fogyást mutat);
-a szakképzés belsõ szerkezetének átalakulása;
-a sajátos nevelési igényû gyermekek ellátásával foglalkozó intézmények átszervezése;
-a megyei önkormányzat kötelezõ feladatellátását szolgáló intézményrendszer átvilágításának eddigi tapasztalatai, az azokra adott fenntartói válaszok, intézkedések.
A felülvizsgálat és módosított intézkedési terv két pillére épül: a helyzetelemzésre, s az abból adódó feladatokra, valamint a minõségirányítási programban meghatározott célok rendszerére, a hozzájuk rendelt feladatokra.

Intézkedési terv a megye sportkoncepciójának végrehajtására
A Komárom-Esztergom Megyei Közgyûlés egy évvel ezelõtt, 2003. november 27-én alkotta meg a megyei Sportkoncepciót. A koncepcióban, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvényben megfogalmazottak alapján a feladatok végrehajtása érdekében intézkedési terv készítésérõl döntött a közgyûlés. Az intézkedési terv a sport valamennyi területére kiterjed, és feladatokat határoz meg, így az iskolai sporttevékenység és diáksport, a sportági szakszövetségek, a fogyatékkal élõk sportja, a nemzetközi ifjúsági és sportkapcsolatok, a  szabadidõsport, a sportszakember képzés, továbbképzés, a sportlétesítmények helyzete, valamint a társszervezetekkel való kapcsolattartás területén.

A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat intézményeiben végrehajtandó közalkalmazotti létszámleépítés
A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérõl szóló törvénytervezet is lehetõséget teremt a helyi önkormányzatok létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri hozzájárulás igénylésére, évi többszöri alkalommal, megemelt pályázati összeggel. A megyei önkormányzat az alábbi intézmények vonatkozásában kíván élni a 2005-ben kiírásra kerülõ elsõ negyedéves pályázati lehetõséggel:
-Gazdasági Mûszaki Ellátó Szervezet (Tatabánya) engedélyezett létszámának 6 fõvel (2 fõ éjjeliõr, 1 fõ takarító, 1 fõ telefonkezelõ, 1 fõ portás, 1 részmunkaidõs gépmester) történõ csökkentése,
-József Attila Középfokú Kollégium engedélyezett létszámának 1 fõvel (ápolónõ) történõ csökkentése.
-A megyei és a városi könyvtár összevonásának ütemezése
Az elmúlt két év folyamán a megyei és a városi önkormányzatok összehangolt lépéseket tettek a megye életében fontos szerepet játszó kulturális intézmények mûködési feltételeinek javítása, szellemi kisugárzásuk és társadalmi szerepük növelése érdekében. Az erõk koncentrálására a megyei önkormányzat együttmûködési megállapodásban rögzítette a múzeumok fejlesztését szolgáló vállalásait a Kuny Domokos Megyei Múzeum, a Balassa Bálint Múzeum, a Tatabányai Múzeum és a Klapka György Múzeum székhelyvárosainak önkormányzataival. Az együttmûködés eredményeként mintegy 120 millió Ft. fejlesztési lehetõséghez jutottak  a múzeumok. 2004. július 01-jétõl intézményfenntartó társulási megállapodás alapján mûködik a Magyary Zoltán Megyei és Városi Mûvelõdési Központ, a Jászai Mari Színház, Népház és a József Attila Megyei Könyvtár. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyûlés és tatabánya Megyei Jogú Város Közgyûlése júniusban egybehangzó döntéssel kérte fel a megyei és a városi könyvtár vezetését arra, hogy „dolgozzák ki a városi könyvtár fejlesztésének ütemtervét, és határozzák meg annak, valamint az intézmények összevonásának szakmai, pénzügyi vonzatát.” Az intézményfenntartói társulási megállapodásban rögzítették a további feladatokat is: „A társulás tagjai kijelentik, hogy a Megyei Könyvtár és a Városi Könyvtár együttmûködésének fokozatos erõsítése érdekében egyeztetik könyvtárfejlesztési elképzeléseiket, illetve biztosítják egymás számára az ezzel kapcsolatos információk átadását.” Tatabánya Megyei Jogú Város „vállalja, hogy a Megyei Könyvtár és a Városi Könyvtár szolgáltató képességének azonos szintre hozása, a késõbbi összevonás feltételeinek megteremtése érdekében kiemelten fejleszti a Városi Könyvtár fiókkönyvtárait, megteremti a feltételeit a számítógépes katalógus kiépítésének, valamint a számítógépes kölcsönzés bevezetésének.” A szakemberek a feladatok meghatározásánál és ütemezésénél „abból indultak ki, hogy az ország Európai Uniós tagságából adódóan egyre nagyobb áldozatokat hoz az aktuális és fontos információkhoz történõ gyors hozzájutáson nyugvó tudásalapú társadalom létrejöttéhez. Ehhez a folyamathoz kell mielõbb felzárkóznia Komárom-Esztergom megyének és Tatabányának.” A szakemberek által elkészített javaslatból és ütemezésbõl megállapítható, hogy a két intézmény összevonása elõtt komoly fejlesztést kell végrehajtani a városi fiókkönyvtárak technikai színvonala, a könyvtárhasználat elemi feltételeinek megteremtése területén. A megyei önkormányzat és a József Attila Megyei Könyvtár együttmûködik a várossal, valamint a városi könyvtárral a feladatok megoldása érdekében. A feltételek megteremtéséhez a pénzügyi források biztosítása tatabánya Megyei Jogú Város teherbíró képességétõl függ.

Megyei területrendezési terv megvitatása (I. forduló)
2004. februárjában fogadta el Komárom-Esztergom Megye területrendezési programjának irányelveit a közgyûlés. Ezt követõen nyilvánosságra került az egyeztetési anyag, melyet a felkértek – minisztériumok, országos, regionális, megyei szervezetek, települési önkormányzatok – jelentõs része véleményezett. Az észrevételek alapján a megye Duna menti szakaszának rendezésére vonatkozó javaslatcsomag még nagyobb hangsúlyt kap. A probléma összetettségébõl adódóan hangsúlyosabban fog szerepelni a tervben a Duna menti ökológiai hálózat védelme, a barnamezõs területek rendezése, a veszélyes hulladéktárolók rehabilitációja. A megye környezeti állapota az elmúlt évtizedben jelentõsen javult, ennek ellenére a vélemények alapján megállapítható, hogy a környezetvédelmi problémák továbbra is kiemelt jelentõségûek a megye területén. A területrendezési tervvel kapcsolatban számos véleményezõ jelezte új autópálya csomópont, új út, új ipari park vagy logisztikai bázis kijelölésével kapcsolatos igényét. Az anyag készítõi úgy vélik: nem indokolt túlzott infrastruktúra fejlesztést és területkínálatot elõrevetítõ javaslatokat a terv szintjén támogatni, csak akkor, ha azok kifejezetten megyei érdekeket képviselnek. Több véleményezõ kérte a településközi úthálózat fejlesztési programnak a tervben való megjelenítését, melyet a rendezési terv közlekedési alátámasztó része tartalmaz. A rendezési terv elfogadásra kerülõ munkarészei csak azokat a hálózati elemeket tartalmazzák, amelyek a megye közlekedéshálózata és belsõ kapcsolatrendszere szempontjából legalább településközi jelentõségûek. Az egyeztetési folyamat eredményeinek összegzésével és átvezetésével, valamint az ágazatok szakembereivel és a megye képviselõivel történt további tervezõi egyeztetések alapján a szerkezeti terv módosításai megtörténtek, ezzel véglegesítésre került a szerkezeti terv, valamint a szerkezeti tervlap.