Harminc éve működik a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság

Ennek jegyében például a roma önkormányzati képviselők számára szerveztek képzést, mely 1996-ban valósult meg, és jelentős érdeklődés kísérte. Ugyanebben az évben emléktáblát avattak Magyary szülőházánál, valamint megemlékezést tartottak születésének évfordulóján.
A 90-es évek második felében az élethosszig tartó tanulás jegyében elkezdődtek a különféle képzések, konferenciák, és a megye természeti és környezeti értékeinek bemutatása is előtérbe került. 1998-ban országos konferencia indult a szociális foglalkoztatásról, mely „Szociális vármegye” néven vált ismertté. Ekkor nyerte el a társaság a közhasznú besorolást is.
Az alapításkor 22 taggal indult közösség ma a pártoló tagokkal együtt közel 80 főt számlál. Első elnöke dr. Márkus Mihály püspök volt, aki tíz éven át irányította a szervezetet. Őt Gyüszi László követte, majd dr. Mikolasek Sándor vette át a feladatot. Ezt követően Keresztesi József állt az élére, 2015 óta pedig Borsó Tibor tölti be az elnöki tisztséget.
A Népfőiskola előadássorozatai rendkívül népszerűek voltak: a megye több mint negyven településéről érkeztek érdeklődők, és közel hétszáz előadó – köztük elismert tudósok és oktatók – vett részt a programokon.
Mindig kiemelten fontos volt az önkormányzattal kialakított kapcsolat, melynek eredményeként közművelődési megállapodás, közös programok – például a Magyary-konferenciák és a Magyary-hagyományok ápolása – valósultak meg. Aktívan részt vállaltak a város Magyary-tervéhez kapcsolódó javaslatok kidolgozásában is. A közigazgatás-tudományi karral való kiváló együttműködésnek köszönhetően pedig megszületett a Magyary-díj.
Az évek során szoros kapcsolat alakult ki a megyei munkaügyi központtal és kormányhivatallal. Ebből születtek meg olyan közfeladatok vármegyénkben, mint a munkaerőipari szolgáltatások: álláskeresést segítő információnyújtás, munkaerőpiaci tanácsadás. Ezen a területen a szakmai kapcsolatokra építve két megyében is megvalósítottak munkavállalást segítő szolgáltatásokat a GINOP 5.1.5 programban, az információnyújtást és a munkaerőpiaci tanácsadást kiegészítve pszichológiai tanácsadással, valamint mentorálással.
Magyary Zoltán és felesége tragikus halálának helyszínén, Héregen, 2003-ban emlékhelyet hoztak létre, valamint megrendezték az első Magyary-konferenciát.
2004-től az egyre növekvő társaság önálló irodát bérelt, 2005-ben Tatán rendezték meg az Országos Népfőiskolai Találkozót. Ugyanebben az évben jelent meg a Hírmondó első lapszáma, a népfőiskola újságja. Tartalmában beszámol a társaság programjairól, tanfolyamairól, konferenciáiról, közli a népfőiskolai mozgalomhoz és Magyary Zoltán örökségéhez kapcsolódó híreket.
A pandémia idején a társaság rugalmasan reagált: online előadások, e-learning felületek, hírlevelek és közösségi média segítségével tartotta fenn a kapcsolatot. Az új digitális csatornák megnyitása hozzájárult a szélesebb közönség eléréséhez, miközben az élményszerű tanulás lehetősége sem veszett el. A szervezet honlapján és a vér-cse hírportálon folyamatosan elérhetők a népfőiskolához kapcsolódó hírek és információk.
A társaság mindig is nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre és a hagyományok ápolására. A korábbi „Látóút” program a régi hagyományokat elevenítette fel: a tanfolyamokat tematikus kirándulások egészítették ki. A klasszikus népfőiskolai módszereket alkalmazva szabadegyetemi programsorozatokat, majd kollégiumokat szerveztek. Mindezek mellett elindult a Népfőiskolai Klub és különböző kézműves műhelyek.
2021-ben megalakult a Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat, melynek a tatai társaság is alapító tagja. A hálózat összefogja a magyarországi és külhoni népfőiskolákat, erősítve szakmai együttműködésüket, érdekképviseletüket és közösségépítő szerepüket.
A népfőiskola a közművelődés területén is kiemelkedő és innovatív tevékenységet folytat. 2022-ben alapító tagja volt a tatai Közművelődési Kerekasztalnak, mely a város kulturális és közművelődési életének szereplőit – civil szervezeteket, intézményeket, gazdasági társaságokat – egy közös fórumon hozza össze, ezzel erősítve az együttműködést. Az idén újra kezdeményezte további három évre a kerekasztal működését, és meg is alakította.
Továbbá a Petőfi Kulturális Program keretében megjelenő Tatára kerülő sokszínű programokat is koordinálja, mint például a 2025-ben megvalósuló Gördülő Opera előadása.
A közösségi szolgálat, az önkéntesség és a civil közösségépítés terén is úttörő, innovatív szerepet vállalt a társaság.


Kiemelt figyelmet fordítanak a középiskolásokra
Az „IKSZ Börze” rendezvényeken a civil szervezetek és a diákok találkoznak, így évente több száz fiatal végez önkéntes munkát. Ezeket az alkalmakat szakmai műhelymunkák egészítik ki, melyek eredményeként évente körülbelül 1800 középiskolás kapcsolódik be a közösségi szolgálatba.
Az idősebb korosztály számára is kínálnak tanulási lehetőségeket: az „Ülj mellém!” digitális program során szépkorúak sajátíthatják el például az online ügyintézéshez szükséges tudást. Ezen innovációk jó gyakorlatként közművelődési és civil szakmai kiadványokban is megjelentek.
A Népfőiskola elkötelezett a civil közösségek iránt, éppen ezért alapító tagja több kezdeményezésnek: Tata és Térsége Civil Társulás, a Komárom-Esztergom Vármegyei Éghajlatváltozási Platform, a Helyi Akció Csoport és a Komárom-Esztergom Megyei Virtuális Erőmű Program. Emellett számos szervezettel működik együtt.
A fenntarthatóság és a környezetvédelem a Társaság mindennapi működésében is kiemelt szerepet kapott. Kezdetben séták, kirándulások és helyi értékfeltáró programok szervezésével indult a munka, majd ezt képzéssorozatok, e-learning tananyagok bevezetése, a Zöld Iroda Program, a Környezettudatos Tata kezdeményezés, valamint a helyi lakosság érzékenyítése követte.
A Társaság legfőbb finanszírozási forrását a különböző pályázatok jelentik, többek között az EFOP, GINOP, TOP, ERASMUS+, INTERREG, a Városi Civil Alap, valamint a közművelődési pályázatok.
A Népfőiskola több kiadványt is megjelentetett: 2010-ben újra kiadta Magyary Zoltán és Kiss István 1939-es művét (A közigazgatás és az emberek), valamint egy jubileumi összefoglalót az első 15 évről. 2018-ban ezt követte az Értékeskönyv, 2020-ban pedig a 25 éves évfordulóra készült új jubileumi kiadvány.

Díjak, elismerések
2013-ban Keresztesi József örökös tiszteletbeli elnök az Év Önkéntese díjat kapta Tatabányán, egy évvel később pedig Tata Városáért díj ezüst fokozattal ismerték el munkáját. 2015-ben a Társaság a megyei PRÍMA-díj jelöltjei közé került. 2019-ben elnyerte a Családbarát munkahely címet, valamint a Tata Települési Értéktár vette fel „helyi értékként”, majd 2020-ban a Megyei Értéktárba is bekerült. Ugyanebben az évben munkatársukat, Domai Jánost Tata Városáért díj bronz fokozatával tüntették ki. 2022-ben Az év felelős foglalkoztatója különdíjban részesültek, 2025-ben pedig országos „Látópont Címmel” és a Tata Városáért díj arany fokozatával ismerték el a Társaság munkáját.
Az elmúlt harminc évben a Társaság munkája Tata és a környék közösségi életének fontos része lett, emellett a határon túli együttműködések, kapcsolatépítések is meghatározóak. Így a Népfőiskola a járásban, a vármegyében, országos és nemzetközi szinten is jelentős tevékenységet fejt ki, eredményeire joggal lehet büszke. A jövőben ezekre az értékekre építve kívánja erősíteni közösségépítő és tudásátadó szerepét, hogy Tatán és a térségben továbbra is meghatározó civil szervezet maradjon.

TO