Lehár Ferenc születésének 150. évfordulója adta az apropót

Teremi Trixi: – 2020 Lehár Ferenc, a világ egyik legnagyobb komponistája születésének 150. évfordulója volt, ez adta az apropót az egyik leghíresebb műve, a Cigányszerelem bemutatójához. Nagy fába vágtuk a fejszénket, mert a Lehár művek nem könnyűek, mégis úgy érezzük, mintha ezt a darabot ránk szabták volna. Fantasztikus szereposztás jött létre, az operett szakma színe-java szerepel az előadásban. Boldog vagyok, hogy Kállay Bori ismét velünk dolgozik, és a főbb szerepeket olyan nívós kollégák játsszák, mint Zórikát Vörös Edit, Józsit, a férfi főszereplőt Domoszlai Sándor, de említhetném még Vadász Zsoltot, Faragó Andrást, Virág Józsefet és Kis Zoltánt is. Nagy öröm számomra, hogy jómagam is csatlakozhatok ehhez a csapathoz.
– Alkotóink is figyelemre méltóak, a díszleteket Perlaki Róbert tervezte, aki ikonikus egyénisége a színházi szakmának, nem csak a Veszprémi Színház egyetlen ma is élő alapító tagja, de a szakmájának is kiváló képviselője, közel 800 díszlettervezéssel a háta mögött. Ugyancsak régi motorost köszönthetünk a jelmeztervezőnk, Esztergomi Anikó személyében. A koreográfia Hável Ferenc munkáját dicséri, a rendezőnk, Bori Tamás pedig nem csak a színház-, de a filmművészetben is jeleskedik. Egy ilyen stáb garanciája annak, hogy egy csodaszép, látványos előadást láthat majd a közönség.

Bori Tamás: – A téma – és ehhez egyetlen sort sem kellett átírnunk – ma is nagyon aktuális. Lehár az egyes nációk, kultúrák közötti feszültségekre mutat rá művében, a szemünk láttára csúszunk bele ezekbe a nációk fölötti képmutatásunkból adódó konfliktusokba, melyek teljesen fölöslegesek, hiszen ha nyitott szívvel vagyok egy másik kultúra irányába, akkor az is hasonló módon fordul felém. Nekünk Közép-Európában örülnünk kell annak, hogy ilyen sokszínű, gazdag a kultúránk.
– Ha érvényes előadást csinálunk, zeneileg és színészileg is magas minőséget teszünk a közönség elé, akkor a minőség mindig megtalálja a maga útját, a maga közönségét, így a fiatalokat is. Az olyan zenei zsenik, mint Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Huszka Jenő, Ábrahám Pál, olyan örökérvényű emberi dolgokat fogalmaztak meg alkotásaikban, amelyekben mindenki felfedezheti azokat a „fehér lapokat”, amelyet a saját életével ki tud tölteni. Semmit sem kell modernizálni, aktualizálni, ma is érvényes üzenetet hordoz ez a darab is, mely nem csak az ötven pluszos korosztály szívéhez áll közel, de a fiatalabbakat is képes meghódítani.

Kállay Bori: – Pályafutásom alatt másodszorra találkozom ezzel a színdarabbal, örömmel vállaltam Ilonaként a fellépést. Ebben a szakmában alig-alig akad olyan szerep, amit az én koromban még jó érzéssel el lehet játszani. Ezek egyike a Cigányszerelem Ilonája.
– A fiatalokat sem nehéz – különösen ezzel az operettel – megszólítani, mert ezek a művek rendszerint a szerelemről szólnak. Ezt az érzést pedig leginkább ők birtokolják. Nem csoda tehát, ha egyre több fiatalt látni a nézőtéren. Ahogy telnek az évek, legtöbbjük egyre nyitottabb a csodálatos, romantikus, az igazi érzésekről szóló operettek irányába.

Lehár Ferenc: Cigányszerelem

Valahol Erdélyben, egy magyarok, románok és cigányok lakta területen él Zórika, Dragoján Péter vidéki földbirtokos lánya, és esküvőjére készül a szomszéd gazdag paraszt fiával, Gáborral. A ceremóniára azonban váratlanul betoppan Józsi, Zórika gyerekkori szerelme, aki a közeli cigánysor viskóiból verekedte fel magát egy vidéki város elsőszámú prímásává. A tervezett házasságot elsöpri a régi szerelem, és Zórika minden társadalmi elvárást felrúgva megszökik Józsival, hogy kövesse őt a cigánytáborba. A szökést nem csupán a megszégyenült örömapa és az elhagyott vőlegény nézi rossz szemmel, hanem Józsi korábbi szeretője, Ilona, a vidéki primadonna is, aki attól sem riad vissza, hogy hívatlanul megjelenjen Dragoján Péter birtokán…