A székesfehérvári 56 hőse
A sztálinvárosi gyakornok Fehérvárra kerül
1952-ben Fürjes János főszerkesztő mellett gyakornok. A szerkesztőségi munkát nagy lelkesedéssel kezdte, mindenről volt őszinte mondanivalója. Később úgy emlékszik, számos munkája végezte a szemétkosárban, köztük az a cikke, amit egy építőiparban remek teljesítményt nyújtó báróról írt… Őszintesége és nyíltsága nem szolgálta a diktatúrát, ez számára is világossá vált. Amikor párttagnak jelentkezett, elutasították, éretlennek minősítve.
1954-ben Fürjes János új megbízást kapott, Fehérvárra helyezték, a Fejér megyei Napló főszerkesztőnek. Az újságírónő az ő meghívására jött a megyei laphoz, ahol az ipari rovat vezetésével bízták meg.
Bokor Rózsa egyik cikke a Fejér Megyei Néplap 1956. június 26-i számában
A szerkesztő, aki fekete bárány
„Itt is rengeteg konfliktusom volt. Rendszeresen feljártam Pestre, a Petőfi-kör vitaestjeire, s ezt nem nézték jó szemmel. Hiába volt hivatalosan a DISZ fóruma, tudták, hogy nem éppen „vonalas” szövegek hangzanak el. Az ötvenhat júniusi, ma már történelminek nevezhető sajtóvita után be is tiltották, s csak szeptemberben újította fel tevékenységét. De Székesfehérváron is részt vettem minden mozgolódásban, ott voltam minden lehetséges vitafórumon. Így aztán nem csoda, hogy a pártbizottság szemében afféle fekete bárány voltam.”
A tüntetők közfelkiáltással választják főszerkesztőnek
Október 23-án az egész ország lázban ég. Bokor Rózsa a székesfehérvári közgazdasági technikum diákjainak gyűlésén vesz részt, majd a diákok követeléseinek közzétételében segít. Magától értetődött, hogy első fórumnak saját lapját tekintette, de ezt megakadályozták. „Ezután a nyomdához vonultunk, hogy kinyomtassuk, de a pártbizottság ezt is lehetetlenné tette. Október huszonnegyedikén, mikor bementem a munkahelyemre, Bánki János, akkor azt hiszem városi MDP-titkár volt, közölte velem, hogy ki vagyok rúgva. Őszintén szólva nem vettem nagyon a szívemre, éreztem, hogy ez a kirúgás nem szólhat hosszú időre.”
Október 26-án a városházi tüntetésen a letartóztatottak közt a tömeg Bokor Rózsa szabadon bocsátását is követeli. Mivel a munkahelyére nem mehetett be, az a hír terjedt el róla a városban, hogy letartóztatták. Amint a forradalmi tömeg és a kollégái meglátták, egyhangúlag követelték, ő legyen az újság főszerkesztője.
Az Új Fehérvár
A lap nemcsak nevében változott meg, de szellemiségében is. Az 1. szám – október 27-én – például közli a volt Fejér megyei Néplap újságíróinak állásfoglalását Csak igazat írunk! címmel, majd az üzemi dolgozók követelései, felhívások, nyilatkozatok jönnek a másfél oldalas kiadványban. Ebben a számban nincs ún. impresszum a szerkesztőségi adatokkal – ezzel a „Szerkeszti a munkás- és diákifjúságból alakult bizottság” információt hangsúlyozták. Rengeteg diák, fiatal munkás, értelmiségi járt be a szerkesztőségbe, hozták, írták a híreket, információkat. MTI-hírek a megyei szerkesztőség bezárása miatt nem érkeztek, az országos eseményekről a Kossuth adóból és közvetítők révén értesültek.
A 2017.X.23-i műsorban Fercency-Nagy Boglárka az újságírónőt, Magony Tamás Fürjes főszerkesztőt alakította
Az első két számot csak a városban sikerült terjeszteni, aztán az önkéntesek segítségével a környező településekre is eljutott az újság. A későbbi megjelenésekben a felelős kiadó Skorka Károly, a szerkesztőség vezetője Bokor Rózsa, illetve a munkás- és diákifjúságból alakult szerkesztőbizottság vezetője Bokor Rózsa impresszum adat szerepel. Két formai újítás is feltűnhet pl. az október 30-i szám archív fotóin: a Kossuth-címer, s a „Világ proletárjai…” kötelező szlogen helyett a Szózat „Hazádnak rendületlenül / Légy híve, óh magyar!” sora.
Bokor Rózsa egy későbbi interjúban így emlékszik erre az időszakra: „A szerkesztőségi munka mellett – nem csak szerkesztettem a lapot, írtam is – több bizottságba beválasztottak (szerző: B. R. vezetésével alakult meg november 1-jén az Újságírók Forradalmi Tanácsa) állandóan üléseztünk, különféle felhívásokat fogalmaztunk, segítettem előkészíteni, hogy a Vörösmarty rádió műsort sugározzon, részt vettem a rádió szerkesztőségi munkájában is. Nem is emlékszem, hogy mikor aludtam. De a kollégák is így voltak. A szerkesztőség olyan volt, mint egy hangyaboly.”
A Tűz csiholója előadás Bokor Rózsának is emléket állított
A folytatás és a zárlat
„Eleinte nem volt vita, az eseményeket nagyjából egyformán ítéltük meg, aki nem, az nem volt közöttünk, velünk. Abban egyetértettünk, hogy az előző rendszernek buknia kell. A hogyan továbbról már több vita lett volna – elsősorban nem a szerkesztőségről beszélek -, de mire megkezdődött a forradalomban résztvevők igazi polarizálódása szándékok, elképzelések, célok szerint, addigra jött a tragikus vég.”
A november 4-i ágyúdörgést hallva még nem tudja, hogyan döntsön. A november 5-én megalakult MSZMP ideiglenes megyei intézőbizottsága felajánlotta neki a lap további szerkesztését, de ő ezt a lehetőséget nem fogadta el. November 20-án hivatalosan elbocsátják az akkor már Fejér megyei Hírlap nevet viselő újságtól. A december 7-ei fehérvári nőtüntetésen még részt vett. Valami csodában bízva, s mert nyelveket nem beszélt, nem menekült külföldre, Pestre, édesanyjához költözik.
1957. január 2-án tartóztatják le. A Fejér megyei bíróság 1957. április 1-jén izgatás és társadalmi tulajdon szándékos rongálása miatt ítélte 3 év 10 hónap börtönre. A Legfelsőbb Bíróság az indoklást megváltoztatva, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétel miatt ítélte el. A kalocsai börtönből 1959. június 30-án szabadult.
Dolgozott a fővárosi szikvízipari vállalatnál gépkezelőként, varrónőként a Rico Kötszeripari Műveknél, a Fővárosi Kézműipari Vállalatnál mint gépész, s Beloianniszban formakészítő segédmunkásként. Imádott hivatásához 1964-ben térhetett vissza. Üzemi lapoknál (Bányagépgyártó Vállalat újsága, Magyar Kábel) dolgozott még nyugdíjasként is, a MÚOSZ-nál adminisztrátori teendőket látott el 1988-ig.
Mementó
1991-ben Göncz Árpád köztársasági elnöktől a forradalmi időkben tanúsított helytállásáért 1956-os emlékérmet kapott. 1998-ban a Politikai Foglyok Országos Szövetsége a Hazáért Érdemkeresztet adományozta az újságírónak.
Bokor Rózsa titkon vágyott valamilyen fehérvári erkölcsi elégtételre az egy szerkesztőségi megkeresés, s a levéltári kapcsolattartáson túl. 2017. októberében rendhagyó módon ünnepelt a város. A Tűz csiholói műsor (Matuz János rendezésében) több száz diák részvételével az 56-os helyi eseményeket keltette életre. A történet két fehérvári fiatal sorsa köré szövődött: Bokor Rózsa újságírót és azt a Verseghy Jenő Béla lakatost mutatták be, aki a Pirosalma utcai sortűzben lelte halálát. Ezt a nagy idők nagy tanúja már az égi régióból szemlélhette…
Források:
https://www.facebook.com/fehervarnet/photos/?tab=album&album_id=1466425093394983
www.szekesfehervar.hu és www.fehervarnet.hu híradásai A tűz csiholója előadásról, Zsohár Melinda:https://www.feol.hu/hetvege/kozfelkialtassal-valasztottak-foszerkesztove-1956-ban-bokor-rozsat-1182240/,https://uzemilapok.webnode.hu/rolunk/,http://www.kodolanyi.hu/szabadpart/24/24_archivum.htm
D. Kiss Csaba: http://www.kodolanyi.hu/szabadpart/szam5/komm/fehervari_forradalom_kronikasa.htm
Dr. Göde Andrea