A Velencei karnevál az a nagyszerű farsangi mulatság, ahol zenészek, mutatványosok, zászlódobálók, alakoskodók, maskarások, bábosok, tűzzsonglőrök, táncosok mellett a vendégek maguk is az előadás szereplőivé válnak, mert„a karnevált nem nézik, hanem élik”. A Velencei-tó Kapujánál évek óta fergeteges jókedvben űzik el a telet és köszöntik a tavaszt. A szervezők idén már kétnapos programsorozattal tisztelegnek a több ezeréves kulturális tradíció és a városi hagyomány előtt, megelevenítve az ünnepkörhöz tartozó európai és helyi szokásokat.
Megtartják korábbi évek bevált és népszerű gyakorlatait, ugyanakkor a visszatérő elemek látványosabb formában gazdagabb tartalommal jelennek meg. Hangsúlyosabb szerepet kap a résztvevők bevonása: az ünneplőket vezető óriás bábok egy részét a gyerekek mozgatják, a felvonulás színesítése érdekében az egyes csatlakozási pontoknál újabb és újabb mutatványosok és csoportok társulnak a menethez, a kiszebáb égetést kísérő együttes játékához a közönségből iscsatlakozhatnak ütemes tapssal, ahogyan a tóparti össztáncba is bárki bekapcsolódhat. A Velencei karneválok sikere, vonzereje ugyanis a valódi közösségi élményben és az önfeledt szórakozásban rejlik.
Pénteken(február 21.) minden érdeklődőt szeretettel fogadnak, de a főszerep mégis a gyermekeké, a diákoké lesz. Számukra jelmezversenyt hirdetnek, a kézműves foglalkozásokon készthetnek népi hangszereket,csúzli-csörgőt, brekegőt,diócsörgőt. Maskarákba öltözve táncoltathatnak medvét, árulhatnak kecskét, gólyaként alakoskodhatnak és küzdhetnek szalmabábokkal.
