Csermely Gábor, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő társaság képviselőjeként elmondta, általában a kérelmek egyharmada megegyezéssel zárul, egyharmada bíróság elé kerül, a fennmaradó esetekben pedig nem lehet eldönteni teljesítés értékét, mert az elvégzett munka dokumentálása nem megfelelő.
A kezdetekben főleg a nagyobb építkezésektől keresték meg a TSZSZ-t, az ottani lánctartozások miatt. Másfél évvel ezelőtt indult el az a folyamat, hogy nagy számban magánépítkezők kérték eljárások indítását, mert érzésük szerint túlfizették a vállalkozót, vagy nem megfelelő minőségben végezte el a munkát.
Az előadó ismertette, hogy öt év alatt 1200-nál több kérelem érkezett be és több mint 800 eljárást folytattak le. A különbség oka, hogy nem minden kérelmet lehet befogadni, például olyankor, ha hiányos a dokumentáció, vagy nincs írásos szerződés, de előfordul, hogy már a hiánypótlási szakaszban megegyeznek a felek és nem kérik az eljárás lefolytatását.
Csermely Gábor a munkájukat akadályozó tényezőnek nevezte, hogy a bírósági eljárások eredményéről nem kapnak értesítést, mint ahogy a többi igazságügyi szakértő sem, ezért próbálnak a felekkel utólagosan is kapcsolatot tartani.
A jelenlévő műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők előadást hallhattak továbbá homlokzatszigetelésekről, erkélyek, loggiák és teraszok szigetelési hibáiról, illetve a szakszerű kialakításukról, tetőszigetelések szakszerű vízelvezetéséről, beázás elleni védelemről, és trapézlemezes tetőfödém térelhatároló szerkezetek tűzvédelmi kérdéseiről.