A múzeum ásatást végzett a nyár folyamán a székesegyház épületében, ami magyarországi viszonylatban az egyik legnagyobb, szakrális belsõ térben végrehajtott ásatás volt. Ennek elõzményeit, részleteit és eddig feltárt eredményeit ismertették a kutatásban résztvevõ szakemberek a hétfõi szakmai napon.

A bevezetõben elhangzott: a látványos feltárásokat óriási érdeklõdés övezte a város részérõl, Reich Szabina, az ásatások vezetõje több alkalommal is tartott idegenvezetést a területen a munkálatok megtekintésére. A feltárásoknak két kiemelkedõ eredménye volt. Egyrészt a Szent István Király Múzeum és az Egyházmegyei Múzeum szoros együttmûködésének köszönhetõen kiállítás nyílt a székesegyház barokk mûtárgyaiból a Csók István Képtárban. Másrészt november eleje óta a Városházán láthatják az érdeklõdõk a román stílusú, 800 éves limoges-i korpuszt, amely az ásatások legértékesebb régészeti lelete. A kutatások 2022-re a székesegyház teljes körû felújításával fognak befejezõdni. A Szent István Király Múzeum azt tervezi, hogy mostantól a komoly érdeklõdésre számot tartó tervásatásait szakmai napokon mutatja be a tudományos élet szereplõi számára.

„A mai Székesfehérváron a hagyományból táplálkozó keresztény kultusz lelkületének megtestesülését leginkább a székesegyház épülete jeleníti meg. Itt nyolc évszázada ugyanannak az egyháznak a tagjai tisztelik Istent, hallgatják szavát, erõsödnek szentségeivel, ünneplik és imádják Krisztust. A közelmúltban a székesegyház épületében és környezetében végzett régészeti feltárások legfontosabb eredménye számomra, hogy igazolták ezt a történeti folytonosságot.” – fogalmazott a tanácskozást megnyitó köszöntõjében Spányi Antal megyés püspök.

„Akarjuk tudni, kik is vagyunk, kik voltak elõdeink, hogyan gondolkodhattak és élhettek, mit tettek hozzá a világhoz. A föld felett látható, írásos emlékek, elõzõ korok tudományos munkái mellett a mában bennünk is van késztetés távolabbi múltunk alaposabb megismerésére és arra, hogy mit rejt a föld magában.” – mondta a megnyitó Brájer Éva alpolgármester. Hozzátette: az ásatások sikeréhez kellett az egyház és a város vezetõjének közös szándéka, bátorsága és a szakemberek elkötelezett munkája is.

A szakmai napon Reich Szabina, a Szent István Király Múzeum régésze ismertette a kutatások eredményeit, majd a Magyar Nemzeti Múzeumból és a Magyar Tudományos Akadémia Mûvészettörténeti Kutatóintézetébõl meghívott szakemberek tartottak elõadásokat többek között a székesegyház építéstörténetérõl, az épület körül folytatott ásatásokról, a festõrestaurátori kutatásokról, a sírkõleletekrõl és a feltárások munkamódszereirõl.