Növekedési pályára térhet vissza a magyar gazdaság

Mint a bevezetőből megtudtuk, a Country Ride célja, hogy vidéki telephellyel rendelkező vállalkozások bevonásával a régiós nagyvárosokban működő kis-, közép- és nagyvállalatok megismerhessék az adott térséget érintő gazdasági és kormányzati terveket.
Tóth Tibor államtitkár kiemelte – akár a piaci, akár a gazdaságpolitikai előrejelzők számait tekintjük -, egyetértés van abban, hogy 3 százalékos gazdasági növekedés a jövő évtől kezdve a legrosszabb verziót figyelembe véve is elérhető.
Hozzátette: ezt a növekedést saját erőből el lehet érni, a tervekben nem számoltak olyan pozitív fejleményekkel, hogy a németek esetleg megtalálják az új irányt a gazdaságpolitikájukban.
A növekedés hajtóereje a belső fogyasztás erősödése, mivel folyamatosan emelkednek az elosztható és a felhasználható jövedelmek. Tavaly szeptember óta a reálbérek is növekedtek – ismertette.
Tóth Tibor rámutatott, hogy a gazdasági növekedés másik pillére a nagy, új beruházások – mint az új BMW-gyár, a BYD üzem és a CATL akkumulátorgyár – beindulása. Emlékeztetett arra, hogy az adatok szerint a 2008-as válság idején is megfigyelhető volt, hogy a gazdasági szereplők a válság első két évében behúzták a féket, inkább megtakarítottak és kevesebbet fogyasztottak. Így most is várható a fogyasztás újra indulása.
„A fogyasztás tekintetében annyit tudunk tenni kormányzati szinten, hogy ezt az óvatossági motívumot csökkentjük, és párhuzamosan az elérhető jövedelmeket, amihez a lakosság hozzáfér, növeljük” – mondta az államtitkár.
Hozzátette, a hároméves bérmegállapodás teszi lehetővé, hogy az elkövetkezendő esztendőben átlagosan növekedjen a minimálbér, és ez a növekedés a kiskereskedelmi forgalomban is megjelenik majd.
„Az elmúlt évek legnagyobb kihívása a háború miatt kirobbanó energiaválság okozta infláció. Ha az inflációt sikerül leszorítani és stabil pályára állítani, akkor visszatér a piaci szereplők bizalma, és újra növekedési pályára lehet állítani a gazdaságot” – fogalmazott.
Emlékeztetett arra, hogy 2023 januárjában a havi adatok alapján az infláció meghaladta a 25 százalékot, majd a kormány bejelentette, hogy mind fiskális, mind monetáris oldalról a cél az egy számjegyű infláció elérése. Mára elértük a 3-4 százalékos sávot és ezt a szintet a közeljövőben is tartani lehet.
Elmondta, a lakosság számára elkölthető plusz jövedelmet jelent a családi adókedvezmény megduplázása, a munkáshitel, valamint a SZÉP-kártyán keresztül adható, havi 150 ezer forintos lakhatási támogatás.
A 2025-ös költségvetésből kiemelte: 2010-hez képest 3750 milliárd forinttal többet biztosítanak a családtámogatásokra, 7200 milliárd forint lesz a nyugdíjköltségek összege, a 13. havi nyugdíj megmarad.
Az önkormányzatok támogatása 217 milliárd forinttal növekszik, a költségvetés plusz 500 milliárd forintot tartalmaz a pedagógusok bérének növelésére, hogy elérjék a diplomás átlagbér 80 százalékát – ismertette.
Dr. Fábián Ágnes, a JVSZ elnöke vezette fel a következő programot, melynek „Gazdasági helyzetkép vállalatvezetői nézőpontból – országos és regionális kitekintésben” volt a címe.
A beszélgetésen dr. Fábián Ágnes és Topolcsik Melinda, a Bridgestone Tatabánya ügyvezetője ismertette cégeik helyzetét, stratégiáját. A moderátor Dobos Balázs, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Innovációs és Fenntarthatósági Üzletágának vezetője volt.
Ezt az ESG körkép a régióban című blokk követte, melynek résztvevője volt Végh Kálmán (E.ON Hungária Zrt., stratégiai és fenntarthatósági osztályvezető), Szarka László (MBH Bank, középvállalati üzleti hálózatirányítási igazgató) és Zsinkó Tibor, a MOL szakembere.
A program zárásaként Topolcsik Melinda, aki a JVSZ régiós nagykövete – Komárom-Esztergom, Pest és Fejér vármegyét képviseli – hangsúlyozta, hogy a személyes kapcsolatok építésének kiemelt jelentősége van.

VK
Fotó: Kiss T. József

A Joint Venture Szövetség

A JVSZ a Magyarországon bejegyzett külföldi részvételű társaságok – részben vagy egészében külföldi tulajdonban lévő vállalatok – érdekképviseletére, működésük és a gazdasági életbe való beilleszkedésük elősegítésére alakult, 1986-ban. A klubként létrehozott, majd szövetséggé fejlődött szervezet önkéntesen belépő tagsággal, politikamentesen és nem nyereségorientált alapon működik.
A JVSZ több, mint 35 éve dolgozik azon, hogy közreműködésével elősegítse a magyar gazdaság versenyképességének javulását azzal, hogy egyrészről – lehetőségeihez mérten – támogatja a direkt befektetések Magyarországra érkezését, másrészről szerepet vállal az innováció kultúrájának minél szélesebb körben való elterjesztésében a magyar tulajdonú vállalatok körében, így folyamatosan csökkentve a gazdaságban jelenlévő dualitást, ezzel is hozzájárulva az export diverzifikált bővüléséhez.
Az egykor a vegyesvállalatok működtetésének hétköznapi, mégis meglehetősen sajátos problémái megoldásával foglalkozó szövetség kulcsfontosságú pillanata volt, mikor a JVSZ minden Magyarországon tevékenykedő vállalat előtt megnyitotta a kapuit. A tagjai között egyaránt találhatók egészen kicsi vállalkozások és hatalmas vállalatok tisztán külföldi, vagy teljesen magyar tulajdonosi háttérrel a magyar gazdaság szinte minden szegmenséből. Rajtuk keresztül a szövetség gyakorlatilag minden Magyarországon vállalkozó, itt befektető érdekeit képviseli. Az eltelt 35 év alatt a tagi érdekképviselet egyre hatékonyabbá tételének következtében a JVSZ valóban üzleti szövetséggé vált.