Millenniumi ünnepségek Bakonybélben
A bakonybéliek hónapok óta készültek a nyári ünnepségsorozatra, bár az emlékév a folyó és most induló beruházásokkal túlmutat a 2018-as éven. Úgy akartak ünnepelni, hogy építkezzenek, teremtsenek, és gazdagítsák is egyben a falut. A lakosság és a monostor szerzetesei együtt gondolkodva tervezték, és valósították meg a programokat.
Májusban, a civil szervezetek kezdeményezésére és szervezésében a Köves-hegy oldalában terméskövekbõl kirakták a Bakonybél 1000 feliratot, mely minden ide érkezõvel messzirõl tudatja az ünnepet. Faluszépítõ mozgalom indult a lakosság összefogásával, amiben bárki, a saját háza táján rendet tartva részt vehetett, s kiérdemelhette a Gondozott, virágos porta táblát. Az önkormányzat és a monostor közösen alapította meg a Bakonybélért emlékérmet a településért végzett önzetlen munka elismerésére, szándékosan a millennium évében, ezzel is hangsúlyozva az önkéntes feladatvállalás fontosságát.
Augusztus 20-ra készült el a Millenniumi Emlékpark, a magnólia ligetet a lakosság adományaiból és munkájával hozták létre. A fasor között köves járda, fahíd, a falu díszpolgárainak emlékkövei elõtt pedig dísztér épült. Itt állították fel Boa Endre letenyei fafaragó népi iparmûvész emlékoszlopát, melyen a monostor alapításában fontos szerepet játszó három szent, Szent István, Szent Günter és Szent Gellért portréja látható, tetején a monostorral. Az alkotás hûen fejezi ki, hogy Bakonybél a kereszténység ezer éves bástyája.
Augusztusban zajlottak az ünnepi rendezvények. A sorban az elsõ az Ezer éves falvak napja volt, melyre azokat a településeket hívták meg, amelyeket az elsõ hitelesnek tekintett Árpád-kori oklevélben – a Szent László király által kiadott Inventáriumban –, mint a bakonybéli bencések birtokát említik. Nemcsak az volt a megkapó, hogy a színpadon tizenegy település polgármesterei, képviselõi köszöntötték Bakonybélt Gyõr, Vas, Veszprém megyébõl, hanem az is, hogy elindult köztük egy építkezõ párbeszéd, egy közös szándék az együttmûködésre.
Szent István napját egyben a falu születésnapjaként is ünnepelték. A program fõszervezõje a Szent Mauríciusz Alapítvány volt, színvonalas mûsorral, születésnapi tortával, a Makám együttes koncertjével. Az emlékév jegyében zajlottak hagyományos rendezvényeik is. Az Énekmondók Emlékezete a Tinódi Pajzs Egyesülettel közösen szervezve a historikus énekek, a régizene segítségével idézte a történelmet, valamint fellépett a Szent Mauríciusz Kórus és a Bakonybéli Népdalkör is. Ezzel a rendezvénnyel évek óta Cseh Tamás, Bakonybél díszpolgára emlékét is megidézik.
Szimbolikus jelentõsége volt az idei Teremtés Napjának, melyen a protestáns gyökerû öko-ünnep alkalmával a katolikus perjel áldásával ültették el a Jövõ-, és a Generációk fája után a Remény fáját. Õsszel kezdenek hozzá a Szent-kút környékének rendezéséhez és a hozzá vezetõ utca turisztikai tematikus úttá alakításához, valamint a több mint száz éves, egykori önkormányzati épület felújításához, melyben közösségi tereket építenek ki.
A millenniumi évnek tehát nincs még vége. Az ünnep alkalom arra, hogy Bakonybél tudassa a világgal, hogy összefogva közösséget, identitást, értéket tud teremteni. Ennek szimbóluma a millenniumi logó, amit egy helybéli fafaragó népmûvész, Kropf Milán készített. Ezen egy, az 1018-as évbõl gyökerezõ életfa látható, ágai keresztet formálnak, végein a levelek a jelent, a rügyek pedig a jövõt jelképezik.
A nagyszabású megmozdulásokat önerõbõl nem tudták volna megvalósítani, ezért nagy segítséget jelentett a HungaroControl Zrt. településfejlesztési, és a rendezvényhez adott támogatása. Az ünnep jelentõségének elismerése, hogy Bakonybél országgyûlési képviselõje, dr. Kovács Zoltán két eseményüket is megtisztelte közremûködésével.
TO
