„Nő, anya, társ. Asszonyok a Károlyi családban”
A konferencián túl egy – azonos című – tárlat is kapcsolódott a témához. A hajdani arisztokrata családok története mindig is izgatta a történészeket. Izgalmas kérdés mára, hogy a generációváltás, az utódok hagyománykövetése, őrzése hogyan valósul meg napjaink világában.
A sorsalakító hölgyek nemcsak gyerekeik nevelésében, taníttatásában játszottak szerepet vagy a családba házasodott férjeiket támogatták, hanem környezetükre is hatottak például jótékonysági rendezvényekkel, szervezetek, nőpártoló egyesületek, árvaházak, mintagazdaságok, kórházak létrehozásával. És még egy tevékenységük hallatlanul fontos az utókor számára: hogy mindezt dokumentálták is! Laczlavik György, a kiállítás főlevéltáros kurátora elmondta, hogy a feleségek, illetve utódaik hagyatéka az a gazdag levéltári anyag – főleg levelezések, naplók -, ami forrásadottságként rendelkezésükre áll a 21. századi kutatásokhoz.
A konferencia megnyitóján Károlyi György gróf köszöntötte a megjelenteket. A következő előadások hangzottak el. Mészáros Kálmán (történész) nyitó előadása Károlyi Sándor támasza: Barkóczi Krisztináról szólt. Arany Krisztina (főlevéltáros), a Bécsi magyar levéltár kirendeltségéről online tartotta meg előadását „Harruckern Jozefa, a Károlyi család megmentője” címmel. Fazekas Rózsa (ny.főiskolai tanár) egy életszakaszt emelt ki „Válaszúton, Zichy Karolina élete 1849 után” bemutatásában.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros) témája: „Apponyi Franciska, a szociális gondoskodás mintaadója”. Rigó Renáta (segédlevéltáros) „Az útkereső, Windischgrätz Mária” életútjának állomásait dolgozta föl. Laczlavik György (főlevéltáros) kutatásmódszertani előadása zárta az előadások sorát: „A női szerepek megjelenése a Károlyi család levéltári dokumentumaiban” címmel. A program kötetlen beszélgetéssel, állófogadással zárult.
Dr. Göde Andrea