Komárom Európa egyik legdinamikusabban fejlõdõ kisvárosa

– Nagyon gyorsan, már január végén elfogadott költségvetése volt Komáromnak. Mit lehet kiolvasni a számokból?
– Rekord összegû költségvetést állítottunk össze, 13 milliárd forintos fõösszeggel. Természetesen ebben – extra tételként – benne vannak a már elnyert, illetve a képviselõtestület által jóváhagyott, beadott, és most döntésre váró pályázataink is, mert ezek kötelezettségvállalásokat tartalmaznak.
– A bevételi oldal három pillérre épül: az állami normatívák és a mûködési támogatás örvendetes módon 720 millió forint, ami 70 millióval magasabbra rúg a tavalyinál; a helyi adók 2018-ra tervezett összege 2,5 milliárd forint, a harmadik elem, az ingatlanértékesítés pedig, az idén igazán sikeres volt, nagyon sok területet tudtunk értékesíteni az ipari parkban, és ebbõl jelentõs bevételeink keletkeztek.
– A kiadási oldalon a városi szociális és kulturális intézményrendszert illetõ személyi költségekre 2 milliárd forintot fordíthatunk. Dologi kiadásokra 3,5 milliárdot, beruházásokra és felújításokra – a pályázati összegekkel együtt – közel 6 milliárdot költhetünk, és emellett 440 millió forint tartalékalapot is képeztünk.

– Szedjük csokorba a költségvetésben szereplõ legfontosabb pályázatokat!
– A Brigetio látogatóközpontot a volt mezõgazdasági kombinát központi épületének megújítására beadott, 50%-os támogatási intenzitású TOP-os pályázatunkból kívánjuk kialakítani. Az 500 millió forintos fejlesztés eredményeként ide fog költözni a Klapka György Múzeum, és itt fogjuk bemutatni a teljes Brigetio leletanyagot. Emellett az ELTE régészeti tanszékének a gyakorlati oktató tudásközpontja is itt kap majd helyet, aminek köszönhetõen Komárom felkerül a hazai felsõoktatás térképére, és ezzel jogosultságot szerzünk az egyetemi város címre is.
– 700 millió forintból – ebbõl 500 millió pályázati forrás – kiépítjük a geotermikus hõellátó-rendszerünket, így végre hasznosítani tudjuk majd a termálvizünk hõenergiáját. Egyrészt új kutat fúrhatunk – a mérések azt igazolták, hogy ugyanazt a minõségû gyógyvizet tudjuk innen is kiemelni -, másrészt a víz hõenergiájával fûteni fogjuk a fürdõ létesítményeit, és a városi sportcsarnokot is.
– Teljes mértékben pályázati forrásból, 200 millió forintból újulhat meg a komáromi bölcsõde. Ennek örülhetünk majd a leghamarabb, idén október 31-ig át kell adnunk, a többi pályázatunkat pedig a 2019-es év végéig, de legkésõbb 2020 elejéig szeretnénk lezárni.
– Ugyancsak 100%-os támogatási intenzitású a nonprofit szolgáltatóházra és környezetének kialakítására benyújtott pályázatunk. Az 570 millió forintos forrásból egy gyönyörû, új épületet terveztünk a jelenlegi buszpályaudvar és a vasútállomás – az egykori Raksped – területére, ahová a családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk költözhet be. Az épülethez park, családbarát játszótér, ifjúsági közösségi tér, zöldövezeti parkoló is tartozik majd. Ezen a jelenleg teljesen elhanyagolt részen nemcsak teljes körû terület-rehabilitációt hajthatunk végre, de az új helyen a családoknak is méltó körülmények között nyújthatunk segítséget.
– A Zöld Város program keretében 170 millió forintból újulhat meg a Jókai liget és környéke. A projekt magában foglalja a teljes zöldfelület, a környezõ utcák, járdák, utak és a fürdõ parkolójának felújítását.
– Szintén a Jókai ligetet érinti az a 100 millió forintos pályázatunk, melybõl a Klapka György által védett észak-komáromi vár teljesen élethû makettjét építhetjük meg, elsõsorban oktatási célra. A mai, modern eszközökkel felszerelt építmény fõleg a diákok történelmi tanulmányait fogja segíteni.
– A Pons Danubii Európai Területi Együttmûködési Csoport, melynek a magyar oldalról Komárom, Tata, Kisbér és Oroszlány, míg a szlovák részrõl Észak-Komárom, Gúta, Ógyalla és a hamarosan csatlakozó Érsekújvár a tagja, rendszeresen nyújt be pályázatokat együttmûködésük segítésére. Legutóbb 100 millió forintot nyertek, melyet egymás kulturális értékeinek bemutatására fordíthatnak.
– Végre sor kerülhet a jelenleg nagyon rossz állapotban lévõ Jókai Gimnáziumunk teljes energetikai korszerûsítésére is, erre 230 millió forintot fordíthatunk. Kötelességünk, felelõsségünk, hogy mielõbb – idén, vagy legkésõbb jövõre – rendbe tegyük ezt az épületet.
– Az Esély Otthon pályázatunk keretében 100 millió forint áll rendelkezésünkre, melybõl 20 bérlakást tudunk kialakítani fiatal családoknak, illetve nyertünk plusz 100 milliót a most is bérlakásban élõk lakbértámogatására is.
– A „Humán szolgáltatások fejlesztése térségi szemléletben” címû pályázatot több Duna-parti településsel együtt nyújtottuk be. Ennek keretében különféle egészségügyi és prevenciós elõadásokat, workshopokat, tematikus napokat szervezhetünk. Ebbe minden érintett civilszervezetet szeretnénk bevonni. A program 2020. június végéig tart, és ha sikerül, utána is szeretnénk majd folytatni mindezt, ha másképp nem, akár saját erõbõl.
– Elektromos töltõállomásokat alakítunk ki, és vízitúra megállóhelyet létesítünk a Monostori erõd Duna-parti részén, ahol a Kajak-Kenu Szövetséggel karöltve egy csónakházat is építünk még az idén.
– Mai, modern technikával építve egy 200 méter sugarú rekortán futópályát is építünk a Rüdiger-tó partján, ahol egy szabadtéri sporteszközökkel felszerelt kondiparkot hozunk létre.

– Valóban szép számú pályázat segíti a következõ idõszakban Komárom városának fejlõdését, és akkor még nem is beszéltünk a nagy állami beruházásokról!
– Valóban, mindenképpen szót kell ejtenünk az új komáromi Duna-híd építésérõl, illetve a Csillag erõd felújításáról, ahol a Szépmûvészeti Múzeum antik-görög szobormásolati parkja is helyet kap majd.
– A Limes Szövetséggel közösen nyújtottuk be a Limes Programot az 1800 éves római kori fürdõ bemutatását célzó látogatóközpont megépítésére. A MOL városrészünkben történt feltárások során a régészek a világon egyedülálló leletekre bukkantak. Ezt szeretnénk bemutatni, és mindez illeszkedik természetesen ahhoz a célhoz is, hogy maga a teljes Limes-vonal a világörökség részét képezze. Ez sok önkormányzatot érint, mi a komáromi részt szeretnénk megvalósítani.
– A gyógyfürdõnk fejlesztésére két célt tûztünk ki: egyrészt szeretnénk a jelenlegi fedett uszoda teljes tetõszerkezetét lecserélni – ezt nagyobb részt saját erõbõl fogjuk megtenni – másrészt a Vízilabda Szövetséggel karöltve tervezünk egy új vízilabda csarnok – sportuszodát. Ezt elsõsorban TAO-ból finanszíroznánk, a szövetség pozitív döntése esetén 2-3 éven belül egy teljesen új létesítménnyel gyarapodhatnánk.
– Tavaly augusztusban jelent meg az a kormányhatározat, mely a Duna-kanyar fejlesztési tervérõl szól. Ennek Komárom is része. A tervek szerint a Monostori Erõd 300 millió forintos, a gyógyfürdõ pedig 500 millió forintos fejlesztési forráshoz jut ennek révén. Errõl a döntés már megszületett, a részletekrõl folynak az egyeztetések.
– Külön köszönetet szeretnék mondani térségünk országgyûlési képviselõjének, Czunyiné dr. Bertalan Juditnak, azért a sok segítségért, amit a forrásokért folyó küzdelemben nyújtott Komárom városának. Ennek eredményeként nem csak, hogy gyorsabban tudott fejlõdni településünk, de saját erõnket végre olyan feladatokra tudtuk fordítani, melyek már régóta várattak magukra. Ilyen például, hogy végre az összes óvodánkba és bölcsõdénkbe új bútorok kerülhetnek, felújítjuk az udvaraikat, és a játszóeszközeiket. Emellett több mint 100 millió forintot költhetünk infrastrukturális beruházásokra: utak, járdák teljes körû felújítására.
– Külön öröm számunkra, hogy Magyarország egyik legnagyobb zöldmenõs beruházását jelenthetjük be hamarosan, és hogy töretlen az érdeklõdés ipari parkunk iránt, szinte nap mint nap újabb és újabb befektetõkkel tárgyalunk, akik itt, Komáromban képzelik el a jövõjüket.
– E téren tehát nagyon optimisták vagyunk. Egyelõre nálunk munkaerõ-problémákat még nem jeleztek a cégek, de ha ez a fejlõdési tendencia folytatódik, biztos, hogy elõbb-utóbb nekünk is a tatabányaihoz, gyõrihez hasonló programokat kell indítanunk.

– A költségvetés egy nagyon komoly kedvezményrendszert is tartalmaz. Mit takarnak ezek a számok?
– Az önkormányzat számos területen igyekszik segítséget nyújtani az itt élõknek. Átvállaljuk például a 70 éven felüliek szemétszállítási díjait, valamennyi komáromi általános és középiskolás diák ingyenes buszbérletet kap, az újszülötteket 100 ezer forint kelengyepénzzel támogatjuk, illetve idén január 1-jétõl 100 ezer forintos életkezdési támogatással segítjük a friss házasokat. De a város részt vesz az iskolatej, illetve a Bursa Hungarica felsõoktatási ösztöndíj-programban is, és részt vállal a Selye János kórház fenntartásában azzal, hogy évi 50 millió forinttal hozzájárul a gyermekellátás, illetve a hétvégi sebészeti ambulancia mûködtetéséhez.

– Óriási fejlõdés elõtt áll tehát a város. Mindezért köszönet illeti a komáromiakat, hiszen ezeket a sikereket közösen értük el, és mindannyian büszkék lehetünk arra, hogy Európa egyik legdinamikusabban fejlõdõ városában élhetünk.

-réz