A mai nappal országos vándorkiállítás indult útjára, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékû leletét mutatja be hat megyei jogú városban. A tárlat étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüstedényei – amelyek a római császárkor késõi szakaszából származnak –, különleges mûvészi alkotások, az együttest a Magyar Nemzeti Múzeumban fogják kiállítani. A mûkincsek mellett infografikák, szövegek, többnyelvû tájékoztató füzetek és múzeumpedagógiai foglalkozások teszik élményszerûvé a bemutatást. A Seuso-kincs vándorkiállítás három héten át, október 29-tõl november 19-éig látogatható Székesfehérváron, a tárlat mindennap meghosszabbított nyitvatartással, 8 és 22 óra között várja a látogatókat.

A 14 nagyméretû ezüstedénybõl álló kincslelet nevét a Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta. Az utolsó római kori tulajdonosai egy rézüstben helyezték el õket, majd az ötvösremekek az 1970-es évek közepén kerültek elõ Székesfehérvár térségében – eredetük azóta foglalkoztatja a közvéleményt –, majd illegális körülmények között jutottak ki az országból. 2014-ben mintegy 35 ezer ember látta a Seuso-kincsek elsõ hat hazaérkezett darabját.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese, Székesfehérvár országgyûlési képviselõje köszöntõjében idõutazásra invitálta a hallgatóságot, megidézve a késõ-római kori Gorsium virágzó kulturális és szakrális központját és a nem messze, Kõszárhegy térségében található hatalmas palotát, amelyben Seuoso – talán már keresztény, magas rangú katonatiszt, helytartó – élhetett. „Amikor Rómának már nincs ereje megvédenie saját magát a germán, szarmata és hun csapatoktól, a kincs egy üstbe kerül, és a föld alá. Sok-sok évszázadig ott pihen; ha az idõutazás során visszaérkezünk 1975-76-ba, akkor azt látjuk, hogy krimibe illõ körülmények között, emberéletet is követelve kerül elõ – hogy aztán hirtelen eltûnjön, majd feltûnik a tengerentúlon, New York-ban és több helyen. Sokan vallják magukénak, de Magyarország soha nem mondott le arról, hogy ez magyar tulajdon!” – fogalmazott Vargha Tamás, majd a kormány 2014 óta tartó elkötelezett, kitartó munkáját méltatva fejezte ki örömét, hogy másodszor nyílik kiállítás Székesfehérváron a mûkincsekbõl.

„Közös az örömünk, hogy hazatértek és visszatértek a Seuso-kincsek.” – kezdte köszöntõjét dr. Cser-Palkovics András polgármester, a kincsek eredettörténetével indokolta a hazatérést, a visszatérést pedig a 2014-es történelmi jelentõségû székesfehérvári kiállítással. A polgármester köszönetet mondott Magyarország Kormányának, hogy két ütemben visszaszerezte a csodálatos kincsegyüttest, amit a vidék is megismerhet a következõ hónapokban; majd köszönetét nyilvánította ki a két múzeum együttmûködését illetõen a vezetõknek és a szakembereknek, hiszen nagyon gondos elõkészítés elõzte meg a kiállítás megnyitását a rövid határidõ ellenére is. 

A Seuso-kiállítás megnyitásának napján dr. Cser-Palkovics András szimbolikusnak nevezte, hogy éppen ma zárul az Aba-Novák Vilmos-tárlat: „Ez jól mutatja azt, hogy egyszerre tudunk valamit zárni, és egyúttal egy másik értéket megmutatva nyitni Székesfehérváron. Ez a Múzeum errõl is kell, hogy szóljon, ilyen értelemben missziós tevékenységet is folytatva. Abban az évben, amikor eldöntöttük, hogy az Európa Kulturális Fõvárosa címre pályázik Székesfehérvár, az elkötelezettségünket azon keresztül is szeretnénk megmutatni, hogy olyan kiállításokat szervezünk-hozunk a városba, amikkel be lehet bizonyítani, hogy az emberek nyitottak a kulturális értékekre, ennek széles spektrumára, és szívesen jönnek el, néznek meg kiállításokat. Ez nem eredménytelen, hiszen októberig több mint 150 ezer látogatója volt már ebben az évben a Szent István Király Múzeumnak.” Hozzátette, hogy a város kiáll a kulturális értékei mellett, és a kultúrát nemcsak a múltban, hanem a jelenben is a közösségformálás egyik legfontosabb eszközének tartja. Ebben pedig az államnak, az önkormányzatnak és az intézményeknek is van feladata.

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum fõigazgatója szakmai ajánlásában kiemelte, hogy a Seuso-kincsek azok közé a késõ-római leletekhez tartoznak, amelyek a legjobbak, és amelyek bármelyik nyugat-európai nagy múzeumban elképzelhetõek lehetnének. A kincsek mûvészi értékérõl azt mondta: „Az igényességük, díszítésük önmagáért beszél. Azért nagyon fontos, hogy a kiállítás eljut Kelet- és Nyugat-Magyarország több városába is, mert pontosan azt szeretnénk bemutatni a társadalomnak, hogy milyen értékekkel rendelkezik az ország. (…) A Seuso-kincseknek nagyon erõs esztétikai értékük van: önmagukban szépek, egyszerûen jó õket nézni.” Elmondta, hogy a tárlat 14 ezüstkincsérõl sajnos nem lehet pontosan tudni, hogy lefedi-e a teljes leletegyüttest; azonban nem egyszerûen 14 darab tárgyat állítanak ki, hanem a tárlat ezeket kontextusba helyezi, megidézi az egykori tulajdonos alakját és érthetõvé teszi a tárgyak üzenetét. A fõigazgató is köszönetet mondott az együttmûködésért, és a közremûködõ szakembereknek a munkájáért.

A tárlat egy kamarakiállítással egészült ki, amely Székesfehérvárhoz és környékéhez kapcsolódó – a Szabadbattyán határában, a Sárvíz – Malomcsatorna bal partján, a római korban hajózható Sárvíz folyó mellett feltárt – ókori római kori emlékanyagból ad ízelítõt.  A kiállítás ideje alatt ismét lesz fényfestés a Nemzeti Emlékhelyen, ezt elsõként ma lehet megtekinteni; a továbbiakban péntek, szombat és vasárnapi napokon 17.30, 18.00, 18.30 és 19.00 órakor indul vetítés.

A belépõjegyekrõl és a csoportos idõpontfoglalás lehetõségeirõl a https://www.szekesfehervar.hu/seuso oldalon lehet tájékozódni, a szakvezetésekrõl, tárlatvezetésekrõl pedig a http://szikm.hu/ oldalon informálódhatnak majd az érdeklõdõk.

A nyitórendezvényen részt vett Dr. Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum fõigazgató-helyettese, Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója, dr. Mráv Zsolt és Dági Marianna, a kiállítás kurátorai, valamint a megye és a város tisztségviselõi, képviselõi, intézményvezetõk, a történelmi egyházak képviselõi, a fegyveres és rendvédelmi szervek képviselõi.