A belügyminiszter „A helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatásai” cím terhére, külön pályázat és kérelem benyújtása nélkül, elõfinanszírozás keretében, egy összegben, a támogatás felhasználásának és elszámolásának részletes feltételeit meghatározó támogatói okirat alapján nyújtja a támogatást.
A kormányhatározat egyben felhívja a belügyminisztert, hogy készítsen felmérést a Dunántúli-középhegység területén karsztvízszint-emelkedés okozta intézkedést igénylõ feladatokról.
Tatán a 2-3 millió évvel ezelõtti dunántúli vulkánkitörések törésvonalai mentén 16-22 fokos források fakadnak. Ezeket az 1800-as évek végén Budapest vízellátására akartak használni, majd az elképzelést elvetették, mert a víz Budapestig csak 17-18 fokosra hûlt volna le.
A forrásokból és azok lefolyó vizébõl kialakított fürdõben lévõ legnagyobb tavat még Esterházy grófné használta fürdésre, ezért Grófi-tónak nevezik. A tó a tatai forrásokkal együtt a tatabányai szénbányászat vízkiemelése miatt 1973-ban elapadt, majd a vízbázis védelme érdekében agyagréteggel terítették be.
A bányászat megszûnése után a források visszatértek, 20 év alatt 40 méterrel nõtt a karsztvízszint magassága. Tatán ma naponta több mint 30 millió liter víz jut a felszínre a visszatérõ forrásokból, nem kevés gondot okozva a lakosságnak, és az önkormányzatnak.