A harmadik Pro Silva Hungaria Díj került a Pilisi Parkerdõ Zrt.-hez

A Parkerdõ számokban
A Pilisi Parkerdõ Zrt. jogelõdjét 1969-ben alapították. 60 ezer hektárnyi erdõt kezelnek, zömében Budapest környékén, de délre majdnem Dunaújvárosig, keleten Hatvan határáig, míg nyugaton Lábatlan-Süttõ vonaláig húzódik a mûködési területük. 117 önkormányzattal állnak kapcsolatban, 80 ezer hektár vadászterületen – fõleg bérvadászat formájában – átlagosan 6500 vadat ejtenek évente, és 200 tonna vadhúst értékesítenek. A társaság által kezelt erdõkben, becslések szerint, 11 millió bruttó köbméter élõfakészlet található, ebbõl évi  210-220 ezer köbmétert termelnek ki, ami zömében tûzifa.
Jelentõs közjóléti tevékenységet látnak el, különös tekintettel Budapest környékére. Területükön több mint 3 millióan élnek, az éves látogatószám meghaladja a 25 milliót.
Az igények óriásiak: 900 kilométer turistaút, 260 objektum – pihenõk, kilátók, játszóterek –, 2 erdei iskola (Visegrádon a Mogyoró-hegy, Budapesten a Hármashatár-hegy), 1 vadaspark – Budakeszin (160 ezer látogató/év), 3 arborétum (Visegrád, Budakeszi, Gödöllõ). A Visegrádi Fellegvárat is õk kezelik.
7 vadászházukat – melyek ma már egy négycsillagos szálloda szolgáltatásait kínálják – szép számú külföldi – német, svájci, spanyol – vendég látogatja.
A rengeteg feladatot 10 erdészettel, 270-275 fõs állandó alkalmazotti létszámmal, valamint külsõ vállalkozók bevonásával oldják meg. Ezen felül átlag 300 fõ/év közfoglalkoztatottnak is biztosítanak munkalehetõséget. A fõállásúak 99%-a irányítói-szervezõi-szakmai munkát végez, a fakitermelési és a erdõmûvelési munkák zömét – mint általában – az erdészek felügyelete mellett vállalkozók végzik. Így a társaság több ezer magyar családnak ad munkát, megélhetést.
Gõsi István Sopronban érettségizett, majd a katonaság után felvették az egyetemre, ahol 1978-ban végzett. Gyakorlati idejét a Pilisi Állami Parkerdõgazdaság Esztergomi Erdészeténél töltötte, majd 1979-tõl fahasználati mûszaki vezetõként ott is maradt. Az erdõgazdaság 1989-es átszervezésével jött létre a Pilisszentkereszti Erdészet, melynek 1992-tõl vezetõje lett. 2000-tõl került be a Pilisi Parkerdõ Zrt. központjába termelési vezérigazgató-helyettesként, ma pedig általános vezérigazgató-helyettes.
Gõsi István kitüntetését a Parkerdõnél eltöltött 39 éves munkájának elismeréseként, illetve a vezetésével véghezvitt rendszerszintû, innovatív átalakítások megvalósításáért kapta. Mindez legfõképpen a Parkerdõ – az egész hazai erdõgazdálkodás számára példát jelentõ – szolgáltatási-vállalkozási ágazatának létrehozásában, valamint az örökerdõ-gazdálkodás bevezetését lehetõvé tevõ természetes felújítások és természetközeli erdõkezelések alkalmazásában öltött formát.

Európa-hírû erdõgazdálkodás
– Bár a magyar erdõgazdálkodás Európa-hírû, sajnos a hazai lakossági megítélésünk mégsem ennyire egyértelmûen pozitív. Az átlagemberek ha fakitermelést látnak, máris arra gondolnak, pusztítjuk az erdõt. Pedig az idõs fák alatt ott van az új, fiatal erdõ, melynek teret kell biztosítanunk. Nekünk, erdészeknek értékes állami vagyont kell kezelnünk. Fontos, hogy az évszázadnyi idõ alatt létrejött érték jól hasznosuljon gazdasági és ökológiai értelemben is.
– Szigorú erdõtervek alapján gazdálkodunk, melyben az erdészeti hatóság rögzíti, hogy melyik területen, milyen munkát lehet elvégeznünk a következõ tíz évben, és azt milyen ütemezésben. Évente elkészítjük ezek mentén a fakitermelési és erdõmûvelési terveinket, melyekhez mind az erdészeti, mind a természetvédelmi hatóság jóváhagyása szükséges. Végül a tervek végrehajtását az utóbbi szervezetek ellenõrzik is.

Örökerdõ-gazdálkodás
– Szeretnénk bevezetni az úgynevezett örökerdõ-gazdálkodást. Errõl a Nemzeti Parkkal és a zöld szervezetekkel is egyeztetünk, és azt várjuk tõle, hogy a lehetséges elõnyök mellett egyúttal a laikusok erdõgazdálkodásról kialakított véleményét is sikerült pozitív irányba elmozdítanunk. A Pilisi Parkerdõ Zrt. számára fontos a lakosság véleménye, elégedettsége.
– Egy olyan erdõmûvelési filozófiát fogunk alkalmazni, amely egy erdõállományon belül, egy idõben több, eltérõ korú fa együttélését teszik lehetõvé, elkerülve ezzel a tar- és végvágásokat. Német, szlovén, svájci kollégák is segítik – a tapasztalataikat átadva – a magyar erdészeket ennek elsajátításában, illetve kivitelezésében.

Szolgáltatási-vállalkozási
ágazat
Az 1980-as évek elején radikálisan visszaesõ fakitermelési lehetõségek miatt Gõsi István irányításával egy új ágazat jött létre a Parkerdõ szervezetén belül. A fölös szellemi és fizikai kapacitásaikat idegen területeken kamatoztatták, azaz az ország különbözõ pontjain végezték ugyanazt, amit saját területen is: tuskózás, fakitermelés, bozótirtás, növénytelepítés, útépítés.
– Az egész országot bejártuk a szolgáltatásainkkal, átlagosan évi 700 millió forint árbevételt produkálva ezzel. Az eredményt visszaforgatjuk az erdõbe – saját forrásból csak közjólétre évente több mint 300 millió forintot költünk – turista utak karbantartására, szemétszedésre, a gazdálkodásunkat segítõ feladatokra, eszközbeszerzésre.
– Az igazi fellendülés a 80-as évek közepén kezdõdött, amikor rohammunkában kellett elõkészíteni a Pilisvörösvár-Schwechat nagynyomású gázvezeték építését. Éjjel-nappal dolgoztak a vezetékek lefektetésén, nekünk pedig az volt a feladatunk, hogy hegyen-völgyön, árkon-bokron elõttük haladva letisztítsuk azt a részt, ahol a nyomvonal haladt. Annyira meg voltak elégedve a munkánkkal, hogy ettõl kezdve az ország összes nagy távvezetékének elõkészítési munkálataiban részt vehettünk.
– A rendszerváltás után a bánya-rekultivációk adtak elegendõ munkát, majd az autópályák következtek. Gyakorlatilag valamennyi növénytelepítésében részt vettünk. Furcsán hangzik, de az egyetemen egy erdésznek a növénytan és erdõmûvelés után az útépítés a következõ legfontosabb tantárgya. Az ország összes erdészeti útját erdõmérnökök tervezték. Sok kollégánk az útépítõknél helyezkedik el.
– Büszkék vagyunk a kitûnõ referenciáinkra is, legutóbb például a déli határkerítés mentén építettünk egy 54 kilométeres betonstabilizált utat, mindössze 60 nap alatt.

40 év legemlékezetesebb
momentumai
– 1990-ben egy óriási széldöntés Németországban több millió köbméter fát forgatott ki gyökerestõl. Siralmas volt a 30-40 méteres bükkök, fenyõk látványa. Négy brigáddal, húsz fõvel vettünk részt a kármentesítésben. Az egyik legsikeresebb külföldi vállalkozása lett ez a Pilisi Parkerdõnek. A német partnerek a magyar csapat munkájával voltak a leginkább megelégedve.
– A másik, szívemnek kedves projektünk a Budakeszi Tündérkert létrehozása volt. Felvettem a kapcsolatot zalai erdész kollégámmal, Kovács Gyulával, aki a tündérkert mozgalmat elindította. Ennek célja, hogy összegyûjtse az õsi magyar gyümölcsfa-fajtákat, hogy ezzel az utókor számára is megõrizze azokat. Magyarország legnagyobb ilyen régi-fajta gyümölcsösét hoztuk össze Budakeszin.
– Tavaly megszerveztük a Kárpát-medencei tündérkertek találkozóját is, az országhatáron túlra is kiterjesztve ezzel a gyûjtést. Az ember nem is gondolná, milyen széles fajtaválasztéka van az õsi gyümölcsfáinknak – például több száz alma- illetve körtefajta létezik. A találkozó olyan jól sikerült, hogy a 2017. évi összejövetel megszervezésére is felkértek bennünket. Áder János köztársasági elnök úr is nagy híve a mozgalomnak, a találkozón ugyan nem tudott itt lenni, de áprilisban hivatalos látogatást tett nálunk.
– Gyûjtöttünk oltógallyakat a Zsámbéki-medencében is – minden alanyról 2-2 szálat -, s miután ezek megeredtek, V. Németh Zsolt államtitkár úr jelenlétében az egyiket elültettük, a másikat visszajuttattuk egy ünnepség keretében a tulajdonosnak, hogy õk maguk is továbbörökíthessék gyümölcsfáikat.
– Végül büszke vagyok arra is, hogy Gödöllõn mi rendezhetjük a 2017. évi koronglövõ világbajnokságot, melyen 40 ország, közel 1000 versenyzõje fog részt venni. Ezt a 2015-ös Európa Bajnokság sikeres lebonyolításával érdemeltük ki.
– Ez a néhány kiragadott emlék is jól mutatja, hogy milyen széles körû tevékenységet végzünk itt a Pilisi Parkerdõ Zrt.-nél. Átérezzük ennek a munkának a felelõsségét, éppen ezért talán a legbüszkébb arra vagyok, hogy mindig, mindenütt magas színvonalú, minõségi munka fémjelezte az utunkat.
Cseh Teréz