A biológiai sokféleség, azaz a biodiverzitás megõrzése a természeti értékek fenntartásával és védelmével foglakozó szakmai munka egyik legfontosabb feladata, amely hosszú távon határozza meg a klímaváltozás hatásaival szembeni küzdelem eredményességét, így pedig bolygónk jövõjét. A Pilisi Parkerdõ Zrt. erdõgazdálkodási munkájában egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a szakmai módszerek, amelyek támogatják e célkitûzéseket, az örökerdõ gazdálkodás mellett a Parkerdõ mind többet áldoz fajmegõrzési programokra is, amelyek egyik szakmai együttmûködõ partnere az ELTE Füvészkert.
Magyarország aláírta a biológiai sokféleségért megkötött nemzetközi egyezményt, amelynek 2020-ig vállalt célkitûzése, hogy a Föld veszélyeztetett növényfajainak 75 százalékát gyûjteményes kertekben is gondozzák. A most kötött megállapodás keretében az ELTE Füvészkertbõl, azaz Budapest belvárosából 42 védett növényfajt telepítenek a Pilisi Parkerdõ Zrt. Bertényi Miklós Füvészkertjébe, amely Visegrádon található és a védett növények számára a természetes élõhelyükhöz közeli körülményeket biztosít. A füvészkertek növényállományával kapcsolatban az idegenhonos és inváziós fajok folyamatos monitorozása, illetve egyes regionálisan õshonos fajok szaporítása is a kitûzött célok közé tartozik. Az ELTE és a Pilisi Parkerdõ közös munkája a jövõben kiterjedhet a Gödöllõi Erdészeti Arborétumra és a Budakeszi Erdészeti Arborétumra is.
A szakmai együttmûködési megállapodást Dr. Szalay Péter, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rektor-helyettese, Dr. Orlóci László, az ELTE Füvészkert igazgatója és Gõsi István, a Pilisi Parkerdõ Zrt. vezérigazgató-helyettese írták alá.
Gõsi István elmondta: „Az együttmûködés egyik célja, hogy a természetes ökoszisztémával kapcsolatban nem álló gyûjteményes kertekben szaporított növényeket, a gyûjteményes kertekbõl közvetlenül a természetbe történõ kitelepítés helyett a több lépcsõs, a természetközeli féltermészetes élõhelyekre telepítsük, jelen esetben a Bertényi Miklós Füvészkertbe, amely e növények akklimatizációját biztosítja. Kezdetben csak a Visegrádi-hegység növényeibõl történne ilyen irányú betelepítés, késõbb esetleg a Pilisbõl és más, távolabbi helyszínekrõl származó védett növények, mint a farkasboroszlán, tavaszi tõzike és egyéb faszárúak kihelyezése is megtörténhet.”
Az ELTE Füvészkert és a Pilisi Parkerdõ Zrt. megállapodtak abban is, hogy a késõbbiekben kulturális és ismeretterjesztõ programok szervezésében, szakmai programok megvalósításában és a tudományos munka területén is együttmûködnek. Tudományos célkitûzések közé tartozik többek között egyes klímakísérletek megvalósítása, az Urban Forestry városfásítási programban való részvétel, továbbá az ELTE hallgatói számára támogatás és szakmai gyakorlati hely biztosítása.
„A biológiai sokféleség megõrzése, a fajmegõrzõ munka a fenntartható erdõgazdálkodási tevékenység szerves része. Azonban ehhez a munkához nem elég önmagában az erdõgazdálkodó, sokféle tudás és tapasztalat együttmûködése vezethet eredményre, ezért nagy öröm számunkra az ELTE Füvészkerttel folytatott együttmûködési megállapodás.” – emelte ki Gõsi István.
A Pilisi Parkerdõ Zrt. Bertényi Miklós Füvészkertje több mint 17 hektáron, Visegrád mellett terül el. A Parkerdõ elsõdleges célja a helyszín tájképi jellegének megõrzése, a helyi biológiai sokféleség és az õshonos fajok számára nyújtott élõhely biztosítása mellett más kontinensek jellemzõ növényfajainak bemutatása. Az Arborétumok Napjának résztvevõi szakmai elõadásokat hallhattak a füvészkertekben végzett szakmai tevékenységrõl, a biodiverzitásról és a védett növényekrõl, ezt követõen pedig szakvezetés során járhatták be a Bertényi Miklós Füvészkertet.