Bejárható Tokaj Mûhelykonferencia

A résztvevõk számára 16 elõadó magas színvonalú felszólalása reflektált a térség hiányosságaira, adott iránymutatást azok fejlesztési lehetõségeire, valamint számolt be az eddig megtett fejlesztési lépésekrõl, sikerekrõl.
Hörcsik János országgyûlési képviselõ a terület 53 milliárd forintos kormány támogatását hangsúlyozta és az összefogás fontosságát emelte ki köszöntõ beszédében. „Minden bejárható út a tokaji pincékbe vezet” – utalt a térség legfõbb vonzerejére.

Héjj Dávid miniszterelnöki biztos, a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács Elnöke – elfoglaltságai okán – köszöntõlevélben üdvözölte az egybegyûlteket, melyben hangsúlyozta:
„Fontos, hogy a 4 jármódban – gyalogos, lovas, kerékpáros, vízitúrázó –  érintett szervezetek, közigazgatási szervek, a nemzeti park, oktatási intézmények, vállalkozások, önkormányzatok hálózatos megközelítésben mûködjenek együtt a térség meglévõ képességeit jó irányba továbbépítõ szándékkal.”
Külön kiemelte: a kezdeményezés, hogy Sárospatak – mint az egyik legnagyobb múlttal rendelkezõ magyar iskolaváros – jelentõs szerepet kapjon a Bejárható Magyarország Program (BMP) köznevelési és pedagógiai-továbbképzési területén, összhangban a 2013-as kormányhatározattal.
Tokaj-Hegyalja fontosságát tovább erõsíti, hogy a magyar kormány „A Világörökség részét képezõ tokaj-hegyaljai borvidékhez tartozó települések fejlesztésérõl” szóló, 799/2016. (XII. 20.) Korm. határozatban megjelent fejlesztési elképzelése a maga összetettségében kívánja megragadni, mit, miképpen és milyen forrásból kell fejleszteni az elsõ ütemben.
„Jelenleg olyan attrakciófejlesztésen dolgozunk, amik képesek a turistákat hosszabb idõre is a térséghez kötni. A Kormány és a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács abban tud segíteni, hogy a nagy infrastrukturális beruházások „becsatornázását” elõsegíti Tokaj-Hegyalján. Épüljön minél több út és járda, legyenek felújítva a belterületi utak és a világörökség meghatározó épületei. Minél több olyan mûemléket építsünk vagy újítsunk föl, amely becsalogathatja a turistákat.”

Dr. Kiss Eliza a kiemelt borágazati feladatokért felelõs miniszteri biztos Tolcsva település fontosságát hangsúlyozta. A település kastélyfejlesztésein és hozzá köthetõ programjain kívül kiemelte, hogy céljuk a 4 évszakos borvidék kialakítása. A borra alapozott látnivalók közül az állami borvagyont õrzõ: Tokaji Muzeális Borok Gyûjteményére, mint kuriózum látványosságra építenék terveiket, amire úgymond ráépülõ szolgáltatásokkal (turisztikai attrakciókkal, gasztronómiai programokkal, edukációs szolgáltatásokkal) a magyar bor imázsának tovább növelését szeretnék elérni.

Tiffán Zsolt az Õs-Dráva Program megvalósításával kapcsolatos feladatok irányításáért és összehangolásáért felelõs miniszteri biztos az Ormánság fejlesztését célzó program sikereirõl, a terület egyediségérõl és korlátairól tartott elõadást. A környék fejlesztésére szánt 30 milliárd forintból a terület turizmusát hivatott fellendíteni a – már eddig is hatalmas sikereket elkönyvelt, 2015-ben épült – Szaporca Látogatóközpont. A Dráva egyediségét, a víziturizmus origójaként fejlesztenék, a pihenõhelyek kialakítása a cél a közkedvelt evezõs paradicsomban.
A kerékpáros turizmus jelentõsége is megnõtt a térségben, a kijelölt útvonalak és a kölcsönzõk is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Villány, Siklós, Harkány közelsége okán az Ormánság szépségeit is felfedezhessék a kirándulók.

Aros János, Sárospatak polgármestere beszédében a város 14 milliárd forintos pályázati forrástámogatásából létesült és építés alatt álló fejlesztéseirõl számolt be. Hangsúlyozta, a város kizárólag a turizmusban lát lehetõséget, arra szeretne építeni a jövõben is. A Végardó Fürdõ, mint legnagyobb attrakció 4 évszakossá építése jelenleg is zajlik.
A polgármester a kerékpáros turizmus fejlesztésében nagy potenciált lát, a Tokaj-Nyíregyháza útvonal megvalósítása már a küszöbön áll, a Tokaj-Sárospatak útszakasz pedig tervezés szintjén valósult meg. A vízi turizmus fellendítését a Bodrogon Felsõ-Bereczkitõl Tokajig szeretnék megvalósítani, erre 150 millió forintos pályázati összeg áll rendelkezésre. A lovas turizmus tekintetében jelenleg a vadászlovaglásra fókuszálnak.

A város Eszterházy Károly Egyetemmel megvalósult együttmûködése során létrejött a Hotel Furmint tanszálloda, valamint szeptemberben kezdõdik a szõlész-borász mérnöki (BSc) alapképzés is. Aros János elõrelépésrõl számolt be a vasút villamosításával kapcsolatban is és kiemelte a város területi fejlesztéseinek terveit is.

Dr. Liptai Kálmán az Eszterházy Károly Egyetem (EKE) rektora a Bejárható Magyarország Program (BMP) oktatási törekvéseit támogató, az intézmény pedagógus képzésének fontosságára reflektált beszédében, hangsúlyozta, hogy továbbképzési rendszerátalakítás zajlik ma Magyarországon, melyben az EKE a Komplex Alapprogram központjaként, oktatási centrumként fog mûködni.

Dr. Gál András Levente a Magyar Közigazgatási és Szervezetfejlesztési Kutatóintézet Alapítványának (HUNADI) kuratóriumi elnöke elõadásában a BMP céljait, megtapasztalt kockázatait, nehézségeit, és Tokajra vetített jelentõségét ismertette. Kiemelte a Kárpát-medence nemzetpolitikai jelentõségét. Visszautalt a Bejárható Székelyföld Konferencia sikerére, a találkozó konklúzióját példaként vetítette a résztvevõk elé. A BMP közvetítõ szerepének jelentõségét hangsúlyozta a civilek és a megfelelõ közigazgatási szervek között. „Az út, ami 1000 éve adja magát…”

Strommer Dávid, a Tokaj Borvidék Fejlõdéséért Nonprofit Kft. ügyvezetõje kiemelte, hogy tevékenységük a 27 Tokaj-hegyaljai település fejlesztésének koordinálására irányul. 7 átfogó pontból álló komplex tervük a kulturális, hagyományõrzõ, gasztronómiai fejlesztésekre éppúgy kiterjednek, mint a gazdasági és természeti fejlesztésekre. Legfõbb céljaik között a vendégéjszakák növelését, a meghosszabbított – tavasz elejétõl õsz végéig tartó – turista szezont és a visszatérõ vendégeket említette.
Reflektált a térség szállásfejlesztési szükségleteire, melyen a Tokaj-Felsõ-Tisza Kiemelt Turisztikai Térség projectben igényelhetõ 5 milliárd forintos, kis szálláshelyek fejlesztésére irányuló támogatással kívánnak változtatni.
A Tokaj-Hegyalja térség elõnyei a gasztronómia és borászat terén elvitathatatlanok, ezért egy közösségi  infrastruktúra project keretén belül 6,7 milliárd forintból 3 közösségi borászat épül. Látogatóközpontokkal is gazdagszik a térség: Sátoraljaújhely, Mád Mezõzombor és Tokaj gyarapszik általuk.
Az ügyvezetõ kiemelte a programkínálat bõvítésének, komplexitásának igényét is, fontos a széleskörû, sokszínû érdeklõdõi réteg megszólítása, a rendszerben gondolkodás, hogy a 27 település programjai egymásra épülve valósuljanak meg.
A világörökségi helyszínekre fordítható 3,5 milliárd forintos ráfordításból az építmények tartalommal megtöltése az elsõdleges cél.
Fontos, hogy az aktív turisztikai fejlesztések (kerékpáros utak, vízitúrázást segítõ infrastruktúra) összhangban legyenek egymással és az ezekre épülõ szolgáltatások (pl. pihenõk, telefonos APP-ok) is megvalósuljanak.
Veress Balázs az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója sikeres pályázataikról számolt be elõadásában. A nemzeti park Tokaj-Hegyalja-Kassa között vasúti nosztalgia járat létrehozását tervezi valamint vízitúra élményútvonalat alakít ki a Bodrog mentén.

Bárdos Sarolta a Tokaj Reneszánsz Egyesület elnökeként a borturizmus helyzetérõl számolt be a hallgatóságnak. Véleménye szerint a térségi borkultúra elõnyét látná, ha a turizmus különbözõ ágai összekapcsolódnának. A jármódok összehangolásától a tartalmasabb idõtöltést reméli, mely új szolgáltatásokkal párosulva a turisztikai fellendülést jelentené a terület számára. Elõadásában a régió korlátainak felvázolása mellett a megoldásokra is javasolt iránymutatást.

Márton Péter a Tállyáért Egyesület elnöke a település igényeit fogalmazta meg elõadásában, miszerint a fejlõdésükhöz megfelelõ minõségû szállásokra, éttermekre és programokra lenne szükség, hogy a „találkozások földje” méltó helyen tündökölhessen Tokaj-Hegyalja térképén.

Lóska János a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség (MLTSZ) elnöke a lovasturizmus gazdasági ágazat múltját, jelenét és reményteljes jövõjét vázolta fel a hallgatóság számára. A jelen tervidõszak lovas fejlesztési irányai és lehetõségei a GINOP, VEKOP pályázatok, melynek támogatási keretének köszönhetõen az aktív lovas-turisztikai hálózat egy újabb, belföldi kikapcsolódási lehetõséget megvalósító, különleges élményt nyújtó kínálati elem lehet a hazai turisztikai palettán. Összhangban a Kincsem Nemzeti Lovas Programmal, valamint a Bejárható Magyarország Keretprogrammal, a GINOP 7.1.2-15 és a VEKOP-4.1.1-15 felhívások keretein belül olyan lovasturisztikai gerinchálózat létrehozását tervezik egy egyedi szolgáltatásokat kínáló budapesti központ létrehozásával, melynek mûködtetésében kiemelt szerep jut a lovas-szolgáltatóknak. A létrejövõ minõségbiztosított lovastúra-útvonalhálózaton a jogszabályi feltételek betartásával, a lovas turisták szakképzett vezetõvel, vagy akár vezetõ nélkül is lovagolhatnak. Az útvonalakon való végig haladást GPS alapú rendszerek teszik lehetõvé, információs táblák kihelyezése így csak az egyes megállópontokon szükséges.
Antal Ferenc a Magyar Kajak-Kenu Szövetség képviseletében arról számolt be, hogy a hazai 4000 kilométernyi folyószakaszok fejlesztésére a szövetség milyen koncepciót fogalmazott meg. A hiányosságok felméréseit követõen a szövetség célja az infrastruktúra megfelelõ kiépítése és a XXI. századi körülmények biztosítása. Terveik szerint tematikus flottákat telepítenének az adott kikötõ igényeire szabva, vízitúra marketing kiadványt hoznának létre és fejlesztettek egy vízitúra szoftvert is, melynek segítségével különbözõ paraméterek alapján megkönnyítenék a vízitúrázók kirándulástervezését. A rendszer a túraútvonal tervezésén kívül a résztvevõk fizikumának kalkulálásán át az aktuális vízállásról is tájékoztatást ad, a felületen programok is választhatók, hajók foglalhatók, de megjelennek az egyéb turisztikai szolgáltatások is.
Benyó Balázs a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MaKeTuSz) elnöke többek között a Tokaj-Hegyalja térség nem megfelelõ biciklis infrastruktúrájára reflektált elõadásában. Hangsúlyozta a térség elõnyeit, lehetõségeit és kiemelte a vízitúra hálózattal összekapcsolódás fontosságát.
Képes Józsefné az Edutus Fõiskola Digitális Szabadidõ Térkép (DSZT) köznevelési szakértõje a BMP és a NAT (Nemzeti Alaptanterv) együtthatóját elemezte. A BMP keretrendszere ugyanis megjelenik a NAT-ban. Hangsúlyozta: a 7-es mellékletben megfogalmazott 5-8. évfolyamosok számára heti egy órában megjelenik a BMP kerettanterve, a Nemzeti Lovaskultúra kerettanterve pedig a 3-5. évfolyamosok számára teszi lehetõvé a heti 1 órás lovasoktatás beillesztését az oktatásba.
A speciális kerettantervek tehát akár túrázási lehetõséget is biztosítanának havonta legalább egyszer a T2 (a heti plusz kettõ testnevelés óra) keretén belül. Ehhez mindössze a pedagógusok részérõl érdeklõdés, motiváció szükséges, szaktárgyi elkötelezõdést ugyanis nem igényel. Javasalata alapján a gimnáziumok, szakközépiskolák is bevonhatóak lennének a kerettantervbe, természetesen az érdeklõdésükhöz közelebb álló térinformatika szintjén: a GPS alapú terület-felmérésekben mûködhetnének közre.
Horváth Ádám a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ vezetõje kiemelte, hogy létezik közös vetülete a gyermekek szabadba csalogatásának és a digitális ismeretekre nevelésnek. A Digitális Oktatási Stratégia (DOS) célja, hogy senki ne hagyja el a köznevelési rendszert a digitális alapképzés elsajátítása nélkül. A BMP lényege az ismeretek és kompetenciák átadása valós környezetben, élményekre támaszkodva. A tanításban és tanulásban fontos, hogy összekapcsolódjanak a rendszerek: élményalapú digitális fejlesztésekre van szükség.
Nikl István az Intermap Kft. ügyvezetõ igazgatója a Digitális Szabadidõ Térkép (DSzT) relevanciáját és  felmérõ eszközét, a magyar találmányt: a GeoMetert mutatta be elõadásában. A DSzT naprakész útikönyv, intelligens térkép, navigációs eszköz, élmény és teljesítmény rögzítõ valamint közösségi szervezõ eszköz. Az újgenerácós rendszer jelenleg lovas, vitorlás és vízitúrázó jármódokat ölel fel. Továbbfejlesztése a legújabb GeoMeter technológiával zajlik, ami körpanorámás, 3D-s képet kínál a felmért területrõl. A Bejárható Székelyföld Program során a készülék eddig 165 km gyalogos jármódbeli, 215 km kerékpáros jármódbeli és 75 km lovas jármódbeli utat mért fel.
Pénzes Erzsébet a Bejárható Magyarország Program Szakmai Mûhelyének vezetõje az Edutus Fõiskola új, balatonfüredi képzési helyének tervét mutatta be. A fõiskola által gondozott Bejárható Magyarország Program (BMP) balatonfüredi központja elsõsorban turisztikai képzési kínálatot tervez. A BMP-hez kapcsolódó képzések mellett az Edutus Fõiskola új telephelye balatoni fejlesztési tudásközponttá is szeretne válni, ahol Balatonfüred és vonzáskörzete, valamint a Balaton régió lakossága számára a munkaerõpiaci igényeinek megfelelõ felsõoktatási képzések egy balatonfüredi képzési helyszínen válnának elérhetõvé. A felsõoktatási és felnõttképzési centrum közvetlen segítséget és interszektorális együttmûködési lehetõséget nyújt a turizmus terén tevékenykedõ szervezeteknek, vállalkozóknak.
A konferencia során felvetett fejlesztési kérdések további megtárgyalása céljából a Bejárható Magyarország Program Szakmai Mûhelye a konferencia résztvevõivel egy virtuális Bejárható Tokaj Program Mûhelyt hoz létre, valamint a www.bejarhatomagyarorszag.eu felületen tájékoztató, véleményezõ fórum indítását tervezi a témában.