Marosi Arnold, Weöres Sándor múzeumigazgatók, Gunda Béla néprajzprofesszor, Fitz Jenõ régészprofesszor, igazgató és Pesovár Ferenc néprajzkutató emléktáblája után Kralovánszky Alán régész dombormûvét avatták fel szombaton délelõtt a székesfehérvári Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületének falán. A sorrendben hatodik dombormû a hazai középkorkutatás egyik meghatározó alakjának állít emléket. Nagy Benedek szobrászmûvész bronzból készült dombormûvét a múzeum készíttette az önkormányzat támogatásával.
Az avatóünnepség elõtt a Marosi Arnold Múzeumi Könyv és Régiség Látványtár, a „Tárgyalkotó hagyomány – Fejezetek Fejér megye néprajzából” címû néprajzi állandó kiállítás, valamint a Kralovánszky Alán munkásságát, mûveit bemutató kamarakiállítás is látogatható volt. Itt olyan kiadványokat, könyveket és fényképeket állítottak ki, melyek az egykori múzeumigazgatóhoz, híres középkorkutatóhoz kötõdnek.
A résztvevõket elõször Kulcsár Mihály múzeumigazgató köszöntötte a szombati ünnepségen, aki a neves régész életútját, munkásságát méltatta. Kralovánszky Alán 1929-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1955-ben szerzett régészdiplomát, a legendás László Gyula tanítványaként. Kezdõ kutatóként a debreceni Déri Múzeumban dolgozott, majd az 1956-os szabadságharcot követõen a tatai Kuny Domokos Múzeum igazgatója lett. 1957 végén nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélték, a kiszabott büntetésbõl azonban végül hat hónapot kellett leülnie.
Szabadulása után különbözõ régészeti feltárásokon kapott munkát, így került 1960-ban Székesfehérvárra, ahol Fitz Jenõ múzeumigazgató a gorsiumi feltárásokon alkalmazta. 1963-ban kaphatott elõször állást, a Magyar Mezõgazdasági Múzeum tudományos munkatársa lett. Innen került a Szent István Király Múzeumhoz, ahol elõbb osztályvezetõi, majd tudományos titkári kinevezést kapott.
Mint azt Kulcsár Mihály elmondta, Kralovánszky Alán kutatói munkásságának jelentõs helyszíne Székesfehérvár volt. Nevéhez fûzõdik a középkori Magyar Királyság szakrális központjának, a Szûz Mária prépostsági templomnak – közismert nevén a királyi bazilikának –, a magyar királyok koronázó és temetkezési templomának feltárása. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: többek között megkapta a Kuzsinszky Bálint emlékérmet és a Móra Ferenc emlékérmet. Székesfehérvár városa 1972-ben az Alba Regia-emlékérem és a Pro Urbe Székesfehérvár díj odaítélésével, 2006-ban poszthumusz Érdy János Emlékéremmel ismerte el a város történetének kutatásáért végzett munkáját.
„Kralovánszky Alán régész neve összeforr Székesfehérvárral.” – kezdte beszédét Mészáros Attila alpolgármester. „A Kuzsinkszky Bálint és Móra Ferenc emlékérmes régész – akinek fõ szakterülete a középkori régészet volt – közel tíz évet dolgozott a Szent István Király Múzeumban. Nevéhez köthetõ az Alba Regia Napok történész ülésszakainak megszervezése, valamint – elõsegítve a helyi közmûvelõdést – a múzeum Baráti Körének kialakítása is. Kralovánszky Alán elévülhetetlen érdemeket szerzett az Árpád-kori Bazilika feltárásában. Fehérvári ásatásait a városban való elhelyezkedése után kezdte meg, de egészen haláláig folytatta.” – tette hozzá.
Mészáros Attila szerint, most, amikor elindult az Árpád-ház Program még inkább elõtérbe kell, hogy kerüljön Kralovánszky Alán régészeti munkássága. „Az õ egykori nyomdokain haladva, a ránk hagyott felbecsülhetetlen eszmei értékû ásatási hagyatékaihoz méltón kell, hogy továbbvigyük, amit õ elkezdett, egykori nagy királyi Bazilikánk szakrális mivoltára emlékezve. Az Árpád-ház Programról 2013. augusztus 19-én, a kihelyezett székesfehérvári kormányülésen született meg az elsõ, elvi döntés. Az elmúlt több mint három évben számos további kormányzati és helyi döntés segítette a megvalósulást. Ez a Program megerõsítést adhat nekünk abban, hogy a nemzet történelmi fõvárosaként – ahol több száz éven keresztül királyokat koronáztak és temettek el – fontos a múltunk ápolása. Büszkék vagyunk ezekre a történelmi idõkre, és készek vagyunk vállalni ennek az örökségnek a felelõsségét is! A megismertetésben és a bemutatásban is új dimenziót nyit az Árpád-ház Program, amelynek keretében kulturális, tudományos, építészeti szempontból is fontos alprogramok valósulhatnak meg Székesfehérváron az elkövetkezõ években, évtizedekben. Olyan lehetõség ez valamennyiünk számára, amellyel történelmi felelõsségünk élni.” – közölte Mészáros Attila, aki hangsúlyozta: akik ismerték Kralovánszky Alánt, tudják, milyen alázattal és szakmaisággal végezte munkáját, így a Nagy Benedek által készített dombormûve méltó helyre került a múzeumi panteonban Marosi Arnold, Weöres Sándor múzeumigazgatók, Gunda Béla néprajzprofesszor, Fitz Jenõ régészprofesszor, igazgató és Pesovár Ferenc néprajzkutató társaságában.
Az ünnepi köszöntõ után került sor a Nagy Benedek szobrászmûvész által készített dombormû leleplezésére, melyet Kralovánszky Máriával – a neves régész unokahúgával – közösen avatott fel Székesfehérvár alpolgármestere.
Ezt követõen A múzeumi panteon a teljes megvalósulás küszöbén címmel Dr. Lukács László néprajzkutató, egyetemi tanár tartott elõadást, melyben felidézte Kralovánszky Alánhoz fûzõdõ emlékeit. Mint mondta, munkássága közül elõször a négykaréjos kõtemplom feltárására figyelt fel. Emlékezõ beszédében kiemelte, hogy Kralovánszky Alán nyolc év alatt olyan magas szakmai eredményeket ért el Székesfehérváron, melynek köszönhetõen ezután Veszprémben megyei múzeumigazgató, majd tudományos fõmunkatárs lett. Fehérváron és Veszprémben egyaránt nagy súlyt fektetett a múzeum Baráti Körének szervezésére, ezzel is a helyi közmûvelõdést segítve elõ.
Az ünnepség zárásaként Székesfehérvár Önkormányzata nevében Mészáros Attila alpolgármester, a Szent István Király Múzeum és a Fejér Megyei Múzeumegyesület nevében Kulcsár Mihály múzeumigazgató, valamint Braila Mária fõtitkár koszorúzott. Az eseményen a Vox Mirabilis Kamarakórus mûködött közre.
okkfehervar