A karate egy életen át tartó tanulás
– Miként indult, és ért révbe a kapcsolat a B&O Kft-vel?
– Egyesületünknél az a gyakorlat, hogy több oktatási intézményben, így a Feszty iskolában is kihelyezett edzéseket tartunk. Óvári Attila két gyermeke is elkezdett járni ezekre, és idõvel az apuka is beállt edzeni. Ennek már három esztendeje. Ez idõ alatt megismerkedtek azzal, hogy a karate nem valami brutális sport, hanem egyfajta küzdõ mûvészet, mely nemcsak a test, hanem a szellem karbantartásáról is szól. Kitartásra, önbizalomra, akaraterõre, munka- és teherbírásra nevel. Ezt az értéket látta meg a B&O Kft. vezetõje, aki így az idén hároméves támogatási szerzõdést ajánlott fel, hogy ezzel egy tehetséggondozó program keretében a fiatalok számára biztosítva legyen a versenyzés.
– Hány éves korban kell elkezdeni karatézni, hogy az ember eredményes lehessen?
– A karate két fõ részbõl áll. Az elsõ egyfajta mozgásmûvészet, egy szellemi és testi fejlõdés, ezt bármikor, akár 50 évesen sem késõ elkezdeni. Ugyanakkor, ha valaki versenyzõ szeretne lenni, esetleg olimpikon – 2020-ban a tokiói olimpián már lesz karate -, akkor 5-6 évesenel kell kezdeni az edzéseket. Késõbb a rutint már nem lehet pótolni.
– Ezek szerintn agyon fontos a kicsikkel való foglalkozás.
– Így van. Én az országban elsõként – 1996-ban – kezdtem óvodásokat edzeni. Komáromban, 5-6 óvodában, mintegy 200 gyereket edzettem, ingyen és bérmentve. Jelenleg kb. 100 tagunk van, 70%-uk gyerek. Négy-öt éve indítottunk egy programot, hogy az anyukákat és apukákat, akik hozzák a csemetéiket, bevonjuk az edzésekbe. Ez az utóbbi két évben kezd felerõsödni, 8-10 szülõ rendszeresen együtt mozog a gyermekeivel.
– Milyen eredményeket tudtak felmutatni az elmúlt közel harminc évben?
– Eddig több mint 3000 érmet nyertek el – zömében saját nevelésû – versenyzõim. Voltak érmes helyezéseink Európa- és világbajnokságokon, Világ Kupa helyezések, több mint 200 magyar bajnoki érem díszíti a falunkat. „Utolsó szamurájként” kötelességemnek érzem közvetíteni az említett eszméket. Az a szerencse, hogy ezekre mindig van igény.
– Hatalmas edzõi és versenyzõi múlt áll ön mögött. Beszáll még a küzdelmekbe?
– 1981-ben kezdtem járni edzésekre Tatabányán Wolf Lászlóhoz, majd 1990-tól Nánai Ferenchez. Egy japán emberen kívül én vagyok az egyetlen a világon, aki technikai vizsgát tett hetedik dan-ra. Amit mi csinálunk, az a fudokan karate, ennek alapító mestere a szerb Dr. Ilja Jorga, aki az egyetlen tíz danos mester ebben a szakágban. Most kezdem újra a versenyzést, az ötven év feletti kategóriában. A keletiek úgy tartják, hogy 75 év egy ember élete, ez az idõ pedig 3×25 évre tagolódik. Az elsõ 25 év a felnövekvés, önálló életkezdés, tanulás idõszaka. A második ciklusban megtesszük a társadalmi kötelezettségeinket, felneveljük a gyerekeinket, egzisztenciát alakítunk ki. 50 éves kor felett következik a visszatérés az elsõ 25 év munkásságához. Ezt én is így csináltam, az elmúlt idõszakban felneveltem a gyerekemet, megépítettem ezt az edzõtermet, most talán egy picit több idõm lesz magamra.
– Kik ma a legtehetségesebb tanítványai?
– A korosztályos kis bajnokaink mellett van egy kata, azaz formagyakorlat csapatunk, 19-20 éves fiatalemberek, 12-13 éve gyakorolnak együtt. Tavaly felnõtt magyar bajnokságon voltak másodikak, az EB-n pedig negyedikek lettek. A csapat tagjai közül a fiam, Filep Ádám még Tatán van, de jövõre Pestre megy. Az Albert Patrik két éve már Mosonmagyaróváron él, Mészáros Zsolt pedig Gyõrben kollégista. Hétvégén készülnek ugyan a versenyekre, de nem tudni, mit hoz a jövõ. Ugyanakkor, ha ez az iskolaszezon lemegy, évek múlva a megszerzett rutin segítségével a felnõtt mezõnyben is eredményesek lehetnek. A csapat kata tagjai mindhárman kitûnõ tanulók, fõiskolára, egyetemre járnak, õk a mi promócióink. Jó kiállásúak, becsületesek, segítõkészek, egyenesek, nem kertelnek, ezért én minden szülõnek azt kívánom, hogy ilyen gyerekeik legyenek. Nézzék meg! Ha a gyerekük ide fog járni edzésre, ilyen stramm fiatal lehet belõle!
Veér Károly