Székesfehérváron jelentették be a kormánydöntést
Az államtitkár elmondta, hogy az Árpád-ház Program három éves elõkészítõ munka után indul el. 2013 nyarán a Székesfehérvárra kihelyezett kormányülés alkalmával fogalmazódott meg annak szükségessége, hogy az Árpádok örökségét rendbe kell tenni, és újra kell pozícionálni magunk számára, illetve a nemzetközi térben is meg kell jeleníteni ezt a sok száz éves, fantasztikusan eredményes örökséget. Beszámolt arról, hogy a Nemzet Bölcsõje egy központi üzenettel ellátott fejlesztés, amely most elindulhat Székesfehérváron. Újrapozícionálva a hajdani koronázó templomot, illetve ad egy olyan turisztikai látogatócentrumot, és a dómmúzeum által egy olyan interaktív múzeumi központot, amelyek mindegyike képes lesz arra, hogy a 21. század legmodernebb eszközeivel felszerelve kézzelfoghatóvá tegye ezt az ezeréves örökséget.
Beszélt arról is, hogy az Árpádok örökségét egy nagy kiállítás keretében szeretnék összegezni 2018-ban a Magyar Nemzeti Múzeumban, melyet számos európai centrumban és nagyvárosban (Berlinben, Párizsban, Londonban), sõt a tengerentúlon New Yorkban is be akarnak mutatni, tekintettel arra, hogy az Árpádok – akik 12 szentet és négy, boldoggá avatott személyt adtak a keresztény kultúrának – nagy hatást fejtettek ki a középkori Európára is.
Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy 2013-ban kezdõdhetett el az az építkezés itt Székesfehérváron, aminek építõkockái, s újabb lépései az Árpád-ház Program elemei, mind a nemzetközi kiállítással, mind a kutatóintézettel, s annak kitalálásával, hogy hogyan lehetséges ezt a koronázási templomot régi fényében bemutatni, folytatva azt a lelki építkezést, amit a Koronázási Szertartásjátékok is segítenek itt Fehérváron minden esztendõben. Hangsúlyozta, hogy ezek a lépések az 1222-ben kiadott Aranybulla évfordulója mellett mind segítenek abban, hogy Székesfehérvárt ne csak gazdasági és kulturális, hanem szakrális központtá is tegyük.
– Az Árpád-ház Program a mai naptól önmagában nem egy elmélet, nem csak egy szakmai elképzelés, hanem a gyakorlati megvalósítását tekintve is megkezdett program, mely hosszú évek munkáját fogja igénybe venni – fogalmazott a sajtótájékoztatón dr. Cser-Palkovics András polgármester, aki kiemelte, hogy ebben a programban Székesfehérvár kitüntetett és központi helyet foglal el. Elmondta, hogy az elsõ ütem megvalósítását támogatta Magyarország Kormánya, ebbõl ötmilliárd forintnyi fejlesztési forrást biztosított, melybõl 2,3 milliárd forint érkezik Székesfehérvárra.
– A programmal morális kötelezettségünknek is eleget tudunk tenni, és el tudjuk helyezni az egykori Királyi Bazilika köveit – tette hozzá a polgármester. – Ennek a helye a volt Köztársaság Mozi épületében lesz, amivel a másfél évtizede omladozó épületet is meg tudják menteni. Úgy helyezik el a Nagyboldogasszony Bazilika több ezer kövét, hogy a tudományos munka is folytatódhat majd, és egyfajta látogatóközpont jöhet létre, amely az idegenforgalmat és a zarándokturizmust is tudja szolgálni.
A polgármester arról is beszélt, hogy a Nemzeti Emlékhely ügye nagyon széles társadalmi együttmûködést igényel. Mint mondta, akármi is történik a Nemzeti Emlékhelyen, annak alkalmasnak kell lennie fizikálisan arra, hogy be- illetve visszafogadja a királyi csontokat, vagy azokat az ereklyéket, amelyek ma ugyan máshol vannak, de Székesfehérvárhoz kötõdnek.
Dr. Cser-Palkovics András végül tájékoztatást adott arról is, hogy a város közgyûlése a Nemzeti Emlékhelyre fordítandó 20 millió forintos támogatásról fog dönteni. Az összeget a tervek szerint új díszvilágításra, valamint a növényzet megújítására fogják fordítani, ezen túl lehetõség lesz új kiállítások megnyitására is, korszerû technikák bevonásával.
TO