A keleti-nyitás, a turizmus fejlesztése jegyében ünnepeltek
– 50 éve annak, hogy Tapolcát várossá nyilvánították. Hogyan ünnepelték az évfordulót?
– Az idei évünk a jubileum jegyében telik. Létrehoztunk egy munkabizottságot, melynek feladata a programok, megemlékezések szervezése. Erre a célra külön forrást is elkülönítettünk. Március 31-én, pontban 14 órakor – annak idején éppen ekkor ünnepeltük a várossá nyilvánítást -, ünnepi közgyûléssel emlékeztünk meg a városalapításról, és ennek kapcsán kitüntetéseket is átadtunk. Az ünnepi programsorozat különleges színfoltja volt a Vörös föld címû film vetítése. Ez az alkotás meghatározó Tapolca életében, hiszen annak a Bauxit Bányavállalatnak a megalakulásáról szól, amelyik alapvetõen meghatározta településünk fejlõdését. A bányavállalat egykori, ma már nyugdíjban lévõ vezetõi közül hárman – Orbán Tibor, dr. Pataki Attila és Kránitz Zoltán – is megtisztelték közösségünket a jelenlétükkel, és a film rendezõje, Vitézy László is elfogadta meghívásunkat.
– A Városnapi hétvégén – pénteken és szombaton – sportesemények zajlottak, 18 csapat részvételével pedig várostörténeti vetélkedõt rendeztünk, az egyes településrészek bevonásával, több állomással. Várostörténeti fotókiállítást nyitottunk, stílusosan a Tapolca arculatát meghatározó Y-házakra emlékeztetõ tablókon.
– A várossá avatás évfordulójának kiemelt eseménye volt a testvérvárosi szerzõdés aláírása Kopejszk-kel. A 150 ezer fõs orosz város a cserebinszki régióban található, közvetlen szomszédja az 1,2 millió lakosú Cserjabinszknek. Az új kapcsolattól azt reméljük, hogy az ott élõk felfedezik értékeinket, és turisztikai, valamint rekreációs célból felkeresik városunkat. Az eddigiek alapján úgy tûnik, kíváncsiak a Balatonra, a gyógybarlangunkra, szállodai és gyógyászati lehetõségeinkre.
– Az orosz delegáció mellett török vendégeket is fogadtunk, Canakkale város képviselõi látogattak el hozzánk. Ez a település néhány kilométerre fekszik az egykori Trójától. Hasonló érdeklõdésre számítunk városunk iránt ebbõl a térségbõl is. Mi tényleg szeretnénk élni a keleti nyitás lehetõségével, éppen ezért a kormányzati elképzelésekkel összhangban keressük a kapcsolatot a keleti partnerekkel. Az elmúlt években kazah, orosz és török delegációkat fogadtunk. Hisszük, hogy belátható idõn belül rendezõdni fog a Közel-Keleti helyzet, véget ér az Oroszország elleni gazdasági embargó, és megélénkülhetnek keleti kapcsolataink. Ennek reményében nyitottunk már most, elõkészítve az együttmûködés lehetõségét.
– Tapolca valóban vonzó kisváros képét nyújtja az ide érkezõknek. Mit tudnak tenni a közeljövõben, hogy még csábítóbbá tegyék településüket?
– Általában erre a kérdésre mindig azt a választ szokták adni, hogy mindez csupán pénz kérdése, amibõl ugye a legkevesebb van. Persze a források alapvetõen meghatározzák a fõbb kereteket, de hisszük, hogy ezen a téren közösségi összefogással is lehet elõbbre lépni. Jó példa erre, hogy helyi vállalkozások és magánszemélyek bevonásával rendbe tesszük a belváros leromlott állapotú homlokzatait. Elsõkként Tapolca leghosszabb, legnagyobb kapualját újítottuk meg, és további két homlokzat megszépülhet a ballagások idejére. Szeretnénk méltó környezettel megtisztelni diákjainkat, pozitív, jó hangulatot árasztó kisváros képét nyújtani az idelátogatóknak. Szerencsére ezt a helyiek is megértették, és támogatják az elképzelésünket, és így persze az eredmények sem maradnak el.
– Tapolca kitörési pontja a turizmus lehet, ennek érdekében szeretnénk mindent megtenni, amire csak módunk nyílik. Ezen célok megvalósítására beadtunk egy gyógyhelyfejlesztési pályázatot. Rengeteg pénzünk, és munkánk fekszik ebben a tervben. Az volt a célunk, hogy minden tekintetben megalapozott pályázatot készítsünk, ennek érdekében szakértõ csoportokat vontunk be a munkába, és átgondolt, szakszerû tervet állítottunk össze, hogy elképzelésünk szakmailag kifogásolhatatlan legyen. Ennek a pályázatnak a segítségével szeretnénk a valamikori nagy murvás parkolót – ami ma parlagon hever – kulturált környezetté alakítani.
Cseh Teréz