Elfeledett mûemlékeink nyomában
No de kezdjük az elején: a navigáció tudja, hol van Vértesszentkereszt. Csak éppen az útvonalat adja meg rosszul:
– Maguk is GPSszel jöttek, ugye? – teszi fel a kérdést enerváltan a bányaterület biztonsági õre. Aztán útbaigazít, mint ahogyan évek óta mindenkit, aki megpróbálja ezt a titokzatos helyet megtalálni: – Menjenek vissza hét-nyolcszáz métert, ott lesz jobbra egy aszfaltos út, sok kátyúval, na, azon menjenek, amíg eljutnak a szénszállító szalagig. Ott vezet fel az ösvény a romhoz. Ha szerencséjük van, a templom õrzõje beengedi magukat.
Mivel mi a páratlan emléket kezelõ Forster központ engedélyével érkezünk, a vértesszentkereszti remete, Henye Péter beenged minket. Sajnos, igaz a hír, miszerint a kolostor és az 1200-as évek elején épült gyönyörû román stílusú templom falai egyre csak repednek, így egy ideje le kellett lakatolni a kaput.
– Egészen tavalyig mûködött a márkushegyi bánya, az elmúlt évtizedekben 130 millió tonna szenet szedtek ki a templomtól alig egykét kilométernyire. Gyakorlatilag elhordták a hegy lábát, most meg csodálkoznak, hogy jé, reped, mozog a templom? – mondja idegenvezetõnk, aki példásan rendben tartja a területet.
A Vértesszentkereszt Alapítvány 2007 óta végzi ezt a munkát: – Amíg a romterület tele volt szeméttel, drogosok maradékaival, addig az egész senkit sem érdekelt, most meg tévéstábok, bloggerek próbálnak bejutni – teszi hozzá a hely õrzõje, aki cseppet sem leplezi ezzel kapcsolatos véleményét.
Ugyanakkor igazi idegenvezetést ad nekünk: az egykori sekrestyében pedáns rendben sorakoznak a kövek, ezeket nemrég sikerült visszaszerezni Nagymarosról, ahová restaurálásra kerültek, de aztán ebbõl nem lett semmi. A templom gyönyörû faragású köveit egyébként évszázadok óta csak hordták és hordták nagy buzgalommal, a környék számos templomában, de például az Esterházy család tatai kertjében is találhatunk innen származó faragványt.
A kolostor romjai felett ugyan végighúzódik a tetõ, de az egész láthatóan mozog, a gerendák összevissza állnak, Henye Péter több helyen alá is dúcolta a szerkezetet, hogy ne omoljon össze. Nincs segítõje? – kérdezem. Lenne, de inkább megoldja egyedül. – jön a válasz.
A legimpozánsabb látványt kétségkívül a román templom helyreállított része nyújtja, melyet még a nyolcvanas években készített el Sedlmayr János. Vezetõnk hozzáteszi, a férfit aztán megvádolták azzal, hogy a saját síremlékét építi. Állítólag 2002-ig folyt itt valamiféle kutatás, de aztán a romok egyedül maradtak a Vértes és a bánya ölelésében.
A végére hagytuk a jó hírt: a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ kérdésünkre azt válaszolta, megfelelõ ütemben zajlik az állagmegóvó munkák megkezdésének elõkészítése. A munkálatok során elkészül a védõtetõ, a vízelvezetés és tervben van a megcsúszott fal helyreállítása is. A szükséges javítások határidõre elkészülnek, ennek megfelelõen reális a 2017-es nyitás. Úgy legyen!
Forrás: feol.hu