Komáromban 1992 óta zajlanak az ásatások a Klapka György Múzeum és az ELTE Ókori Régészeti Tanszékének együttmûködésében. A szõnyi vásártéri polgárvárosából és a Mol városrészben található katonai tábor területérõl számtalan értékes és egyedülálló lelet került elõ az évek során: freskók, törvénytáblák, lakóépületek, pincék. Az egyik legjelentõsebb felfedezést azonban 2014-ben tették, amikor a Komárom-Almásfüzitõ árvízvédelmi gát építése során rábukkantak a katonavárosra és annak 800 négyzetméteres fürdõkomplexumára. A munkálatokat a Minisztérium támogatta.
– Most újabb 25 millió forinttal segítjük a feltárásokat. 2017-ben pedig új világörökségi pályázatot nyújt be a kormány az UNESCO-hoz. A pályázat kiemelt eleme lesz Brigetio. Tavaly 32 magyarországi ókori helyszín vált védetté, idén újabb 28 elem kerül fel az így véglegessé váló listára – mondta L. Simon László államtitkár. Hozzátette, a komáromi gát építésekor elõkerült több száz négyzetméteres épületegyüttes jó példája annak, hogy a politika és a beruházók képesek önkorlátozásra. A gát nyomvonalát a lelõhely és a maradványok kiemelkedõ jelentõségére tekintettel áttervezték, hogy azokat régészeti bemutatóhelyként a nagyközönség is megismerhesse.

Az államtitkár bejelentette azt is, hogy pályázati forrásokból 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre a világörökségi címre felterjesztendõ régészeti helyszínek támogatására. Komáromnak jó esélye van arra, hogy több száz millió forintos fejlesztéssel egy régészeti parkot alakítson ki a leletek bemutatására.
A sajtótájékoztatón Visy Zsolt miniszteri biztos bemutatta a limes világörökségi címre való felterjesztésének elõkészületeit. Elmondta, hogy a Római Birodalom határát védõ erõdítményrendszer a mai 1-es és 6-os út mentén húzódott. A régészeti program 67 helyszínt érint. A Pécsi Tudományegyetem professzora szólt arról is, hogy még idén létrehozzák a tervezett világörökségi helyszínt kezelõ szervezetet és az érintett településeken információs táblákat helyeznek el. Brigetio mellett Dunaújvárosban várható a régészeti feltárások jelentõsebb támogatása – tette hozzá Visy Zsolt. A világörökségi cím elnyerése turisztikai szempontból sem elhanyagolható, ezzel a hazai idegenforgalmi kínálat jelentõsen bõvülhet.
A 25 milliós támogatás mellett az önkormányzat is keresi a pályázati lehetõségeket, ugyanis a tervek közt szerepel a Klapka György Múzeum átköltöztetése az egykori kombinát épületébe, ahol az ELTE tudásközpontját is kialakítanák.

– Ezzel méltó helyszínt biztosíthatnánk a már feltárt leletek bemutatására – emelte ki dr. Molnár Attila polgármester.
Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyûlési képviselõ elmondta, hogy az államtitkárság eddig is partner volt abban, hogy méltó módon továbbörökíthessük utódainknak a ránk hagyott örökséget.
A jelenlévõk a téliesített helyszínre is ellátogattak, ahol a feltárások vezetõjétõl, dr. Borhy László régészprofesszortól megtudtuk, az idei ásatások május 2-án kezdõdnek és augusztus 31-ig tartanak majd. Mindhárom helyszínen folyatják a munkát. A teljes feltárás 2017-ben fejezõdhet be, ezt követõen kezdõdhet meg a tervezett szabadtéri kiállítópark kialakításának elõkészítése.
Forrás: komarom.hu