Egyre több befektetõt vonz a határváros ipari parkja

– Milyen évre számíthatnak a komáromiak, mit mutat a költségvetés?
– Komárom város idei költségvetése – melyet a képviselõtestület már januárban elfogadott – mintegy 5 milliárd forinttal számol bevételi és kiadási oldalon egyaránt. A büdzsé sem hiányt sem hitelfelvételt nem tartalmaz, fejlesztést, beruházást viszont annál inkább. Teljesen stabil alapokon nyugszik az idei költségvetésünk, ami egy kiegyensúlyozott gazdasági év képét vetíti elénk.
– Egy város anyagi mozgásterét, elérhetõ eredményeit alapvetõen három tétel határozza meg: az állam által folyósított mûködési támogatás, a helyi adóbevétel mértéke, illetve az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás eredményessége. Ehhez jönnek hozzá még a pályázati források, illetve az állam által finanszírozott beruházások.
– Az államtól a tavalyihoz képest idén 70 millióval több, összesen 669 millió forintot kapunk mûködési támogatásként. A helyi adóbevételeinket – óvatos optimizmussal –
kicsit magasabbra terveztük a korábbinál, 2,3 milliárd forintra. A bizakodásunkat több pozitív tény is növelte. Ezek egyike, hogy hamarosan megkezdi a termelést az ipari parkunkban gyárat építõ lengyel Alumetal. Tavaly nálunk telepedett le, a mezõgazdasági gépek eladásával foglalkozó Agrotec Kft., ennek eredményeivel számolhatunk már az idén. Mindezek mellett valamennyi ipari parkos cégünk kapacitásbõvítést jelentett be, melyek közül a legnagyobb volumenû a Foxconn és a Motivating Graphics fejlesztése lesz. A kilátásainkat tovább javítja, hogy jelenleg is több, komoly érdeklõdõvel tárgyalunk, reményeink szerint hamarosan újabb cégek érkezésérõl adhatunk hírt.
– Természetesen a helyi adóbevételeinkhez a kis- és középvállalkozások és a magánszemélyek is jelentõsen hozzájárulnak. Köszönettel tartozunk a komáromiaknak azért is, mert az adófizetési morál évrõl évre érezhetõen erõsödik. Az összefogás ezen a téren is tapasztalható, és meg is hozta a várt eredményt. A büdzsét hiány nélkül tudtuk tervezni, és idén sem kell hitelt felvennünk a stabil mûködéshez.

– Az itt élõket leginkább az foglalkoztatja: mire futja a saját költségvetésbõl?
– A saját fejlesztési forrásaink mellett a költségvetésünkben szerepel egy 200 milliós tétel, ezt a jól gazdálkodó önkormányzatok alapjából pályázati úton nyertük el. Azzal érdemeltük ki, hogy annak idején, amikor a kormány átvállalta az eladósodott önkormányzatok hiteleit, 26 magyar város volt
– köztük Komárom –, mely nem rendelkezett hitellel. A kormány ezeknek a városoknak a fejlõdését is támogatni kívánta, ezért létrehozott egy kompenzációs alapot. Tavaly a kistelepülések pályázhattak ezekért a pénzekért, idén pedig az 5000 fõ fölöttiek, így mi is. Csupán két várost, Komáromot és Hajdúszoboszlót érte az a megtiszteltetés, hogy ebbõl az alapból a maximálisan elérhetõ 200 millió forintot megkaphatta. Van mire költenünk. Végre olyan beruházásokra, fejlesztésekre is sort keríthetünk, melyeket eddig forráshiány miatt nem tudtunk megvalósítani. Itt elsõsorban a közintézményeink környezetének rendezésére gondolok. Folytatni tudjuk a már megkezdett programot, és a szõnyi városrész, valamint Komáromban az óvoda környékének a rendbetétele után, most Koppánymonostoron újítjuk meg a bölcsõde, az óvoda és az iskola, valamint az orvosi rendelõ környezetét. Ez csapadékvíz-elvezetést, parkolók kialakítását, járdaprogramot takar.
– A fejlesztések között az is szerepel, hogy a Jókai tér másik felét is rendbe tegyük. Most ugyanis, aki átsétál az út túloldalára, egy szempillantás alatt idõutazóvá válik, 30 évet visszaröppenhet az idõben. Ezt szeretnénk mielõbb megszüntetni, és a város fõterének ezen részét is felújítani.
Egy harmadik, ugyancsak látványos fejlesztési tervünkkel, a városközpont közlekedési szerkezetét szeretnénk javítani. Áldatlan állapotok uralkodnak ugyanis a Duna-hídra vezetõ fõút, és az azokba torkolló utcák keresztezõdésében, melytõl pár háznyira városunk méltán népszerû gyógyfürdõje is található. A kibõvített, átalakított új csomópont reményeink szerint enyhíti majd ezeket a gondokat.
– A tervek között természetesen egyéb beruházások is szerepelnek: út- és járdafelújítások, aszfaltozások, két közintézmény felújítása – a Feszty iskola, illetve a tóparti óvoda –, ezeket tehát saját büdzsébõl tudjuk megvalósítani.

– Milyen pályázati forrásokra számíthatnak?
– Leginkább a TOP-os pályázatokra várunk, ezek most kerülnek kiírásra, bízunk benne, hogy ezen a téren is eredményesek leszünk. A források felhasználására több elképzelésünk is van, ezek egyike a bölcsõdéink teljes energetikai és hõépítészeti felújítása. Ezen a téren valóban nagy adóssága van a városnak.
– Egy másik impozáns tervünk, hogy felújítsuk a volt mezõgazdasági kombinát központi épületét, és ide költöztessük a múzeumunkat, végre méltó helyet adva ezzel a Brigetio ásatásokon feltárt leletanyagnak. Itt kapna helyet továbbá az ELTE régészeti tanszéke is egy tudásközponttal, gyakorlati mûhellyel. Ezzel párhuzamosan a volt KRESZ-park és a korábbi méntelep is új formát kapna. Mindezekkel a lépésekkel városunk felkerülhetne a hazai felsõoktatási térképre is. Dr. Borhy Lászlóval, az ELTE BTK dékánjával, aki egyéként városunk díszpolgára, a napokban egyeztettünk az együttmûködés konkrét szövegérõl.

– Milyen források érkeztek a városba az állam irányából, illetve milyen kormányzati fejlesztések indulhatnak idén útjukra?
– 2015-ben a kormányzattól 10 Mrd forint fejlesztési pénz érkezett váro-sunkba: gát- és kikötõátadó, kórházfejlesztések, mentõállomás-felújítás, új kormányablakok, a járási hivatal foglalkoztatási fõosztályának kialakítása állnak ezen állami forintok mögött. Szerencsénkre a trend folytatódik. Idén két nagy projekt indulhat útjára. Ezek egyike a Csillag Erõd teljes körû rekonstrukciója, mely, ha elkészül, a Szépmûvészeti Múzeum szoborpark másolatának ad majd helyet. Ez a beruházás amellett, hogy új munkahelyeket teremt, a helyi idegenforgalmi adóinkra is jótékony hatással lesz.
– A másik nagy projekt az új Duna-híd megépítése, idén végre ez is elkezdõdhet. Ennek hatásait ma még csak sejteni lehet, de az biztos, hogy mérföldkõ lesz városunk történetében.

– Észak- és Dél-Komárom határon átnyúló, szoros együttmûködése példaértékû az Unióban. Milyen közös feladatokon, projekteken dolgoznak?
– Épp a közelmúltban vettünk részt azon a projektzáró ünnepségen, ahol az Észak-Komáromi Öregvár és Újvár új tetõszerkezetét avattuk. Szoros, mindennapos a kapcsolatunk. Folyamatosan összehangoljuk a városfejlesztési elképzeléseket, rendezési terveket, település-fejlesztési koncepciókat. Ezeken túlmenõen különbözõ szakterületeken is igyekszünk megtalálni a kapcsolatot. Az egészségügy terén a két kórház között már kézzel fogható együttmûködés jött létre, ezt szeretnénk kiterjeszteni az oktatás irányába is, fõleg, ha a felsõoktatásban mi is érintettek leszünk. Arra törekszünk, hogy az élet minden területén megtaláljuk az összhangot, segítsük egymást. Ennek egyik kitûnõ példája a közösen szervezett Komáromi Napok, melynek idén már a huszonötödik évfordulóját ünnepelhetjük.
A közös munkához nagy segítséget jelentenek a határon átnyúló pályázatok, ezeket szeretnénk minél jobban kiaknázni.

Cseh Teréz