Tata, a sportos város

Vízi játszótér épülhet a Kristály strand helyén

– Idén rengeteg átadásra, avatásra voltunk hivatalosak Tatára. Mi az oka ennek a felgyorsult tempónak?
– Részben az, hogy az uniós pályázati idõszak végén vagyunk, és ilyenkor jobban összecsúsznak a nagyobb projektek. A másik ok az, hogy az egész idõszakban – az elmúlt két ciklusban – nagyon sok projektet terveztünk be, amikre hál’ Istennek jó pályázatokat tudtunk írni, és több mint 3,5 milliárd forintot sikerült csak az önkormányzatnak a városba hozni, és ebbe nem számoltam bele az állami fejlesztéseket (kórház, rendelõintézet, vakok intézete, növényvédelmi állomás). Természeteses jó lett volna még többet nyerni, de sok olyan fejlesztés is történt, ami nem önkormányzati, de mégis Tata városa fejlõdött belõle.

– Milyen városi projektek fejezõdtek be az idén?
– Uniós pénzbõl – amit nagyon köszönünk az EU-nak, de úgy gondoljuk, még nagyon sokkal tartozik az országnak és Tatának -, és 100 milliós állami önerõ-támogatásból – amit szintén nagyon köszönünk – sikerült több nagyobb projektet befejeznünk. Lezárult az Angol park megújításának második üteme, amiben az egyik legszebb részlet az, hogy az élõ vizek városa egy új forrásfoglalást is megépített, vagyis a visszatérõ forrásnak, az Angolkert valaha egyik legbõvízûbb forrásának készítettük elõ a helyét. Már ott bugyog a víz, és ahogy emelkedik a vízszint, meg fogja találni az útját, hogy aztán majd a Malom patakban végigfolyhasson a városon. Ezt a pillanatot nagyon várják a tataiak, és nagy ünnepséget fogunk ebbõl az alkalomból rendezni. A másik nagy vizes fejlesztés volt a Réti 8-as tónak a megújítása. Ez egy nagy fegyvertény, hiszen azt bizonyítottuk vele, hogy Tata a vizekhez olyan hozzáállással közelít, hogy szeretné az eredeti állapot szerinti rehabilitációt elvégezni. Ezt kezdtük a Vízüggyel közösen az Öreg-tó rehabilitációjakor, most megcsináltuk ezt a 22 hektáros tavat. Van még hét másik tó is, ezek nem az önkormányzat tulajdonában vannak, úgy is néznek ki. A legszomorúbb az, hogy nem is tett semmi kísérletet a használója, a felszámolás alatt levõ cég az elmúlt esztendõkben, hogy ezeket a tavakat megújítsa, pedig neki ugyanúgy lett volna lehetõsége pályázni.
– A másik nagy elõrelépésünk a Kõkúti iskola tetejére épített kis erõmû. Az iskola teljes energiafelhasználását fedezni fogja napelemek segítségével. Folytattuk a városban a közvilágítás korszerûsítését, és a tataiak nagy örömére a Pötörke malomtól az Építõk parkjáig elkészült a tóparti közvilágítás is. A legnagyobb fejlesztés a városközpont-rehabilitáció, azaz a Kossuth tér és környékének megújítása volt. Elõször elkészült a Farkas-ház, ebbõl az épületbõl egy szép szolgáltatóházat alakítottunk ki, ahol többek közt a Városkapu Zrt. városmarketing irodája fog mûködni. Egy közösségi termet is létrehoztunk az ifjúságnak, teremtettünk egy olyan helyet, amely ezentúl a diákönkormányzat állandó bázisa lehet, és ifjúsági központként tud mûködni. Bérbe adható üzletek is vannak a földszinten, és itt hoztuk létre az egész teret kiszolgáló vizesblokkot, WC-t. A Kossuth téren kívül három utca újult meg ebben a projektben, a Komáromi utca a Május 1. úttól a Kocsi utcáig, a Bercsényi utca, és a templom melletti II. János Pál tér. Ennek középsõ része Török Péter, Ybl díjas építész tervei alapján valósult meg, aki például a Bazilika elõtti teret is tervezte.

– Milyen újabb beruházásokra készülnek?
– Két beruházásunk nem uniós, hanem TAO-pénzbõl valósul meg, és folyamatban van. Az egyik egy kosárlabdacsarnok a Jávorka iskola mögött. Ennek a munkálatai megkezdõdtek, most részben a tervezés, a szakmai elõkészítés és a tereprendezés folyik. A másik a TAC által szintén TAO-ból építendõ csarnok, aminek a második ütemére is elnyerte az egyesület a támogatást, megvan a két miniszter aláírása, indulhat a folytatás. A sportba az elmúlt idõszakban nagyon sokat fektettünk, ezt szeretnénk is folytatni. Az idén is mûködik a mûjégpálya, tavalyi helyén, a Kõkúti iskola udvarán, a sátor alatt.  A második ütemmel még nincs vége a sportcsarnok fejlesztésnek, mert szeretnénk összekötõ hidat építeni az iskola és a terem között, hogy a gyerekeknek ne kelljen az udvaron keresztül megközelíteni, és a testnevelés órára egyszerûbben jussanak el. Sportudvar fejlesztését tûztük ki még célul, a Kõkútiba egy futópályát szeretnénk még építeni az iskola számára.
– Amit a következõ ciklusra terveztünk, az két nagy csomag. Az egyik a TOP, szerintem lakosságarányosan kellene elosztani a forrásokat, én ennek vagyok a pártján. Úgy számolom, hogy Tatának mintegy 2,5 Mrd Ft-ot kellene elnyernie. A kistérségünk 40 ezres, ez durván 4 milliárd forintot jelenthet településeinknek. Szeretnénk az egyik óvodánkat felújítani, de ugyanígy szeretnénk a turisztikai fejlesztéseinket is folytatni, ezért két komoly projektet készítettünk elõ. Az egyik a kõfaragóház és a Kálvária-domb megújítása, a másik pedig a Kristály fürdõ, ahol szeretnénk létrehozni egy olyan komplexumot, ami méltó a hely szelleméhez. Ezért a Jenõ-malomhoz kapcsolódóan egy nagy vizes játszótérre gondoltunk, ahol a tatai malmokat kicsiben fölépítve adnánk egy hatalmas nagy izgalmas turisztikai attrakciót a családosoknak.

vk.