Régi pompájában ragyog a Kisbéri Lovarda északi istállója

– Megtisztelő és egyben megható is itt állni Kisbéren – emelte ki ünnepi beszégében dr. Nagy István -, mely egykor a hazai lótenyésztés egyik fellegvára volt, és ahová az igazi lovas emberek a mai napig legalább életükben egyszer ellátogatnak. Tegyük hozzá, ha egyszer eljönnek, biztos, hogy újra visszajönnek, mert a város olyan nyomot hagy az emberben. A több, mint 170 évvel ezelőtt létesített kisbéri ménes nagymértékben hozzájárult a magyar, elsősorban katonai célokat szolgáló lótenyésztés világhírű sikereihez. Nem csak azért, mert olyan híres lovakat adott, mint az epsoni derbyt nyerő Kisbér, vagy a XX. század egyik legeredményesebb versenylovát, Imperiált, de itt került tenyésztésre, és itt élt haláláig az 54 versenyen veretlen, 150 éve született csodakanca, Kincsem is. Ezért nyugodtan mondhatják a kisbériek, hogy van kincsük. Erre a kincsre nagyon sokat lehet építeni.
– Kisbér szimbólum, ékes bizonyítéka annak, hogy a magyar, igazi lovas nemzet. Talán ezért kellett lerombolni és megsemmisíteni, több híres ménes mellett, a Kisbéri ménest is szégyenszemre 1961-ben Bódai József, a ménes utolsó állatorvosa azt írta, hogy a felszámolással szegényebb lett a lovassport, szegényebb lett az ország, de legszegényebb lett Kisbér. Megható, és örömteli a mai nap, mert ismét vissza tudunk adni valamit abból, amit elvettek tőlünk. Az istálló északi épületének, északi szárnyának felújításával a Kisbéri, volt Magyar Királyi Lovarda egy újabb műemléki épülete született újjá. Azt mondják, a jó épületek csendben teszik a kötelességüket, otthont adnak és inspirálnak, teret biztosítanak egyénnek és közösségnek, hétköznapoknak és ünnepeknek, méltó környezetet teremtve köréjük. A kisbéri istálló északi épülete ilyen. A kormányzati támogatásból megvalósult, mintegy 850 millió forintos fejlesztés egyaránt szolgálja a kisbériek mindennapjait, ünnepeit, hagyományait, és jelentősen erősíti a turizmus, az idegenforgalom lehetőségeit. Egyben méltó emléket állít gróf Battyány Kázmér, Magyarország első külügyminisztere számára is.
– Az előbb Bódai Józsefet – zárta gondolatait a miniszter -, a kisbéri ménes utolsó állatorvosát idéztem, lassan húsz éve nincs közöttünk, de talán ma, onnan föntről ő is figyel minket, és látja, hogy ma gazdagabb lett az ország, gazdagabb lett a lovassport, és leggazdagabb Kisbér lett ezzel a felújítással.
Sinkovicz Zoltán polgármester köszöntőjében elmondta, hogy a magyar kormány támogatásának köszönhetően egy belváros revitalizációs programot hajthatnak végre. Ennek keretében lépésről lépésre újulnak meg a centrum emblematikus ingatlanai, köztük a ménes központjának egykori épületei.
– De a munka nem áll meg – tette hozzá a polgármester -. Már tervezés alatt áll a régi istállóépület felújítása is. Ott egy nagy közösségi termet, orvosi rendelőket és szolgálati lakásokat fogunk kialakítani. Ezeken kívül a programban szerepel a rendőrség eladott épületének a bontása, vívóterem kialakítása, a kiskastély és az angolkert úgynevezett orvosi lakásainak felújítása, valamint a pékházban egy ökoturisztikai központ létrehozása.
– Azért az igazságért küzdöttünk az itt élőkkel – emelte ki beszédében Dallos Gyula miniszteri biztos -, hogy ez a létesítmény ne egy romhalmaz legyen, hanem eredeti állapotában mindenki számára láthatóvá váljon. De tovább is kell lépnünk. A Lovarda túloldalán lévő szárnyat funkciójának megfelelően ugyanígy rendbe kell hozni. Tovább megyek, a kastélyt is, és ez legyen – mint volt – Kisbér szíve, lelke, centruma, amit eleink megálmodtak. Kérem ezt a közösséget, és azokat a meghatározó embereket az ország élén, az agrártálca élén, a helyieket, hogy minden olyan értékünk, ami még megmenthető, mentsük is meg, mert ezzel a mában többé válunk, és egy szép jövőt tudunk a felnövekvő generációk számára biztosítani. Kérem a jó Istent, hogy minden alkotó embert vezessen az útján, és akkor a magyar, amibe belefog, sikerre fogja vinni. Gratulálok, és köszönöm, hogy önökkel együtt ünnepelhetek!
– Évtizedek óta vágya a kisbérieknek – osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő -, hogy az az örökség, ami itt a városközpontban van, az a jelenkornak, és a jövőnek – megőrizve a múlt erejét, hagyományait és értékeit – ismét büszkesége és kincse legyen. Erre alapozva voltunk bátrak, és mertünk nagyot álmodni, és ehhez megérkeztek a források is. Ma már talán természetes, hogy minden évben a Kisbér város revitalizációs programból egy-egy elemet át tudunk adni a város szolgálatába. Az elmúlt évtizedben ilyen időket éltünk, és remélem, hogy ez így tud folytatódni a jövőben is.
A beszédeket követően a vendégek ünnepélyesen átvágták a nemzetiszínű szalagot, átadva rendeltetésének a megújult istállót. Az esemény záróakkordjaként Szeder Tamás lovas bevezette a Déva Ricsaj nevű kisbéri félvér pej kancát. Benne egyesülnek a klasszikus kisbéri genetikai vonalak, és a legendás Imperiál vére. A kanca a továbbiakban a lótenyésztés szolgálatába áll.

CS.T./T.O.