Alkalmazott Tudományok Egyeteme – zöld jelzést kaptak
– A „Zöld fõiskolától az Öko-Egyetemig” címû interjúnkban, már 2010-ben arról nyilatkoztak, hogy az Edutus az Alkalmazott Tudományok Egyetemévé kíván válni. Hol tart ez a folyamat?
– Megdöbbentõ, hogy egy felsõoktatási intézmény gondolkodásához képest milyen lassan mozdítható meg a szakma, a minisztérium és a törvényalkotás. Öt év telt el, és a felsõoktatási törvény még csak most tette lehetõvé ezt az elképzelést. Ahhoz, hogy Komárom-Esztergom megye Alkalmazott Tudományok Egyetemévé válhassunk, a legtöbb feltételnek már ma is eleget teszünk, de természetesen néhány ponton kell még erõsítenünk, dolgoznunk. A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy az itt élõk magukénak érezzék intézményünket, büszkék legyenek fõiskolánkra, leendõ egyetemünkre. Ez csak összefogással (kormányzat-ipar-középfokú oktatás) valósulhat meg, és meggyõzõdésem hogy nagymértékben hozzájárul majd a térség fejlõdéséhez, formálásához.
– Milyen lehet ez a jövõ, milyen képet mutat?
– Ismerve a térségre vonatkozó stratégiai anyagokat, tudjuk, hogy ez a megye a GDP tekintetében a harmadik helyen áll, innováció területén azonban az utolsók között kullog. A nappali szakos mûszaki felsõképzés hiánya visszaüt, a diákok kénytelenek másutt tanulni, rendszerint ott is ragadnak. Ezek a térségek elszippantják a szürkeállományunkat. A „Tatabánya Hazavár” program mellett így a várossal együttmûködve elindult, az „El se menj!”, jellemzõen a mûszakis hallgatóknak szóló Tatabányai városi ösztöndíj program. De ez kevés. Kormányzati akarat is kell, ugyanis pénzügyileg racionális a meglévõ felsõfokú magánintézmények bevonása az államilag finanszírozott helyek biztosításával az alapszakokon is. Legalábbis a kormány által preferált mûszaki vonalon biztosan, mert ma hivatalos adatok szerint is, 10-12 ezer mérnök hiányzik a munkaerõpiacról. A mûszaki képzés hátterének megteremtése rendkívül tõkeigényes, a kutató-oktató laborunkban található „nagy lézerkészülék” önmagában 400 millió forintba került. Összehasonlítás képen ekkora állami támogatással indul Salgótarjánban a közösségi fõiskola, tehát egy hasonló támogatással az Edutus könnyedén szolgálni tudná a megye, a régió felzárkózását a mûszaki képzés terén.
– A stratégiánkból az is kiolvasható, hogy térségünk csatlakozott a kiemelt jármûipari körzetek sorához: a Nyugat-Pannon régió, Gyõr, Kecskemét és Miskolc után mi vagyunk az ötödikek, akik elnyerték ezt a címet. Ehhez kellõ számú, magasan képzett mûszaki szakemberre van szükség, mely igényt a környezetünkben mûködõ nagyvállalatok napi szinten jelzik felénk. Ennek tükrében méltán lehetünk büszkék arra, hogy 2016 márciusában új fejezetet nyitunk Komárom-Esztergom megye oktatástörténetében. Átvehetik diplomájukat a megye elsõ, itt végzett mérnökei.
– Mi hiányzik még az Alkalmazott Tudományok Egyetemévé váláshoz?
– A duális képzés beindítása az egyik ilyen feltétel. A vállalatokkal elindultak a tárgyalások, partnerek a kooperatív képzésben, és ösztöndíjakat is szívesen felajánlanak. A duális képzés egyik területe a mechatronika lesz, a másikat gazdaság és menedzsment és/vagy turizmus-vendéglátás szakon kívánjuk elindítani.
– Az új felsõoktatási törvény elvárásainak megfelelõen mesterképzések terén is elõrelépünk, bevezetjük a mûszaki menedzser mester szakot, jellemzõen vállalatirányítás, minõségirányítás és gépüzemfenntartás ismeretkörökkel.
– Humánerõforrás oldalról megfelelünk, a tudományos fokozattal rendelkezõ és nem rendelkezõ oktatóink aránya jó. Sajnos, doktori képzésünk nincs, így saját nevelésû oktatókban nem gondolkodhatunk, de annak érdekében, hogy humánerõforrásunk hosszú távon is stabil lehessen, egy nagyon tudatos HR programot indítottunk.
– A Lego versenyek különleges színfoltjai a fõiskola életének. Mi volt a céljuk ezzel?
– A mûszaki pályára orientálást nem lehet elég korán kezdeni. Ma már nem elég a tizenegy-tizenkettedik osztályosokat elérni. A Lego megtestesíti a mechatronikát, megtalálható minden benne, amit ez a szó lefed: mechanika, elektronika, informatika. Segítségével minden olyan csírát képesek vagyunk elültetni már egy általános iskolás gyerekben is, amelyek meghatározhatják késõbbi irányultságát. A cél az, hogy minél több gyerek kedvet kapjon a mûszaki, mérnöki szakmához, a természettudományhoz. Persze személy szerint annak örülnék a legjobban, hogy ha eljön az ideje, ezek a fiatalok minél nagyobb számban az Edutuson folytatnák tanulmányaikat, de ha máshol lesznek mérnökök, azt sem bánom.
A Lego rendezvényekben, mind a támogatást, mind a lebonyolítást illetõen nagy segítséget kapunk a debreceni NI-tõl, a Nation Instrumentstõl. Térben talán õk a legtávolabbi hazai stratégiai partnereink, és ha már õket említjük, akkor a sort folytatnunk kell felsõoktatási stratégiai partnereinkkel: a gyõri Széchenyi István Egyetemmel, a veszprémi Pannon Egyetemmel valamint a Bay Zoltán Intézettel.
– Ma az a Edutus Fõiskola vezérigazgatója, milyen szakmai út vezetett idáig?
– Okleveles gépészmérnökként végeztem a BME Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszékén. Fõ oktatási és kutatási területem a finommechanika, mûszertechnika ill. a szenzorok és aktuátorok, azon belül is a vezetõvé tett elasztomerek alkalmazása. Az egyetemei évek mellet fejlesztõmérnökként dolgoztam, késõbb a Dunaújvárosi Fõiskola mûszaki intézetének voltam az igazgatója, a korszerû oktatási, kutatási laborrendszer megteremtõje. 2012 óta vagyok az Edutus Fõiskola alkalmazottja, ahol elõször az oktatási tevékenységen túl a mûszaki intézet vezetõje, késõbb a fõiskola koordinációs igazgatója, míg jelenleg az Edutus fõiskola fenntartója vagyok. Több nagy hazai kutatási pályázat, projekt résztvevõje/vezetõjeként a fõiskola stabilitásának fenntartása és stratégiai irányítása a feladatom.
– Az Edutus Fõiskola képzési kínálata folyamatosan változik, bõvül. Tekintsük át, milyen lehetõségeket nyújtanak!
– Három képzési helyszínen – Tatabányán, Budapesten és a határon túl, Székelyudvarhelyen kínáljuk oktatási szolgáltatásainkat. A székhelyünkön, Tatabányán az idei tanévtõl mindkét – gazdasági és mûszaki –
szakterületre jelentkezhetnek a hallgatók. Alapképzéseink között megtalálható a gazdálkodás-menedzsment, a kereskedelem-marketing, a nemzetközi gazdálkodás, a turizmus-vendéglátás, illetve a mûszaki menedzser és a mechatronikai mérnök szak. Mesterképzésben jelenleg a marketing menedzser szak érhetõ el. A fõvárosban – a mûszaki vonal kivételével – ugyanezt kínáljuk, erdélyi intézményünk pedig a kereskedelem-marketing alapszakkal segíti az ott élõ magyar fiatalok felsõszintû oktatását.
– Fontos szót ejtenünk felsõoktatási szakképzéseinkrõl is. Ezek a kétéves kurzusok, olyan gyakorlati és elméleti mûszaki ismereteket adnak, amellyel a végzett hallgató képes megfelelni a munkaerõpiac igényeinek. A tanulmányok folytathatók, beszámítjuk az addig tanultakat.
– A képzések iránti kereslet sokat változott az elmúlt idõszakban. Ma a kereskedelem-marketing speciális területe, az online-marketing a vonzó, és nagy az érdeklõdés az új szak, a turizmus-vendéglátás iránt is. Jó döntés volt a vezetés részérõl a Harsányi János Fõiskola befogadása, a turizmus-vendéglátás szak integrálása. Magunkkal hoztuk addig elért eredményeinket is, aminek köszönhetõen ma egyetlen magyarországi felsõoktatási intézményként, tagjai vagyunk a turizmus világszervezetének, a UNWTO-nak. Ez számos elõnnyel jár. Közvetlen hozzáférésünk van például – tanárnak, diáknak egyaránt – a világszervezet által közzétett valamennyi publikációhoz. A terveink között szerepel, hogy a turizmus-vendéglátás szakunkat nemzetközi akkreditációnak vessük alá, így ennek a szervezetnek a pecsétjével megerõsített diplomát adhatunk ki. Ez lépéselõnyt fog jelenteni mind a hallgatóinknak, mind intézményünknek. Ezt a nemzetközi megmérettetést a többi szak esetében is célul tûztük ki.
– Azt tartják, jó diákanyagból könnyû egyetemmé válni. Mi a helyzet az Edutuson? Van elegendõ, jól felkészült hallgató?
– A jelentkezõk létszáma sok tényezõtõl függ: éppen hányan érettségiztek, hányan kívánnak továbbtanulni a már dolgozók közül, és persze az sem mindegy, éppen milyen pontszámmal lehet bejutni a felsõoktatási intézményekbe. Meghatározó a felsõoktatási rangsor is. Ezt az elsõhelyes jelentkezések alapján állítják össze, ez nem kedvez a magánintézményeknek, melyeket a hallgatók jellemzõen másodikként jelölnek meg. Az elsõ helyre értelemszerûen az államilag finanszírozott képzések kerülnek, miután magánintézményként alapszakokra nem kaphatunk ilyen képzési helyeket. Nem azonos feltételek mellett versenyzünk tehát. Magánfõiskoláknál azt is nagy eredmények tartom, ha már vannak elsõhelyes megjelölések. Nálunk vannak, de ezek mennyisége nem vethetõ össze az állami felsõoktatás számaival.
– Éppen ezért a hallgatók toborzására minden lehetõséget igyekszünk megragadni: nyílt napokat szervezünk, látogatjuk a középiskolákat, részt veszünk a felsõoktatás évenkénti seregszemléjén, az Educatio kiállításon. Az ilyen alkalmakra bevonjuk a már nálunk tanuló diákokat is, hogy õk mondhassák el jövõbeli diáktársaiknak, miért is jó itt tanulni.
– Mit szoktak erre a kérdésre válaszolni? Miért jó, ha valaki az Edutus Fõiskolát választja?
– „Edutus – az Emberközpontú iskola” – ez a szlogenünk. Hisszük, egy fõiskolán nem csak az lehet értékmérõ, hányadik helyen áll a rangsorban, az is számít, milyen hozzáadott értéket ad a diáknak. Kis intézmény vagyunk, és ennek vannak elõnyei. A diákjaink szeretik, hogy név szerint ismerjük õket, tudunk a problémáikról, és törõdünk is azok megoldásával. Erre egy nagy állami intézményben nincs lehetõség. Sokkal több kompetenciát fejlesztünk, szakmai gyakorlatra, olyan helyre tudjuk irányítani a hallgatóinkat, ahol képességeikkel, habitusukkal biztosan helyt tudnak állni. Az is különleges nálunk – a turizmus-vendéglátás szakon egyedülálló az országban –, hogy a szakmai gyakorlatuk ténylegesen 6 hónap. Ez alatt már van esély beilleszkedni, érdemi szakmai munkát végezni. Nem véletlen, hogy a hallgatók kétharmadát a gyakorlati helyén véglegesítik.
– A képezhetõk számát kívánjuk gyarapítani azzal is, hogy segítõ kurzust hozunk létre, hogy azokat, akik már tíz-húsz évvel korábban érettségiztek, felzárkóztassuk. Nem a bekerülés a cél, hanem a bennmaradás.
– A misszióink között ott vannak a határon túl élõ magyarok is. Szeretnénk minél többüket integrálni a hazai felsõoktatásba. Közel van Szlovákia, ott vagyunk Székelyudvarhelyen, egy hosszú távon is mûködõ, egyedülálló modellt dolgoztunk ki – a Collegium Talentum programunkat -, mely példaértékûen segíti a határon túli magyar fiatalok képzését.
– A felsõfokú oktatási intézményekben alapkövetelmény a tudományos munka. Mit tudnak felmutatni?
– Nagyon gazdag szakkollégiumi kínálatunk van, minden szakunkon képesek vagyunk tudományos mûhelyeket szervezni. A teljesség igénye nélkül említeném a HÉLIA szakkollégiumot, melynek keretében a helyi élelmiszerláncokkal kapcsolatos kutatásokat végeztük, vagy például az INNOVORG programot, mely a kkv-k innovációs készségét vizsgálta. A turizmus területén az utazások történetét kutató szakkollégium a világörökségi helyszínné nyilvánítással foglalkozott, ennek legaktuálisabb eleme a római birodalom magyarországi szakaszának, a limesnek a világörökséggé nyilvánítása. Megemlíteném továbbá azt a szakkollégiumot is, amit rektori tevékenységem mellett a turizmus tanszék vezetõjeként irányítok, ez a Kárpát-medence turisztikai adottságait tárja fel azzal a céllal, hogy azt közös turisztikai termékké fejlessze. Ez a munka már a Harsányi János Fõiskolán elkezdõdött, ott az utolsó önálló évünkben megszerveztük a Kárpát-medence turizmusával foglalkozó konferenciát. Nagyon nagy volt az érdeklõdés, sok helyrõl érkeztek oktatók, kutatók, vállalkozások. Ez a kapcsolatrendszer ma is a rendelkezésünkre áll, a programot a stratégiai partnereink (a Magyar Turizmus Zrt., a Magyar Utazási Irodák Szövetsége, és a Nemzetgazdasági Minisztérium Turisztikai-helyettes Államtitkársága, a KKVHÁZ Zrt.) is támogatják.
– A turizmus-vendéglátás képzésünk kapcsán egyre szélesebb partneri körre támaszkodhatunk. Kiváló együttmûködést alakítottunk ki például a rendezvényszervezés terén a tatabányai Agórával, régóta jól mûködõ kapcsolatunk van a Tatai TDM szervezettel, fontos partnerünk Komárom, ahol a világörökségi helyszínné nyilvánítás ennek külön apropót ad, és számítunk Esztergomra is a vallási turizmus, a zarándoklatok szervezése kapcsán. Ezeket a kapcsolatokat jól tudjuk kamatoztatni olyan eseményeinken is, mint például az egyre népszerûbb Nemzetközi Hét.
– Tavaly ünnepelték a Nemzetközi Hét huszadik évfordulóját. Kevés olyan programról hallani, amely ennyi év után is újat tud nyújtani. Mi a sikerük titka?
– A Nemzetközi Hetet minden évben – az Erasmus program keretében – a tavaszi félévben rendezzük meg. Egyhetes idegen nyelvi kurzust hirdetünk, melyre mind a magyar, mind pedig az éppen nálunk tanuló külföldi diákok jelentkezhetnek. A meghívott professzorok, kutatók ugyancsak magukkal hozzák diákjaikat, sõt az utóbbi években azt is tapasztaljuk, hogy egyes intézmények kifejezetten erre a programra szerveznek rá külföldi gyakorlatot. Tavaly több, mint száz diák vett részt ezen az eseményen. Ez egyrészt nagyszerû lehetõség a szaknyelv elsajátításához – szerepel a diák diplomájában, a magyar tanulóknak díjtalan, nem kell utazniuk, mégis nyelvi környezetbe kerülhetnek –, másrészt a közös programok a kapcsolatépítést is segítik. Olyannyira fontosak ezek a kurzusok, hogy a turizmus-vendéglátás szakunkon minimum egy elvégzését kötelezõ is tettük.
– Említette az Erasmus programot. Sok külföldi diák tanul önöknél?
– A méretünkhöz képes nagyon sikeresek vagyunk ebben a programban is. Félévenként 20-25, olykor 30 külföldi diák tanul együtt a magyar hallgatóinkkal. Izgalmas helyekrõl jönnek: Portugália, Spanyolország, Törökország – õk gyakran egy egész tanévet itt töltenek –, de voltak már itt olasz, francia, német tanulók is. Ettõl a tanévtõl kezdve nekik is többet tudunk nyújtani: minden szakon legalább két tantárgyat angol nyelven is meghirdetünk, amit a magyar és az erasmusos diákok egyaránt felvehetnek. A nyelvi képzéseinkben újdonság az orosz kurzus is. Új lendületet kaptak a kereskedelmi, turisztikai kapcsolatok az utóbbi idõkben, így megnövekedett az igény erre is. Az Edutus hallgatói közül pedig évente körülbelül 25-30 diák utazik külföldre az ERASMUS segítségével: részképzésre vagy szakmai gyakorlatra. Az Edutus Fõiskola ez utóbbi szervezésében is kiemelkedõ sikereket ér el, hiszen nagyobb támogatást tudunk biztosítani hallgatóinknak szakmai gyakorlatuk idejére, mint számos állami egyetem.
– Végül – de nem utolsó sorban – beszéljünk kicsit a friss rektori kinevezésérõl, eddigi szakmai pályafutásáról is!
– Több, mint harminc éve foglalkozom turisztikai felsõoktatással. Az elsõ turizmussal kapcsolatos szakirányú képzés beindítója, közremûködõje, majd vezetõje voltam a Budapesti Közgazdasági Tudományegyetemen, ahol sok-sok évet töltöttem. Késõbb szinte valamennyi egyetemen, fõiskolán alapítója voltam az éppen induló turisztikai tanszéknek: Veszprémi Egyetem, Kodolányi Fõiskola, Harsányi János Fõiskola. Egy rövid – kétéves – kitérõt tettem, a Magyar Turizmus Zrt.-nél létrehoztam, majd vezettem a kutatásfejlesztési igazgatóságot. Az, hogy országos szinten szükség van turisztikai kutatásokra, akkor fogalmazódott meg elsõként az irányítókban. Erre büszke vagyok, és nagyon élveztem a feladatot.
– A Harsányi János Fõiskolán fõigazgató-helyettes, majd rektor helyettesként dolgoztam, és a nemzetközi kapcsolatokért voltam felelõs. A két intézmény egyesülését követõen, 2013 óta megbízott rektorként, ugyancsak a nemzetközi és tudományos feladatokért felelek. A rektori kinevezésemet a napokban vettem át.
– Számos hazai és nemzetközi szakmai szervezetnek tagja vagyok. A korában említet UNWTO-nak meghívott panelszakértõjeként dolgozom, többször jelöltek ennél a szervezetnél az oktatási tevékenységet elismerõ kitüntetésre. Tagja vagyok a Turisztikai Oktatók és Kutatók Nemzetközi Szövetségének, az AIEST-nek, és húsz éve alapítója, 2014-tõl pedig elnöke vagyok a Turisztikai Tanácsadók Szövetségének, a TUTSZ-nak. Akik ma a turisztikában vezetõ szerepet játszanak, szinte valamennyien a tanítványaim voltak. Ez számomra az igazi siker.
Cseh Teréz