Schmidtmayer Richárd, a múzeum igazgató-helyettese, az ásatások vezetõje elmondta, hogy a hagyomány szerint a Szent Balázs templom szentélye a Mária-szobornál található. Az 1990-es évek elején már végeztek kutatásokat, azonban akkor egyetlenegy része sem került napvilágra a templomnak. – Most azonban megtaláltuk, s a lehetõségekhez képest arra törekedtünk, hogy a legtöbbet megtudjuk errõl az épületrõl. Látható, hogy a középkorban két építési periódusa volt: valószínûleg a 15. század elején és végén. Egy gótikus kápolnát kell elképzelni, bár a méretei nem voltak kicsik. Több mint 21 méter hosszú volt, s a második periódusban épült hozzá egy torony.
Az épület köré nem temetkeztek, csak kápolnának használták. Valószínûleg azzal a Szûz Mária kápolnával lehet azonos, amirõl a 15. század közepérõl vannak adataink. Ez egyébként szintén a piactéren állt. Ezt a kápolnát a 15 éves háború után, az 1600-as évek elején beköltözõ, Tata városát újjáalapító református hívek használták. Az õ beavatkozásaikat nem tudtuk megfigyelni, mivel a 17. század végén a katolikusok visszaszerezték az épületet, s használatuk során olyan mûveleteket végeztek, melyek következtében nem lehet ezt azonosítani – ismertette a vezetõ régész. Késõbb átalakították az épületet, kibõvítették a sekrestyét, s építettek egy kriptát is, ahova az elõkelõ tataiak temetkeztek.
A Szent Balázs templomot akkor bontották el, amikor a kéttornyú templom – a mai Szent Kereszt – már misézésre alkalmas állapotban volt. Mostanra csak az alapozás nyomát lehetett megtalálni. Leginkább az elbontás idõszakából származó leletanyagokat találták meg a régészek. Ezeket majd a nagyközönség számára is bemutatják, a feldolgozásuk, restaurálásuk megkezdõdött.
A régészeti emlékeket néhány hét múlva egy bejárás során nézheti meg a nagyközönség. Ennek idõpontjáról a város honlapján tájékozódhatnak az érdeklõdõk.
Forrás: tata.hu