Lehár Ferenc 1870. április 30-án Komáromban született, s bár élete nagy részét Ausztriában élte le, mindig magyar állampolgár maradt. 1880-tól Budapesten, a Nemzeti Zenedében tanult, majd a prágai konzervatóriumba is járt, ekkoriban igen szerény körülmények között élt. 1902-ben Bécsben telepedett le, itteni hírnevét egy keringõ alapozta meg. Még abban az évben bemutatták elsõ operettjét, a Bécsi asszonyokat. A drótostótot már sorozatban százszor játszotta a pesti Magyar Színház, majd 1905-ben színre került legnépszerûbb alkotása, A víg özvegy. A premier kis híján kudarcba fulladt, mert a bemutatóra alig költöttek, alig próbáltak, a közönség pedig nem értékelte a hagyományos bécsi stílustól elütõ mûvet. A Víg özvegy mégis világsikert aratott, New Yorkban 416 alkalommal játszották.
Lehár összesen 31 operettet írt, a legtöbbnek Bécsben volt a premierje, de valamennyit rövid idõn belül Budapesten is mûsorra tûzték. Világsikert aratott a Luxemburg grófja, a Cigányszerelem és A mosoly országa címû darabja, gyakran játsszák A három grácia, A cárevics, a Paganini, a Friderika és a Giuditta címû mûveit is. 1926 és 1938 között Berlinben, majd ismét Ausztriában, Bad Ischlben lakott. 1945 után Zürichbe költözött, s csak halála elõtt tért vissza Ausztriába. 1948. október 24-én halt meg Bad Ischlben, egykori villája ma múzeum, és a helyi színház is a nevét viseli.