1911-ben Komáromban alakult kulturális társaságként. Fõként Jókai Mór emlékének ápolásával foglalkozott. Az állam fordulat után már 1919 õszén felújította tevékenységét. Kultúrháza, múzeuma, könyvtára, szépmûvészeti osztálya volt, s igen sok elõadást és kulturális akciót rendezett. Vezetésében keresztény-nemzeti szellem uralkodott. A két világháború között Szijj Ferenc volt az elnöke, s vezetõi közé tartoztak: Alapy Gyula, Erdélyi Pál, Hajdú Lukács, Fülöp Zsigmond, Szombathy Viktor, Baranyay József, Borka Géza, Gaál Gyula. 1937-ben közadakozásból felállította Jókai szobrát, Berecz Gyula komáromi mûvész alkotását (1937).
Tevékenysége a 30-as évek végén kibõvült, a következõ szakosztályai voltak: múzeumi, irodalmi, közmûvelõdési, képzõmûvészeti, zenemûvészeti, könyvtári. Legnagyobb országos rendezvénye az 1925. évi Jókai-emlékünnepély volt. Ebbõl az alkalomból adták ki a Jókai Emlékkönyvet (szerk. Alapy Gyula és Fülöp Zsigmond, 1925). Az egyesület tevékenysége 1939 és 1944 között élénk volt, az 1945 utáni jogfosztás idején viszont beszüntették. Elnöke: Beöthy Zsolt (1911), Szijj Ferenc (1922).
Az egyesület öt évtizedes kihagyás után 2000-ben, Jókai Mór születésének 175. évfordulóján alakult újjá. Szobrokat és emlékjeleket állítottak. Emléktáblát kapott a komáromi születésû Szinnyei József bibliográfus, a Klapka-indulót komponáló Egressy Béni, Damjanich János honvédtábornok, Kossuth Lajos, Alapy Gyula, és Szent István király is, valamint emlékmûvet az aradi vértanúk.
JUDr. Keszegh Margit egyesületi elnök így nyilatkozott terveikrõl: „190 évvel ezelõtt városunkban született Jókai Mór, ezért úgy döntöttünk, hogy 2015-öt Jókai Emlékévnek nyilvánítjuk. A többi között a helyi Jókai-emlékeket és a Jókai-sírokat is szeretnénk felújíttatni, ami az anyagiak függvénye. Továbbá idén sem mondunk le az immár hagyományosnak számító, sokakat vonzó rendezvényeinkrõl, így a nagyszabású Szent István napi ünnepségrõl és a gyermekek körében közkedvelt magyar népmese napjának szeptember 30-i színvonalas megtartásáról. Tehát idén sem tétlenkedhetünk, miközben szoros együttmûködést folytatunk a Csemadokkal, a Széchenyi PT-vel, a magyar gimnáziumi „Öregdiák Körrel“, a Teátrum Társulással és az Atelier Társasággal. Az egyesület újraalakulását kitartóan szorgalmazó Szénássy tanár úr 2011. november 28-án bekövetkezett halála után is igyekszünk az egyesület nevéhez méltóképpen tevékenykedni. Ötletekbõl, tervekbõl továbbra sem szenvedünk hiányt. Ha mindazokat sikerül is megvalósítanunk, akkor páratlanul tartalmas jubileumi évet könyvelhetünk majd el.”