Német Zsolt kifejtette, a két ország között határátkelõhelyek létesülnek, hidak épülnek, energetikai együttmûködés alakul ki, tehát „ígéretesen fejlõdnek a magyar-szlovák kapcsolatok”. „Lassan eljön az ideje, hogy a megoldásra váró nehéz kérdéseket is felvessük, az állampolgárság kérdése, a magyar nyelv megfelelõ jogaiba való helyezése, a magyar oktatás helyzetének megoldása és a Benes-dekrétumok kérdésének megvitatása” – jelentette ki Németh Zsolt.
A politikus rámutatott, a magyar alaptörvény „kötelez bennünket arra, hogy a felvidéki magyarságról való gondoskodás a mindennapi életünk része legyen”.
Németh Zsolt köszöntõjét Lukács evangéliumából származó idézettel zárta, mely szerint „Jézus azt mondta, amit fülbe súgva mondotok a belsõ szobákban, azt a háztetõkrõl fogják hirdetni”. A politikus utalt a közelmúltban nyilvánosságra került titkosszolgálati és diplomáciai iratokra, és úgy vélte, ez figyelmeztetés lehet mindazoknak, akik azt gondolják, „hogy meg lehet spórolni a bûnök megvallását. Nekünk pedig legyen bátorítás, fejezzük ki az igazságról vallott nézeteinket minden úton és módon” – fogalmazott.
Lucza Sára, Hetény MKP-s polgármestere emlékezetett arra, hogy településrõl 48 magyar családot telepítettek át Magyarországra, sokan Mórra kerültek, illetve 64 családot Csehországba, az elûzött németek helyére deportáltak. „A kitelepítéshez és jogfosztáshoz vezetõ Benes-dekrétumok Európa jogi szégyenfoltjai akkor is, ha ezt Csehország és Szlovákia nem hajlandó elfogadni” – jelentette ki Túri Bálint, Komárom alpolgármestere, aki szerint eltörlésük a nagypolitika felelõssége, míg a helyi közösségeké az emlékezés. Hozzátette, az Országgyûlés 2012-ben dr. Molnár Atilla polgármester kezdeményezésére nyilvánította a Felvidékrõl kitelepítettek emléknapjává április 12-ét, az elsõ szervezett szállítmányok indulásának idõpontját.
Az emléktáblát a Kecskés László Társaság és Komárom önkormányzata állította. Kecskés László helytörténész volt a Klapka György Múzeum megalapítója, Révkomáromból telepítették Komáromba.
Hetény (Chotín) Komáromtól 10 kilométerre északkeletre fekszik a mátyusföldi síkságon. A településen 1400 ember él, 95 százalékuk magyar anyanyelvû. A faluban magyar nyelvû óvoda és általános iskola mûködik. Református temploma 1729-ben épült, mai alakját 1912-ben nyerte el.
Az 1945 májusa és októbere között hatályba léptetett Benes-dekrétumok a magyar és német lakosságon torolták meg Csehszlovákia széthullását, a nem-szláv népességet megfosztották állampolgárságától, vagyonától és állásától. Közel 170 ezer magyar hagyta el az állam területét, javait kényszerûen hátrahagyva.
A törvényeket mind a rendszerváltás utáni Csehszlovákia, mind a szétváló cseh és szlovák állam – egyes rendeletek kivételével – megõrizte jogrendjében, s 2007-ben az utódállamok még azt is elérték, hogy azok az Európai Unió lisszaboni szerzõdésének keretein belül is hatályban maradhassanak.
Forrás: MTI