Színháztörténeti pillanatok a tatabányai Jászai Mari Színházban

– Mikor fogant meg az önálló társulat gondolata, és miért épp most sikerült az megvalósítani?
– Az elsõ, és legfontosabb lépés dr. Éless Béla nevéhez fûzõdik, aki létrehozta 25 évvel ezelõtt Tatabánya elsõ hivatalos, államilag támogatott színházát. Az önálló társulat létrehozásának gondolata már ekkor megfogant, de ennek feltételei korántsem voltak adottak. A fejlõdés elengedhetetlen kelléke volt magának az épületnek a felújítása, átalakítása. Az építkezés elsõ szakasza 2008-ban, Zubornyák Zoltán vezetésének idején indult, és gyakorlatilag most zárult. A rekonstrukciónak köszönhetõen a Jászai Mari Színház, Népház ma már egy gyönyörûen megújult, patinás, ám mégis modern épületben mûködhet, ahol minden technikai feltétel adott egy színház mûködéséhez.
– A 2011 óta elvégzett munka eredményeként mára érzékelhetõen megnõtt mind az elõadásaink száma, mind pedig a látogatóké. A tatabányaiak magukénak érzik a színházukat. Meggyõzõdésem, hogy a huszonöt éves múlt és az eddig elvégzett szakmai munka együtt hozta meg azt a bizalmat, melynek eredményeként létrejöhetett a tízfõs – immáron alkalmazotti státusztan lévõ – társulat. Kiváló mûvészeket sikerült megnyernünk, közülük többen 2011-tõl, vagy még régebb óta dolgoznak itt, de vannak olyan kollégák is, akik maguk kerestek meg bennünket, hogy szeretnének ebben a társulatban dolgozni.

– A Jászai Mari Színház, Népház eddigi történetében talán a legizgalmasabb évadra készülhetünk: új társulat, új darabok. Mi volt a koncepció?
– Igazi kihívás elõtt állunk, hiszen most már arra is nagy figyelmet kell fordítanunk, hogy olyan darabot találjunk, amelyek erre a társulatra szabhatók, illetve amelyekben igazán megmutathatják magukat a színészeink. Úgy vélem a repertoárunk bõven ad erre lehetõséget. Kilenc gyerekelõadásunk lesz – ez még országos viszonylatban is figyelemre méltó teljesítmény -, és hat felnõtt darabot viszünk színpadra. Ezek közül öt nagyszínpadi elõadás lesz, egyet pedig stúdió színpadra terveztünk.

– Vegyük sorra a felnõtt darabokat! Mi került a repertoárba?
– A stúdió színpadon mutattuk be szeptember végén A tribádok éjszakája címû drámát. Per Orlov Enquist elõdjét, honfitársát, a leghíresebb és talán legellentmondásosabb svéd írót, August Strindberget választotta darabja hõsének. Strindberg és a felesége válófélben vannak, és épp egy új színdarabot próbálnak, azaz próbálnak próbálni, de házasságuk drámája az erõsebb. A fõszereplõ feleség oldalán megjelenik a harmadik szereplõ is: a barátnõ. Ez egy ritkán játszott kamaradarab, de mindenképpen különleges elõadás.
– A nagyszínpadon az évad elsõ elõadása a Padlás volt. Évek óta az egyik legsikeresebb magyar darab, sokan láthatták már. Nálunk azonban nem az õsverzió került bemutatásra, egy teljesen más zenei élményt nyújtottunk: a Miskolci Színház zenekara ugyanis teljesen újrahangszerelte a darabot, és a jól ismert dallamok ennek köszönhetõen egy teljesen új feldolgozásban szólaltak meg. További érdekesség, hogy a Padlást gyerekdarabként is játsszuk, illetve, hogy úgynevezett akadálymentes elõadások is lesznek. Ezzel a siketeknek, a nagyothallóknak és a gyengén látóknak nyújtunk egy különleges élményt. Ilyen alkalommal egyrészt jeltolmáccsal dolgozunk, illetve fülhallgatón keresztül narrációval, másrészt a zenei élményt is fokozni tudjuk: egy luftballon segítségével, ami rezgés formájában képes átadni a zenét. További segítséget jelent az állítható nézõtér, illetve az, hogy ez alatt egy úgynevezett hangszekrény található, így a színházlátogatók a talpukon keresztül is érezhetik a zenei rezgéseket.
– 450 éve született William Shakespeare, elõtte tisztelgünk – a Shakespeare-
év jegyében – a Vízkereszt, vagy amit akartok címû darabjával. Hargitai Iván rendezésében egy izgalmas, „zsíros” vígjátékot láthatunk, ahol semmi sem olyan egyszerû, mint aminek elsõre látszik. Már-már börleszkbe hajló komédia. Érdekes, hálás, szórakoztató darab.
– Feydeau „Hülyéje” egy igazi, jó értelemben vett bohózat, mely a hitvesi hûségrõl szól. Hamvai Kornél bravúros fordítása segítségével, a Tatabányán dolgozó színészek színe-javával és Göttinger Pál rendezõvel felszerelkezve zuhanunk bele orral elõre ebbe az elképesztõ felfordulásba – és próbálunk meg kikecmeregni belõle.
– Csehov színjátékát, a Sirályt, a Jászai Mari Színház színpadán az fogja különlegessé tenni, hogy rendezõje, Rába Roland Tatabánya szülöttje, és az õ felfogásában, saját helyi élményeit is beleszõve láthatjuk a darabot.
– Az év végén mutatjuk be Hadar Galron Mikve címû színmûvét. A mikve rituális fürdõ, ahol az ortodox zsidó nõk megmerítkeznek, és ezáltal megtisztulva térnek vissza otthonukba. Bepillantást nyerhetünk tehát egy ilyen fürdõ életébe, abba, hogy a hölgyek vajon mit tudnak kezdeni ezzel a lehetõséggel.

– 25 éves a Jászai Mari Színház. Hogyan készülnek a jeles évfordulóra?
– Nagyon sokféle módon megünnepeljük a negyedszázados fennállásunkat: díszelõadás, kiadvány, riportsorozat a társulat tagjairól. Nyílt napok – felolvasó színház, nagy szabadtéri dzsembori, de errõl most még nem szeretnék többet elárulni. Ne rontsuk el a születésnapi meglepetést!

Cseh Teréz