A brigetiói légiótábor mellett hatalmas kiterjedésû katonaváros, közelében pedig hasonló méretû polgárváros volt, a Római Birodalom területén mindössze tucatnyi hasonló szerkezetû település létezett.
„Az egykori Pannónia tartomány magyarországi területén Aquincum, tõlünk nyugatabbra Vindobona (Bécs), illetve Petronell-Carnuntum római kori településszerkezete és jelentõsége hasonlítható Brigetióhoz. Amiben viszont Brigetio eltér akár Bécs, akár Budapest 18. század óta szisztematikusan kutatott római kori elõdjétõl, hogy itt viszonylag késõn, az 1920-as évek végén kezdõdtek a feltárások. Másrészt az ókori településrendszer jelentõs része beépítetlen maradt, összefüggõ, jórészt érintetlenül megõrzõdött épületek rejtõznek a felszín alatt a légiótábor, a katonaváros és a polgárváros régészeti védettséget élvezõ területén” – vázolta a lelõhely jelentõségét a polgárváros területén folyó ásatásokat 1992 óta irányító Borhy László.
„Korábban a légiótábor szerkezete vált ismertté, az elmúlt 23 ásatási szezonban pedig egyre jobban megismertük a polgárváros struktúráját, gazdagon díszített lakóépületeit és utcahálózatát. A használati tárgyak mellett birodalmi szinten is kiemelkedõ jelentõségû mûvészeti alkotásokat – falfestményeket, kõ- és bronzszobrokat tártunk fel” – fogalmazott a régész, aki szerint azonban a közel egy évszázada folyó ásatások együttvéve sem hoztak a felszínre akkora területû, egybefüggõ, sûrûn beépített városrészt, mint a 2014 nyarán-õszén, a gátépítést megelõzõen végzett feltárások.
A több mint egyhektáros területen az ásatások elsõ napjától kezdve újabb és újabb épületmaradványokat, fûtõcsatornákat, az épületek padlóját alátámasztó oszlopokat tártak fel. A leletek közül kiemelkednek a táborban állomásozó légiók pecsétjeivel bélyegzett téglák és tetõcserepek, amelyekbõl több százat találtak.
Bronz pénzérmék, ékszerek és használati tárgyak mellett üveg- és kerámiaedények töredékei kerültek elõ. Rengeteg a színes falfestménytöredék, ami az akadémikus szerint elõrevetíti, hogy a Brigetio területérõl ismert magas mûvészi színvonalú, mitológiai jeleneteket ábrázoló freskókhoz hasonló alkotásokra számíthatnak a lelõhelyen. A legnagyobb szenzáció egy hatalmas, legalább 800 négyzetméteres fürdõkomplexum felfedezése. „Brigetio területérõl eddig egyáltalán nem ismertünk fürdõépületet” – jegyezte meg Borhy László.
Jó állapotban maradt fenn az épület alapozása, helyenként nagy, összefüggõ felületeken megmaradt a padlózat is. A díszes freskókkal ékesített fürdõkomplexum padlófûtéssel volt ellátva, a megemelt padlószintet alátámasztó úgynevezett hypocaustum-oszlopokból több mint 150 került elõ. „Ilyen nagy mennyiségû és jó megtartású oszloppal ellátott padlófûtés rendszert Magyarországon utoljára a 18. század végén, az aquincumi nagy közfürdõben tártak fel”- magyarázta Borhy László.
A fürdõ helyiségei közül a 100 négyzetméteres caldariumot sikerült azonosítani, amely eredetileg forró vizes medencével volt ellátva és megtalálták a fûtést szolgáltató tüzelõteret is. A fürdõ több helyen alá volt csatornázva, a csatornarendszer egy része eredeti állapotában fut végig a fûtõtér alatt. A lelõhelynek eddig csupán 10 százalékát sikerült feltárni.
„Az elõkerült leletek kiemelkedõ fontosságára való tekintettel, a beruházó, a kivitelezõ, a feltárást végzõ intézmények és az örökségvédelmi szervek példamutató együttmûködésének köszönhetõen lehetõség nyílt a gát nyomvonalának módosítására. Így megmaradhat a lelõhely, folytatódhatnak az ásatások” – hangsúlyozta Borhy László, aki szerint egy több ezer négyzetméteres szabadtéri, „élõ” régészeti park jöhetne létre, olyan, ahol az érdeklõdõk a már feltárt épületek mellett a folyamatban lévõ ásatásokat is megfigyelhetik. A leleteket október 29-én, 14 órától nyílt nap keretében mutatják be az érdeklõdõknek.
Forrás: MTI