A 2012-ben megindult munkálatok során lebontották a régi gátakat és zsilipeket, így az egykor három tóból és egy hordaléklerakó területbõl álló vizes élõhelyet új, természetvédelmi szempontból megfelelõ mûtárgyak építésével állították helyre. Ezeket a mûtárgyakat a tájba illeszkedõ, a folyóvízi fajok életkörülményeit figyelembe véve alakították ki. A tórendszer feletti és alatti mederszakasz átjárhatóságát (vízi állatfajok, pl. a kövi rák számára) a tavakkal párhuzamosan kiépített megkerülõ csatorna biztosítja, amely hazánkban különleges megoldásnak számít.
A tavak alapvetõ szerepe az volt, hogy nagyobb csapadékok idején lehetõvé tegyék a patakon lezúduló víznek még az erdõben történõ visszatartását, így védjék a környék településeit az árvíz okozta károktól, de az egykori, közeli csemetekert vízellátását is ezek a tavak biztosították. Azonban a vízfolyáson az elmúlt évek nagy árhullámai a tórendszer létesítményeit, a zsilipeket és gátakat annyira megrongálták, hogy sem tározó funkcióját nem tölthette be, sem a halak és védett kétéltû fajok számára nem nyújthatott tovább élõhelyet, a tavak ugyanis kiszáradtak.
A rekonstrukciót követõen a tórendszer képes megtartani a Malom-patak vizét, így az felhõszakadás esetén nem veszélyezteti Pilismarótot. A megújult Miklós-deák völgyi tavak most már különleges élõvilággal, az élõvilágot bemutató hat információs táblával, és padokkal várja a látogatókat. A Pilisi Parkerdõ Zrt. 2013-14-ben 200 millió forintos összköltségvetésû turistaház-felújítási programmal, a területén áthaladó 113 kilométeres Országos Kéktúra útvonalának felújításával, a Rám-szakadék Tanösvény létesítésével, és még számos fejlesztéssel igyekszik a Pilisbe csábítani a turistákat. Mindeközben õshonos facsemetéket ültetnek, a különleges bennszülött védett növények élõhelyét rehabilitálják, a védett sziklafalakat biztonságossá teszik, és az erdei kistavakat is megtisztítják a hordaléktól.
Forrás: allatportal.hu