Egy jövõkép elemei: új Duna-híd, ipari park, geotermikus energia, Csillag-erõd, gátrendszer

– Hogyan tudták elérni, hogy a rengeteg beruházás ne borítsa fel a költségvetést?
– Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a pályázatból finanszírozható és a saját erõs elképzeléseinket összehangoljuk. 30-35 milliárd forintnyi fejlesztés valósul meg városunkban 2-3 éven belül, ennek jelentõs része – szerencsére – kormányzati finanszírozású. Uniós és hazai forrásokra támaszkodhatunk, és természetesen a saját költségvetésünkben is egy jelentõs összeget – 400 M forintot – különítettünk el ilyen irányú céljainkra. Az idei költségvetésünk félmilliárddal szerényebb ugyan a tavalyinál, de a lényeg nem a fõösszeg, hanem az, hogy idén is stabil, kiegyensúlyozott és kiszámítható gazdálkodásra törekszünk, hasonlóan a korábbiakhoz.

– A saját erõs beruházások fókuszát milyen területek képezik?
– Idén elsõsorban a közintézményeink – óvodák, iskolák, bölcsõdék – jobb megközelíthetõségét tûztük ki célul. Emellett – az elmúlt két év gyakorlatának megfelelõen – idén is elõre meghirdetett lakossági bejárások során mérjük fel az igényeket. A mûszaki osztályvezetõvel, a városgondnokság és a közterület felügyelet vezetõjével közösen kivonulunk az adott területre, és a lakossággal együtt végig járjuk azt. A helyszínen tekintjük meg a problémákat, hallgatjuk meg a javaslatokat. Sok jó felvetés születik így, melyek eredményeként biztosak lehetünk abban, hogy a rendelkezésünkre álló keretbõl – ami azért nem kevés, tavaly például 1 Mrd forintot fordítottunk felújításra – azt valósítjuk meg, amit az ott élõk leginkább preferálnak. Jók a visszajelzések, a lakosság értékeli a törekvéseinket.

– Vegyük sorra a nagyobb beruházásokat!
– Komárom rendelkezik egy termálvíz-forrással, ám jelenleg a meleg víz egyenesen a Dunába ömlik. Ezen segít a geotermikus energia hasznosítását célozó programunk. A termálvizet bekötjük a fûtési rendszerünkbe, így alkalmassá válik a Csillag városrészben a lakótelep és a közintézmények fûtésére, valamint táplálja a gyógyfürdõnket. Ez egy 1,1 Mrd forintos, pályázatból finanszírozott beruházás, melyhez fél milliárdot állami forrásból nyertünk. A fejlesztésnek köszönhetõen egy új termál kúttal is gyarapodni fogunk, ami elsõsorban a fürdõ mûködését stabilizálja, lehetõvé téve, hogy komolyabb lépéseket tegyünk a gyógyturizmus irányába.
– Foglalkoztatási szempontból ipari parkunk meghatározó szerepet tölt be városunk életében, több ezer család megélhetését biztosítják az itt mûködõ vállalkozások. Növekszik az érdeklõdés, az üresen álló csarnokok mellett mind többen keresik a zöldterületeket. Egyértelmû tehát, hogy ebbe az irányba is érdemes fejlesztenünk. Egy 40 hektáros terület tulajdonjogával rendelkezünk, és itt a teljes infrastruktúra kiépítéséhez nyertünk forrásokat egy határon átnyúló európai uniós pályázatnak köszönhetõen. A támogatási intenzitás 95%, azaz a 600 M forintos összköltséghez mindössze 30 M forintot kell önerõbõl biztosítanunk.
– Mindannyiunk egészségét szolgálja majd a komáromi Selye János Kórház építészeti átalakítását és a legkorszerûbb digitális technikai eszközökkel való felszerelését szolgáló, 1,1 Mrd forint értékû fejlesztésünk. Az év elsõ felében pedig lezárhatunk egy 300 M forintos beruházást: átadásra kerül a rekultivált koppánymonostori hulladéklerakó.

– Három kiemelt kormányzati beruházás is folyamatban van, hol tartanak ezek?
– Az új Duna-híd, mely közvetlenül érinti ipari parkunkat – mind a munkahelyteremtés, mind pedig az idegenforgalom szempontjából mérföldkõnek számít a város életében, a következõ évszázad meghatározó beruházása lesz Komáromban. A szlovák és a magyar társszervek folyamatos egyeztetésével március végéig elkészülnek a megvalósíthatósági tervek, az idei év végéig pedig a kivitelezési tervek. A beruházás várhatóan 2015 végén, 2016 elején elindulhat, és 2017 második felében, vagy 2018 elsõ felében kerülhet sor az átadásra.
– A tavalyi árvíz után nem csoda, ha kiemelt figyelem kíséri – mind a kormányzat, mind pedig az itt élõk részérõl – a Komárom és Almásfüzítõ térségében folyamatban lévõ dunai gátrendszer kialakítását. Február végén megtörtént az alapkõletétel, a munkálatok megkezdõdtek.
– A harmadik, s talán az egyik leglátványosabb kormányzati beruházás a Csillag Erõd kulturális célú hasznosítását célozza. A Szépmûvészeti Múzeum szoborpark gyûjteményének, illetve a szoborpark gyûjtemény másolatának raktárbázisa lesz ez a szép épület. Mondhatni, hogy az Európai Unióban egyedülállló gyûjtemény kap itt helyet, mely meghatározó lesz a helyi idegenforgalom jövõjét illetõen. A projekt elõkészítése már a finisben van, várhatóan októbertõl elindulhatnak a munkálatok. Ha ez az impozáns épület megújul, Komárom valóban az „Erõdök városává” válhat.

Cseh Teréz