A rendszer leglényegesebb eleme, hogy a telepen új rendszerben lehet áramot vételezni, amiért elõre fizetni kell. Ezen túl kályhákat adtak a családoknak, hogy télen tudjanak fûteni.
A helyszínt többször meglátogatta Sólyom László volt köztársasági elnök, a kályhákat pedig a tõle kapott támogatásból vásárolták – tette hozzá az alelnök, aki szerint legalább két emberöltõ kell az ottani helyzet megváltozásához.
Schmidt Csaba (Fidesz) polgármester elmondta: az önkormányzat a Belügyminisztériumtól támogatást kapott huszonkét közmunkás foglalkoztatására, és õk rendbe tették a telepet. Szintén minisztériumi támogatással, 22 millió forintért létrehoznak egy brikettkészítõ üzemet, amelyben mésztelepiek készítenek a városi fahulladékból tüzelõanyagot helyi felhasználásra.
Mezõ Csaba, az E.ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt. igazgatóságának tagja elmondta: Mésztelepen és a hasonló helyzetû Hatostelepen évente csaknem négymillió kilowattóra áramot loptak el, 80 millió forint értékben, ezen túl az állandó üzemzavarok miatt évente 6,5 millió forintot költöttek karbantartásra, hogy a tisztességes felhasználók ellátását biztosítsák.
Mezõ Csaba közölte: az E.ON olyan rendszert épített ki, amelyben elõre kell fizetni az áramért. A teljes beruházás 100 millió forintjába került a cégnek. Azóta a legális bekötések száma ötven százalékkal nõtt és felére csökkent a területen az áramfogyasztás – tette hozzá.
Tatabánya-Mésztelepen az 1900-as évek elején épültek az elsõ házak a kõbánya és a cementgyár dolgozóinak. A hatajtósnak nevezett sorházakban hat család élt együtt, az ingatlan egyik oldalán tüzelõtárolók, a másik végén árnyékszékek voltak. A telepen az 1960-as évek végéig még szinte kivétel nélkül a környezõ gyárak dolgozói laktak, mára azonban a telep marginális élethelyzetû emberek elzárt világává vált.
Forrás: hirado.hu