Másfél milliárd adósságból a 26 legjobban gazdálkodó város közé jutottak
– Mi mindent kellett tenni ahhoz, hogy ezt az óriási fordulatot véghez vigyék?
– Háromféle tényezõ együttes hatása kellett ahhoz, hogy kimászhassunk abból a bajból, amibe Komárom városa a gazdasági válság eredményeként jutott. A legnagyobb eredményeket az adórendszer átalakítása hozta. Mindez természeténél fogva nem tartozott a népszerû intézkedéseink közé, de az itt élõknek is be kellett látniuk, hogy a gazdasági helyzet megváltozott, és a 2002-ben kialakított adószabályokat mindenképpen újra kellett gondolnunk. Egy tízéves adórendszerhez kellett hozzányúlnunk, új adónemeket kellett bevezetnünk, adómértékeket voltunk kénytelenek felülvizsgálni. Mindennek eredményeként stabilizálni tudtuk a város anyagi helyzetét, alkalmazkodni tudtunk az új gazdasági környezethez.
– A város pozícióinak megerõsítéséhez ugyancsak hozzájárultak azok a takarékoskodást célzó intézkedéseink, amelyeket még 2011-ben voltunk kénytelenek meghozni. Keserû döntések voltak ezek is: intézmény-összevonások, létszámleépítések, adható juttatások megvonása, intézménymegszüntetések. Ezek eredményei azonban hamar, már az év második felében jelentkeztek.
– A siker harmadik tényezõje pedig nem más, mint a komáromiak hozzáállása. Az itt élõk ismét megmutatták, hogy ha baj van, képesek összefogni. Az elmúlt idõszakban érezhetõen javult az adómorál, a lakosság, a kisvállalkozások és a multinacionális vállalatok egyaránt nagyobb gondot fordítottak az adók megfizetésére.
– Hogyan érintette a várost a kormányzati finanszírozás átalakítása?
– A korábban említett intézkedéseknek köszönhetõen 2013-ban tiszta lappal indulhattunk, hitel, adósság és hiány nélküli költségvetéssel. Emellett az is nagyon fontos tényezõ, hogy városunk nyertese lett a kormányzati finanszírozás átalakításának, több százmillió forinttal többõl gazdálkodhatunk, mint korábban, annak ellenére, hogy továbbra is vállaltuk iskoláink mûködtetését, sõt minden olyan téren szerepet vállaltunk a finanszírozásban, ahol abban döntési lehetõségünk volt. A költségvetési fõösszegünk közel 5 milliárd forint. A tavalyi állapothoz képest nagy elõrelépést tettünk a tekintetben, hogy az idei terv már olyan tételeket is tartalmazzon, amelyekre tavaly nem tudtunk forrásokat biztosítani. Beruházásokra, fejlesztésekre 2013-ban egymilliárd forintos elkülönített keretet hoztunk létre. Nagy a lemaradásunk ezen a téren, fõleg az infrastrukturális fejlesztések terén, éppen ezért idén elsõként ezekre fókuszálunk. Több éve nem tudtunk már hozzányúlni az úthálózatunkhoz, járdáinkhoz, éppen ezért ez lesz most a fõ csapásirány, hogy a jogos lakossági igényeknek megfeleljünk. Szeretnénk az intézményeinket is megfelelõen mûködtetni, ott is sikerült elkülönítetünk egy pénzalapot, és ami nagyon fontos, hogy folytatni tudjuk a kis- és középvállalkozásaink támogatását is. Erre van egy külön pályázati alapunk, amit a Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal közösen mûködtetünk. Ez két célt szolgál, egyrészt a munkahelyteremtést, másrészt a vállalkozásainknak a segítését egy részben visszatérítendõ, részben pedig vissza nem térítendõ pályázati önerõ biztosításával.
– Ha már a pályázatokat említette, a város is tud élni a lehetõségekkel?
– Nagyon fontosnak tartjuk, hogy településünk részt tudjon venni pályázatokon. Három nagyból kettõt már benyújtottunk, egynél pedig bízunk benne, hogy sikerrel fogunk járni. Az egyik legfontosabbnak a geotermikus energia hasznosítására benyújtott anyagunkat tartjuk, hiszen ma az a helyzet, hogy a termálvizünk nap mint nap megy bele a Dunába, mindenféle hasznosítás nélkül, ugyanakkor a gyógyfürdõnk gázzal fûti a létesítményeit. Az idén lehetõségünk nyílhat beadni az erre vonatkozó pályázatunkat, ez egy több mint egymilliárdos, uniós projekt lesz, aminek eredményeként éves szinten több mint 113 millió forintot spórol majd meg az önkormányzat. Így az önrész, amit ebbe be kell fektetnünk, négy év alatt megtérül. Amennyiben ez megvalósul, úgy a fürdõt, az intézmények jelentõs részét és a lakótelepet is geotermikus energiával tudjuk majd fûteni. A másik tervezett projektünk részben ehhez kapcsolódik: a távhõvezetékek fejlesztése. A félmilliárd forint összköltségû pályázat eredményeként évente további 30 millió forint megtakarítással számolhat majd a város. 2011-ben, amikor a nehéz gazdasági körülmények ellenére az ipari park továbbfejlesztésén dolgoztunk, sokan nem értettek velünk egyet, hiszen azt látták, hogy egyre több cég szünteti be a termelését, és hagyja el az ipari parkot. Az idõ, úgy néz ki, mégis csak igazolni fogja a döntésünket, mert már most is nagyon sok megkeresésünk van a cégek részérõl, akik közül sokan zöldmezõs beruházás után érdeklõdnek. Ráadásul az ipari parkban is egyre kevesebb az üresen álló csarnok. Szerencsére rendelkezünk megfelelõ szabad területtel, aminek a közmûvesítését, infrastrukturális fejlesztését szeretnénk szintén pályázati forrásból megvalósítani, egy körülbelül egymilliárd forintos beruházás keretében.
– A járási hivatal és a járási tankerület kialakítása hogyan érintette a várost?
– Nálunk minden zökkenõmentesen zajlott. A jegyzõasszony lett a járási hivatal vezetõje, és az õ személye garanciát jelentett arra, hogy a változás ne okozzon problémát. Véleményem szerint példaértékû volt, ahogy az átalakulás Komáromban megtörtént. Mi magunk minden segítséget megadtunk mind a járási hivatal munkatársainak, mind pedig az ugyancsak Komáromban létrejövõ Klebersberg Járási Intézményfenntartó Központ számára, amely szintén itt a városháza épületében kapott helyet. A járási hivatal létrejötte kapcsán már most pozitív visszajelzéseket kapunk a lakóktól, hiszen nagyon sok – adó, nyugdíj, TB – ügyet hetente egy alkalommal már itt helyben intézhetnek, emiatt már nem kell Tatabányára utazniuk.
– Mi újság a Duna másik oldalán, milyen az együttmûködés Észak-Komárommal?
– A szlovák-magyar kapcsolatokat jól jellemzi a hamarosan megépülõ új Duna-híd. Az erre vonatkozó nemzetközi egyezményt már mindkét miniszterelnök aláírta, és mindkét parlament ratifikálta is azt. Gõzerõvel folynak az elõkészítési munkálatok, tehát az új híd 2015-17-ben állni fog. Észak-komáromi polgármester kollégámmal több esetben egyeztettünk ez ügyben is, szerencsére nagyon jó a kapcsolat, szinte minden téren együttmûködünk. Mindketten elköteleztük magunkat, hogy a rendelkezésünkre álló valamennyi eszközzel megpróbáljuk elõsegíteni az állami beruházás sikerességét. Azt lehet mondani, hogy mind az önkormányzatokat illetõen, mind pedig a civilszervezetek, helyi vállalkozások, és a lakosság között nagyszerû a kapcsolat. Tényleg kezd a két településrész – Észak- és Dél-Komárom – egy városként lélegezni.
Cseh Teréz