Varga Csaba hû hazafi és szellemi óriás volt. A Honlevél újság arculatának megtervezõje, rovatvezetõje és állandó szerzõje volt, és tudományos munkássága, számos könyve már életében beépült a magyarságtudományok örök épületébe. Legjelentõsebb mûvei: Jel jel jel avagy az ABC 30.000 éves története, A kõkor élõ nyelve. Könyvei sokunk számára adtak képet elõdeink õskultúrájáról. Kutatásaival lényegében bebizonyította, hogy a Kárpát-medencében nem csak hat-nyolcezer évvel ezelõtt használták a rovást, hanem e jelsor elõdje, már negyven-negyvenötezer évvel ezelõtt is megvolt területünkön, és úgy harmincezer évvel ez elõtt innen terjedt el hódító útjára az írásbeliség. – Ugyanis Varga Csabát nem hagyta nyugodni a gondolat, hogy a modern ABC hordozójává – és ekképpen betûvé – váló jelek némelyike rendre feltûnik a neves õskori barlangok rajzain, s két év megfeszített munkájával kimutatta, hogy a grafikai teljesítményként sem utolsó jelkészlet mintegy harmincezer éves. (Mellesleg azt is bebizonyította, hogy Lascaux és néhány másik barlang hemzseg a húszas számrendszerben rögzített számoktól.) Kutatása során felfigyelt arra, hogy az õs-ABC útvonala a leletanyag segítségével követhetõ, s így derített fényt a korai kultúrák történetére.
Ami az írásjelekbõl, és a földrajzi térképbõl kiolvasható volt, azt korszakalkotó zsenialitással, egyedüli módon rendszerezte írástudományi mûveiben. Felhívta az olvasók figyelmét az érdekesebb történelmi következményekre, ezzel együtt párhuzamot vont a jelek magyar vonatkozásaira is. Egyik interjúban említette, hogy kutatásai során nagy elõnyt jelentett animátori képessége, amely rendkívüli megfigyelõképességgel, és különleges látásmóddal segítette munkájában.
Matematika és rajztanárként 1970-ben készítette elsõ filmjét, késõbb Pécsett animációs mûhelyt hozott létre IXILON néven. Majd Budapesten 1989-ben Erkel Andrással együtt Megalapította a Varga Filmstúdiót, amely Varga Holdings néven ma már a világ egyik legnevesebb és legnagyobb animációs stúdiója. – „Ha egy verset akarok írni, akkor nem bízhatok meg bírósági fogalmazókat a megfogalmazásával. Ha személyes filmet csinálok, igyekszem minden rajzmunkáról magam gondoskodni. A film alaptulajdonsága, hogy ha valamilyen részfeladatot mások jobban tudnak megoldani, mint én, akkor bevonom õket. Ez egészen más, mint a rajzoltatás, amikor az ember kiadja bérbe a fázisokat, mert akkor elszegényedik a dolog. Az együttmûködés értelmes emberek között úgy használ a legtöbbet, ha „ki a jobb” alapon jön létre” – mondta el egy beszélgetés alkalmával.
A magyar animációt tulajdonképpen a végsõ összeomlástól mentette meg, azzal, hogy megalapította a filmstúdiót, amely világhírûvé tette a magyar animációs filmalkotást. Szintén alapító tagja és mûvészeti igazgatója volt a londoni Varga London filmstúdiónak. Tehetségét szerte a világon elismeréssel díjazták, így lehetett 1997-tõl a Minores Animációért Alapítvány elnöke. Számos világhírû film producere volt, filmjeivel több mint ötven fesztiváldíjat nyert. Fõbb mûvei: A szél melyet 2000-ben a filmtörténet legjobb tíz animációs filmje közé sorolták a Krakkói Filmfesztiválon, a Valcer, a Don Quijote, valamint az Auguszta és a Szekrénymesék tévésorozat. Stúdiójának köszönhetõen született meg a Mr. Bean és a Simpson család címû rajzfilmsorozat. Könyvei: Film és storyboard (1998), A 8. mûvészet felfedezése, (1999) Lánytár (1999). A tudományos munkák mellett ember feletti energiájáról és sokoldalúságáról tanúskodik, hogy sikeresen foglalkozott festészettel, költészettel, szobrászattal és zeneszerzéssel, mindemellett még pedagógiai tevékenységet is folytatott. Rendszeresen felkérték nemzetközi filmfesztiválok zsûritagjának, a New York-i Modern Mûvészek Múzeuma számos mûvét õrzi. Los Angelesben, 1998-ban, és 2001-ben a világ legbefolyásosabb 40, illetve 15 animációs filmrendezõje közé választották. Kitüntetései: Balázs Béla-díj (1985), Életmû-díj (Chicago, 1988), A Fríg Kiadó tulajdonosaként számos kulturális értéket adott olvasóinak. Nagyon fog hiányozni közülünk. Varga Csaba derûs mosolyát és szellemi erejét õrizzük meg hûen szívünkben és emlékezetükben!
Buncsik Marianna
Forrás:nemenyi.net