A vetített képes elõadást Bodnár Béla tanár úr tartotta. A doni katasztrófa politikai elõzménye a trianoni országcsonkítás volt, amely meghatározta az ország német és olasz szövetségi kapcsolatrendszerét. Az 1942 nyarán kiszállított hadseregnek rendkívül hosszú, kétszáz kilométeres frontszakaszt kellett volna tartania, három olyan hídfõállással, amely az oroszok kezén volt, s amelybõl kettõt nem sikerült elfoglalnunk. Emellett rossz és kevés haditechnika és utánpótlás állt rendelkezésre. Az 1943. január 12–13-án lezajlott ütközet teljesen megsemmisítette a II. Magyar Hadsereget.
A megemlékezõk ma már a Rudkino és Boldirjevka települések mellett felállított központi emlékmûveknél róhatják le kegyeletüket. Ide gyûjtötték össze az azonosított magyar katonák földi maradványait.
Az oroszlányi megemlékezõk koszorúkat helyeztek el az evangélikus templom falán lévõ emléktáblánál, ahol Farkas Etelka lelkészasszony tartott igei áhítatot. Az elõadáson és a koszorúzáson részt vett Czunyiné dr. Bertalan Judit ogy. képviselõasszony, Takács Károly polgármester, Papp Péter alpolgármester, Vargáné Vojnár Katalin, Gyuga Mihály, Rajnai Gábor és Szabó Mihály képviselõk, illetve Lázár Mózes, az OSZ Zrt. vezérigazgatója.
Emlékezés a Don-kanyar magyar hõseire
A II. Magyar Hadsereg 1943. januári Don-kanyari katasztrófájáról tartott megemlékezést a Rákóczi Szövetség az oroszlányi evangélikus gyülekezet imatermében. Vitéz Nagy Csaba, a szövetség oroszlányi elnöke elmondta: tizenötödik alkalommal rendeznek megemlékezést a második Mohácsként is nevezett katasztrófáról, amely a magyar hadtörténelem legnagyobb emberáldozatot, 150 000 hõsi halottat követelõ tragédiája volt.