Az online adatbázis, a www.keresdahelyitkampany.hu, a VAN alapítvány „Keresd a helyit!” elnevezésû közösségi programjának egyik eleme. Az alapítvány közleményében azt írta: a szemléletformáló, komplex kommunikációs kampány a helyi élelmiszerek fogyasztására ösztönöz Magyarország hat vidéki régiójában.
A 2011 decemberében elindított „Keresd a helyit!” program fõ célja, hogy informatív és szemléletformáló módon – a fogyasztók, a termelõk és a helyi gazdaság szempontjait egyaránt hangsúlyozva – hívja fel a figyelmet a helyi élelmiszerek fogyasztásának fontosságára.
A kampány elsõdleges célja, hogy változatos és a közvéleményt széles körben elérõ kommunikációs eszközök és csatornák bevonásával ismertesse meg a helyi termékek fogyasztásának elõnyeit, például munkahelymegtartó és gazdaságélénkítõ hatásukat, illetve azt, hogy célba juttatásuk alacsonyabb környezetterheléssel jár.

A kampány során 2011 novemberében a VAN Alapítvány megbízásából egy átfogó, reprezentatív, telefonos kutatás készült a hat régióban (Nyugat-Dunántúl, a Közép-Dunántúl, a Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, Dél-Alföld), amely során régiónként felmérték a helyi élelmiszerek fogyasztásának trendjeit. A kutatást a kampányidõszak végén, 2012 februárjában megismétlik majd, és a felmérés eredményeit regionális tájékoztatók keretében adja közre a VAN Alapítvány.
A kampány intenzív kommunikációs szakaszában, 2011 decemberében átfogó marketingkommunikációs és sajtókampány kezdõdött mind a hat régióban, amely jelenleg is tart. Regionális, kistérségi és helyi lapokban, helyi rádiócsatornákon, illetve országszerte 1200 óriásplakáton hívja fel a VAN Alapítvány a kampány legfõbb üzeneteire a figyelmet.

A széles körû online elérést a Keresd a helyit! Facebook-csoportján túl (www.facebook.com/keresdahelyit), egy integrált regionális bannerkampány, valamint a téma iránt elkötelezett közéleti szereplõk bevonásával elkészített kisfilmek biztosítják.
„Amikor megkerestek a szervezõk, azonnal igent mondtam, hiszen nálam kevesen hisznek jobban a helyi termékek elõnyeiben. Amikor Svájcban éltem akkor közelrõl megtapasztalhattam, hogy mennyit jelent egy közösség számára a helyi összefogás, az, hogy egymás termékeit keresik. Azóta én is így élek, igyekszem a helyi, esetemben a gyõri illetve Gyõr környéki termelõktõl beszerezni az élelmiszereket.” – foglalta össze a programmal kapcsolatos gondolatait Vincze Ottó, válogatott labdarúgó.

Miért így?
A leghatékonyabb életmódváltó kampányok általában edukációs kampányok, amelyek lehetõséget adnak arra, hogy az emberek megismerkedhessenek alternatív életmódokkal, szemben a tömegmédiumok egyoldalú, kizárólag a fogyasztást elõtérbe állító propagandisztikus kommunikációjával.
Ezért kampányuk célja is az, hogy a fiatalok, fiatal gyermekes családok és háztartásvezetõk szemléletét úgy alakítsák, hogy környezettudatos magatartásukkal hozzájáruljanak a helyi termékek fogyasztásának bõvüléséhez a térségükben. A termelõk, és kereskedõk, vendéglátósok és szakmai szervezeteik bevonásával pedig törekszünk a helyi véleményvezérek – vállalatvezetõk, döntéshozók, pedagógusok – gondolkodásmódjának fejlesztésére is. A fenti célcsoportok gondolkodásmódjának megváltoztatásával ugyanis jó esély van arra, hogy a helyi termékek vásárlásának és fogyasztásának, mint a hétköznapi környezettudatos magatartásnak a szószólóivá és mintaadóivá válnak és ezt közvetítik majd azt a társadalom többi szereplõje felé.
A Keresd a helyit kampány fókuszában a helyi, azaz az adott régió termékeinek életvitelünkre és jövõnkre gyakorolt hatásának megismertetése áll. Elsõdleges céljuk, hogy széles körben megismertessük helyi termék fogyasztásának elõnyeit, így például azok helyi munka-megtartó hatását, és gazdasági jelentõségét, illetve célba juttatásuk alacsonyabb környezetterhelését.

Miért volna rá szükség?
Láttuk õt sütni, fõzni, rétest nyújtani, befõzni, aszalni. Ámulva figyeltük a sok-sok csodát, amely kezeik nyomán a nyári vasárnapi ebédek gazdagon terített kerti asztalaira került. Ma is emlékszünk aranyló húsleveikre, réteseikre. Mégis, a nagyvárosi rohanásban egyszerûbb volt leemelni a polcról a konzervet, betenni a kosárba a mirelitet, a zacskós levest. Már teljesen el is felejtettük nagyanyáink kamráit és vendégasztalait, mígnem a Keresd a helyit kampány újra felidézte bennünk a régi ízeket, hagyományokat.
A globalizálódó világ hatására az elmúlt 15 évben gyökeresen átalakultak vásárlási szokásaink. A rohamosan szaporodó szuper és hipermarket hálózatok egyrészt elsorvasztották a klasszikus piacokat, másrészt elfeledtették azt az õsi tudást, amelyek az alapvetõ élelmiszerek elõállításához feltétlenül szükségesek. „Nagyanyám még felvette és megcsókolta a földre hulló kenyeret, anyám soha nem vásárolt volna piac helyett közértben zöldséget, apám pedig busszal és mûanyag kannával járt az Erzsébet-híd lábánál található gyógyforráshoz „ásványvízért”. – meséli Vajda Eszter a Zirc melletti Akli Major felélesztõje, aki a zirci ciszterci apátság egykor virágzó udvarházában minden szombaton helyi termelõi piacot szervez.
Az Akli MajorPiac koncepciója az volt, hogy a hipermarketekben külföldi zöldséget vásárló helyi lakosság a helyben megtermelt alapélelmiszerekhez (burgonya, káposzta, hagyma) piacunkon, a szállítási költség kiesése miatt jóval olcsóbban jut hozzá, és vásárlásával a helyi gazdaságot támogatja. Azt is reméltük, hogy végre elindulhat az egykor virágzó, kistájak közötti árucsere, hogy többé ne kelljen a Bakonyban hevesi helyett egyiptomi dinnyét enni. – emlékszik vissza a kezdetekre Vajda Eszter, aki ma már egy jó piaci napon 20 helyi termelõnek biztosít helyet a major udvarán.
A helyben termelt élelmiszer nemcsak a környezetünket, egészségünket is kíméli. Ahhoz, hogy egy gyümölcs kontinenseket utazzon károsodás nélkül, komoly vegyszer mennyiséggel kell kezelni. Ilyen távolságokból a termelés módjáról sem tudhatunk sokat. Ha mindezt számba vesszük, látnunk kell, hogy a bizalom és a hitelesség helyreállításával a helyi termelõi piacok az élelmiszerbiztonság fõ garanciái lehetnek. Az Akli MajorPiac létrehozója szerint: „A civil kezdeményezésû helyi termelõi piacok óriási sikerének alapvetõ oka, hogy visszaállították a hagyományos, helyi kisközösségi kontrollt. Nincs olyan akkreditált ellenõrzési rendszer, amelyik többet tudna a termelõrõl „sokszemû Mari néninél”. Aki megkóstoltatja velünk termékét mielõtt megvennénk, s alkalomadtán teljesíti sajátos kívánságainkat is. Ahogyan azt nagyanyáink is tették.

Hasznosabb, ha hazait veszünk
A barátaim hiába gyõzködtek, hogy higgyem el sokkal olcsóbb és kellemesebb a heti rendszerességû piacozás, mindig azzal hárítottam el, hogy nekem arra nincs idõm, a hipermarketben mindent megkapok egy helyen. Egyetlen érvük elõtt aztán pár éve mégiscsak meghajoltam: a közelben termett zöldségeknek-gyümölcsöknek, házi készítményeknek, hazai termékeknek kétségtelenül jobb az ízük.
Sõt, ha egy kicsit jobban utánanézünk, rá kell jönnünk, nemcsak az ízük jobb, de a beltartalmi értékük is jóval magasabb. Vegyük például a paradicsomot. Szépen piroslik a bevásárlóközpontok spanyol, olasz, görög paradicsomja, ám ne feledjük el, ahhoz, hogy legyen ideje hozzánk elérnie, feltehetõen zöldebben kellett leszedni, s megkezelni a héját. Az árába pedig bele kell számolni a sok ezer km benzinpénzét, a vámot, a nagy- és kiskereskedõi hasznot, a szupermarketek fenntartási költségeit, a rengeteg feleslegesen felhasznált csomagolóanyagot és még sorolhatnánk.
De térjünk vissza a tápértékhez. Ha valaki tanulmányozta már a bolti sajtok, felvágottak, kész és félkész áruk csomagolásán feltûntetett összetevõket egy dolog biztosan feltûnhetett neki: ez az E jelzések sokasága. Ezek a színezékek, tartósítószerek és egyéb állományjavítók kellenek ahhoz, hogy ezek a termékek hosszú ideig kibírják a polcokon, s legyen színük-ízük még egyáltalán, mire a kosarunkba kerülnek. A helyben termelt árunak viszont nem kell napokig utaznia szennyezve a környezetet. A házi készítményeket régi, tartósítószer mentes receptek alapján készítik, megõrizve a bennük lévõ vitaminokat, ásványi anyagokat. S azt se feledjük el, hogy a hazai termékek vásárlásával, a saját pénztárcánk kímélésén túl, a helyi gazdaságoknak kedvezünk. A régi mondás szerint „az vagy, amit megeszel!” Bele se merek gondolni, mi lennék, ha pár éve nem beszélnek rá barátaim a piacozásra.

Mit csinált eddig a Keresd a helyit! kampány?
– 2011 novemberében egy átfogó telefonos kutatással felmérték a helyi élelmiszerek fogyasztásának trendjeit
– 2011 decemberében 10 hetes átfogó edukatív ATL kampányba kezdtek mind a hat régióban, amely során regionális és helyi lapok, helyi rádiócsatornák, online portálok és outdoor felületek bevonásával, valamint sajtóközleményekkel hívták fel a kampány üzenetére a figyelmet az ország hat régiójában
– 2011 decemberében tematikus portált indítottak a www.keresdahelyitkampany.hu címen, amelyen a „Keresd a helyit” kampány aktualitásai és kampányhoz csatlakozó helyi termelõk kereshetõ adatbázisa is elérhetõvé vált. A weboldal üzemeltetését és fejlesztését a van. alapítvány 5 évig biztosítja.
– 2012 januárjától márkanagykövetek bevonásával, klasszikus PR aktivitással és vírusfilmekkel erõsítik a kampány kommunikációját.
– 2012 januárjában régiónként 300 ezer, azaz összesen 1,800,000 darab – a kampány jelmondatával és logójával ellátott – ingyenes, környezetbarát csomagolóanyagot osztottak ki azoknak a termelõknek és szervezeteknek, akik csatlakoztak a kampányhoz és regisztráltak a weboldalon.
– 2012 februárjában megismételik a kampányt megelõzõ awareness kutatást és annak megállapításait sajtótájékoztató és sajtóközlemény formájában is közreadják.
Forrás:richpoi.com