– Mit tudhatunk Révfülöp történelmérõl?
– A Káli-medence kapujában fekvõ település neve az egykori Fülöp falu, amelyet a Tihanyi Bencés Apátság oklevele 800 évvel ezelõtt említ elõször, és a két part közötti „rév” átkelõbõl ered. A 12. századtól mûködõ Balaton tóparti „Fülöpi rév” gazdasági szerepe jelentõs volt, hiszen Tihany után a legkedvezõbb természeti adottságú helye volt az északi és déli part közti vízi áruszállításnak és közlekedésnek. Így itt keltek át a régi Somogy megyébõl mezõgazdasági terményeket, északról, az akkor még Zala megyébõl szõlõt, bort, és az építkezésekhez vörös homokkövet szállító kereskedõk. A mai Révfülöp szélén feküdt a középkorban elpusztult Ecsér falu, amelynek ma csak templomának romjai láthatók. Különben ez a Balaton-felvidék egyetlen falusi három-hajós temploma. Érdekessége, hogy külsõ homlokzati falán a 20. század elején még látható volt Szent Kristóf képmása, aki az utazók védõszentje. A két part között vízen utazók fohászt mondhattak a gyakran veszélyes vízi átkelés elõtt vagy éppen a szerencsés átkelés után. A törökök 1548 körül elpusztították a virágzó kis települést. Területe Kõvágóörs egykori mezõváros szõlõhegye lett. A filoxéra, azaz a szõlõgyökértetû az 1880-as évek végén itt is kipusztította a megélhetést adó szõlõket, és az olcsó területeket, pincéket a Balatont felfedezõ módosabb polgárok, tanárok, katonatisztek vették meg. Üdülõtelep alakult ki, majd 1899-ben megalakult a Révfülöpi Fürdõ- és Partszépítõ Egyesület, amely üdülõhellyé fejlesztette a települést. A dinamikus fejlõdésnek köszönhetõen Révfülöp 1943-tól ismét önálló település, majd 1973-tól nagyközség településünk, amely a Káli-medence és a szomszédos tóparti települések mikrokörzeti szolgáltató központja is.
– Mi a település életének a „motorja”?
– A turizmus, azon belül is a vízi turisztika és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások adják a fõ megélhetési és önkormányzati bevételi forrást. Sajnos a szõlõ- és bortermelés visszaszorult. Az egykori mûvelési területeken ma már üdülõházak állnak. A természetközeli vízi turizmus az erõsségünk, legyen az fürdés, horgászat vagy vitorlázás. Önkormányzatunk két strandot üzemeltet, vízi sportegyesületek mûködnek, és büszkék vagyunk a Balatontourist révfülöpi Napfény kempingjére, amely 2006-ban Magyarországon az év kempingje díjat nyerte el. A helyi vállalkozók kiváló gasztronómiai kínálattal várják az ide látogatókat, a fiatalok is megtalálhatják a zenés szórakozási lehetõségeket. Sok panzió és magánszállás, valamint üdülõ várja a pihenni vágyó vendégeket.
– Erõfeszítéseinket igazolja, hogy az utóbbi években bekövetkezett Balatoni turizmus részleges visszaesése ellenére Révfülöpön mintegy 20%-kal nõtt a vendégek és vendégéjszakák száma, amely közel 80 000 vendégéjszakát jelent. A Fülöp-hegyi Millenniumi kilátónkból több mint 15 000 ember gyönyörködött az elé táruló pazar balatoni panorámában. Révfülöp a hivatalos statisztika szerint az ország 50-60 leglátogatottabb üdülõ-települése között szerepel. Jelenleg is turisztikai fejlesztésekre költünk, a strandjainkat, közterületeinket újítjuk szépítjük, elkészült a tóparti Rózsakertünk és játszóterünk, de épül az új közösségi házunk is.
– Miért is szeretünk idelátogatni?
– Révfülöp egy tradicionális fürdõ-üdülõhely, csodás környezetben, mesés kirándulási lehetõségekkel. – Említettem a Fülöp-hegyi Millenniumi kilátóból nyíló szemkápráztató panorámát, a tóparti Rózsakert pihenõparkot, a Fülöpi és az Ecséri templomromot. A hangulatos séták, az élményekkel teli tóparti fürdõzés, a kulináris örömök mellett rengeteg kulturális program, a Tóparti Galéria kéthetente változó képzõmûvészeti és fotókiállításai, a helyi múzeum fürdõ- és településtörténeti tárlata vagy éppen a pincemúzeum kiállításai várják a látogatókat. Nagy hangsúlyt fektetünk fejlesztéseink természetközeliségére, hogy a gyalogos vagy kerékpáros túrázók számára nyugodt, békés, a vízzel és a természettel harmóniában lévõ teret és kikapcsolódást nyújtsunk. Révfülöp tópartja önkormányzati tulajdonban van, ahol rengetegen horgásznak, a vízi sportok kedvelõi vitorlázhatnak, túrázóként kiköthetnek nálunk. Esti programként nem csak a zenés helyeket és éttermeket ajánlhatjuk, hanem a Szigeti strandon üzemelõ igen kedvelt kertmozit is. De Révfülöpöt sokan ismerik és szeretik az évente megrendezett Balaton-átúszás miatt is, amelyet idén júliusban már 29. alkalommal rendeznek meg.
– Hogyan ünnepel Révfülöp?
– Üdülõhelyi mivoltunkból fakadóan településünkön kevésbé alakult ki a hagyományos faluközösségekben tapasztalható helyi összetartozás, összefogás gyakorlata. Ugyanakkor hallatlan szellemi erõ és cselekvõ akarat mutatkozik meg. A közös ünneplés jegyében elõadásokkal, kiadványokkal, megemlékezésekkel, emlékállítással szeretnénk erõsíteni helyi közösségünket, összetartozásunkat. Vendégeink, látogatóink számára széleskörû nyári kulturális rendezvénykínálattal rukkolunk elõ. Hagyományos rendezvényeink június elején a túlparti Boglárral közös Aranyhíd Fesztivál, majd jön a Révfülöpi Vincellér és Bornapok. A 800 éves jubileum központi ünnepségsorozata a júliusi Villa-Filip napokra koncentrálódik, színes programokkal. A Balaton tóátúszás nagy kihívás, hiszen jó idõben akkor mintegy 20000 ember tartózkodik településünkön. Augusztus elején a Révfülöpi Zenei Napok koncertsorozata, majd Szent István napi ünnepség, a hónap végén Szüreti Vígságra hívjuk vendégeinket. Ezen kívül a helyi vállalkozók is szervezik nagyszabású rendezvényeiket. Ezekrõl honlapunkon tájékozódhatnak a kedves olvasók.
– A jövõben terveikrõl kérdezhetem?
– Gazdasági programunkat a közelmúltban fogadtuk el, amelyben a helyi vízi turizmus fejlesztését kiemelt célként kezeljük. Vitorlás- és csónakkikötõ-építés, nemzetközi ifjúsági vitorlásoktató központ, strandfejlesztés, tóparti „Kulturális Agóra” kialakítása szerepel többek között ebben. Ezekhez kiváló adottságú önkormányzati tulajdonú fejlesztési területekkel rendelkezünk. Kulturális attrakcióként felvetõdött az angol Globe Színház helyi felépítése és mûködtetése is. Most kezdõdik az integrált közösségi szolgáltatói tér felújítása, amely jövõre széleskörû szolgáltatásokkal nyitja meg kapuit. Természetesen a turisztikai fejlesztésekhez magánbefektetõket is szeretnénk megnyerni, nyitottak vagyunk a település érdekeit szolgáló új építõ megoldásokra is.
– Polgármester úr! Miért szeret ön itt élni, mire büszke?
– 2006 óta vagyok polgármester, de bõ két évtizede tevékenykedem a településért, úgy hogy itt alapítottunk családot, de más településen dolgoztam. Személy szerint úgy érzem, hogy az itt élõk értékelik eddigi munkámat, erõfeszítéseimet. Ezért jó itt élnem, élnünk. Jó alapokat kaptunk elõdeinktõl, és a jelképes stafétabotot átvéve szeretnénk jó „kört” futni, és azt jól továbbadni. Azért a többes szám, mert csapatmunkában dolgozunk képviselõtársaimmal a közös célok megvalósításáért. Érzem és tudom, hogy munkánk révén, a civil összefogás segítségével közösségünk kovácsolódik. Erre büszke vagyok. Hiszem, hogy a dicsõ múlt mellett szép jövõ vár ránk, és hogy minden olyan cél, amely Révfülöpöt továbbra is a Balaton északi partjának szívet melengetõ, festõi szépségû, természet közeli üdülõ- és fürdõhelyévé varázsolja, csak együtt érhetõ el.
Révfülöpi programok, rendezvények: www.revfulop.hu