Nyugdíjproblematika: mi vár ránk nyugdíjas éveinkben?
Kedves Olvasó!
Az emberek kiegyensúlyozott, boldog, és stabil nyugdíjas éveket szeretnének utazással, kirándulással, gyerekek, unokák nevelésével, a hobbira több idõt szánva, ahogy a nyugat európai szomszédjaink csinálják évtizedek óta. A jó hírem az, hogy a magyar emberek is tudnak ilyen nyugdíjas éveket élni, de erre tudatosan fel kell készülniük, és aktív éveik alatt meg kell alapozni a jövõjüket! Nem szabad arra várni, amit az állam ígér, mert az az idõszak már elmúlt!
Mért kell erre nekünk felkészülni?
Egyrészt a világgazdasági problémák miatt megszorításokról, mentõcsomagokról hallunk évek óta, és az országoknak túl kell élni nap mint nap (pl. Görögország, Portugália, de 2009 február Magyarország számára is egy kényes idõszak volt) Ez azt eredményezi, hogy ami pénz mozgatható, ahhoz hozzá is nyúlnak, így a nyugdíjkasszák sem maradnak ki a sorból.pl: magánnyugdíjpénztár
A másik kényes terület a demográfiai probléma: az elöregedõ társadalom! (lásd A Vén Európa táblázatot)
Kevesebb gyermek születik és a társadalom egész európai szinten idõsödik.
Ez azt eredményezi, hogy nem lesz annyi eltartó (dolgozó) amennyi nyugdíjas és ez hatalmas mértékû befolyással lesz az állami nyugdíjra.
Az 1900 években Magyarország korfája a fent látható képen így nézett ki.
Erre a modellre az osztó – kirovó rendszer nagyon jól mûködött, mert sok eltartóra kevés nyugdíjas jutott, emellett az emberek többsége 14-18 éves korában már dolgozott. Ma a fiatalok tanulnak: elsõ diploma, másod diploma… legjobb esetben is 23-28 éves korukban kezdenek el dolgozni, ami a nyugdíj szempontjából kiesést jelent az államnak.
Ez az egyszerû képlet nagyon jól megmutatja, hogy abban az esetben jó az osztó-kirovó rendszer, ha legalább annyi pénz befolyik, amennyit ki kell fizetni nyugdíjra.
A mai korfán nagyon szépen mutatja a fekete nyíl, hogy jelenleg nincs annyi fiatal, mint régen.
2012-tõl a Ratkó-korszak elkezd nyugdíjba menni, akiknek már kevesebb lesz a nyugdíjuk, mert 2013. január 1-tõl megadóztatják a nyugdíjakat.
(1997. LXXXI)
Az igazi nagy veszély pedig a 30 és 50 év közöttiekre vonatkozik, mert mögöttük nagyok kevés eltartó réteg lesz, amit a következõ ábra nagyon szépen mutat.
Másik nagy probléma, hogy 2,3 millió eltartóra 10 millió eltartott jut. Ez a szám azért ilyen kevés, mert lejönnek belõle a munkanélküliek, a közalkalmazottak, minimál béresek és a rokkantnyugdíjasok, akik európai viszonylatban nálunk vannak a legtöbben. Így, ha megnézzük a következõ képletet, szépen tükrözi a várható nyugdíj mértékét.
Csökkenek a járulékfizetõk száma, mert kevés a születés, így a befizetett járulék mértéke is kevesebb lesz. Ezzel szemben öregedik a társadalom, több lesz a nyugdíjas és a várható nyugdíj mértéke minimális lesz.
A magyar nyugdíjszámítási törvények alapján várhatóan 2 millió állampolgár a garantált nyugdíjminimumot fogja kapni, amelynek mai értéke 28.500 Ft/hó.
Efelett 1 millió ember, akinek nincs 15 év szolgálati ideje semmilyen TB nyugdíjra nem lesz jogosult, ehelyett idõskorúak járadékára számíthat, ami a mai értéken ~ 80 euro/hó.
Megoldás: Kérjen egy európai nyugdíjstratégia tervezést!
Nyugat-európában nagyon kedvelt stratégia, hogy a vállalatok gondoskodnak az alkalmazottakról és a cégnek van egy nyugdíjstratégiai menedzsmentje. Ezt már Magyarországon is meg tudjuk valósítani adó megtakarítással, amit elsõ körben a cégvezetõk szeretnek kihasználni. Természetesen a privát nyugdíjstratégia szintén egyre népszerûbb Magyarországon.
Nyugdíjstratégia készítéséhez és további információkért kérem, írjon e-mailt: kovacs.karoly@vipbroker.biz vagy hívjon telefonon: 06-30-7373-961 számon.
Üdvözlettel és Tisztelettel:
Kovács Károly
General Sales Force Manager