– Gondoljunk csak egykori vízimalmaira, vízzel mûködtetett fûrészüzemére, kallójára és az elsõ magyar faaprítékkal üzemelõ biomassza fûtõmûvére! – folytatta elõadását, majd beszámolt róla, hogy az energiahatékonyság növelése és a decentralizált energiatermelés megvalósítása érdekében 2000-ben kisvárosi fenntartható energiagazdálkodási mintaprojekt indult el Tatán.
A Magyar Urbanisztikai Tudásközpont NKft.a Hungexpo Zrt-vel közösen szervezett 2011. április 5-én konferenciát a Budapesti Vásárvárosban. A mintegy 60 ezer fõs látogatottságú Construma-Ecotech-Hungarotherm kiállításaihoz kapcsoltan. A fenntartható városfejlesztés kulcskérdései a 21. századi Magyarországon címû elõadással nyitották meg  a rendezvényt, amelyre meghívást kapott Michl József, tatai polgármester. A Városi, városrészi energiagazdálkodás, klímavédelem, környezeti tervezés témájában felkért önkormányzati vezetõ nem utolsó sorban a tavaly elnyert Biodiverzitás (biológiai sokszínûség) fõvárosa cím, illetve az intézményi energiaracionalizálási program okán került a szervezõk érdeklõdésének homlokterébe.
2008. májusában, Gödöllõ és Nyíregyháza után harmadik magyar városként Tata is csatlakozott az Energia Városok Szövetségéhez, az Energie-Cités-hez. Ez az európai önkormányzati szövetség a helyi fenntartható energiagazdálkodás támogatására jött létre 1990-ben, mára Európa-szerte 30 országban több mint ezer várost képvisel. 2009. januárban Tata is aláírta a Covenant of Mayors – Polgármesterek Szövetségének csatlakozási dokumentumát, amelyben vállalta, hogy a saját területén legalább 20 százalékkal csökkenti a széndioxid-kibocsátást, fenntartható energiával kapcsolatos cselekvési terv végrehajtása révén, továbbá alapkibocsátási jegyzéket állít össze.
Elkészült a város mintaértékû energiakoncepciója, valamint a tatai klímastratégia, és elindult a távfûtési rendszer hatékonyságnövelõ fejlesztése – helyi villamos energiatermeléssel. Jelenleg az önkormányzat eredményes erõfeszítéseket tesz iskolái, óvodái és a lakosság energiafogyasztásának, energiaköltségeinek csökkentése érdekében. Hõszigetelést és fûtéskorszerûsítést támogat, és jelentõsen növelni szeretné a megújuló energiák felhasználását.
A tatai langyos vizû (18-22 celsius fokos) visszatérõ források hõszivattyús hasznosítása révén a távhõfogyasztók energia költségei mellett az egyre dráguló gáz energia kiváltását is megoldhatjuk – hangsúlyozta Michl József. Egy “Gyermekbarát városban” nagyon fontosnak tartjuk az intézmények megtartását, környezetbarát fejlesztését, a tanulóifjúság bevonását, a lakóhelyi, intézményi közérzet javítását. Tata költségvetését évente közel 150 millió forinttal terheli meg az önkormányzathoz tartozó intézmények energiaellátása, és ha sikerül csökkenteni az épületek fûtési költségét, az áram és a vízszámláit, akkor az több millió forintos megtakarítást jelentene. Ehhez persze a középületek használóinak, azaz mindannyiunknak tennünk kell: figyelmet fordítva a csöpögõ csapokra, az el nem oltott villanyokra, vagy a fûtésszabályozókra – zárta hétköznapi példákkal mondandóját a polgármester.
Forrás: tata.hu